Magazin: Nyugat és Kelet között

Nemzetközi vendéglátóipari konferenciának adott otthont Prága november 26-27. között: az International Business Council szervezésben került megrendezésre a Leaders in Horeca CEE & CIS 2015, amelyen Közép-Kelet-Európa, a Baltikum, a FÁK-országok és a jugoszláv utódállamok vezető szakemberei vitatták meg a szakma aktuális kérdéseit.

Az esemény jó alkalmat adott arra, hogy a részvevők kicserélhessék tapasztalataikat az elmúlt évek vendéglátást meghatározó folyamatairól, eredményeiről, és megismerhessék egymás véleményét a térségben rejlő szakmai lehetőségeket illetően, képet kaphassanak a legújabb üzleti stratégiákról és trendekről.

A konferencia két munkanapján néhány előadás után a panelbeszélgetések részvevői kapták a főszerepet. A prezentációkban és a vitákban elhangzottakból néhány érdekességet ragadtunk ki olvasóinknak.

Matthias Koch, az osztrák szállodaszövetség elnöke kiemelte, hogy az elmúlt évek szakmát érintő legnagyobb változásait a globalizáció hozta, ám a régió másfél évtizednyi késéssel jutott el a 21. századba. Olyan területeken például, mint a fenntarthatóság, messze állunk a nyugat-európai szinttől, bár sok a tartalékunk.
A turizmust is befolyásoló terrorfenyegetettség kapcsán komoly pozitívumként emelte ki, hogy Közép-Kelet-Európában nem érezni a „félelem szagát”.

Cui prodest

A jövőt illetően figyelmeztetett: a régió nem tartozik sem a Kelethez, sem a Nyugathoz. Nem a Nyugatot kell utánoznunk, mert ha olyan értékrendekhez akarunk igazodni, ami ott 10-15 éve volt követendő, akkor törvényszerűen mindig csak mögöttük maradhatunk. A megfelelő válaszokat, megoldásokat saját tradícióinkban kell keresnünk – a hagyományinknak kell új kontextusokat teremteni; meg kell mutatkoznunk a világnak, de nem sztereotípiákban megfogalmazva magunkat! Nyelvtanilag kis különbség, jelentésében óriási: nem egynek kell lenni a sok közül, hanem egynek a sok másik mellett.
A szakember aláhúzta: a kulcs a régiók speciális lehetőségeinek kihasználása lehet, ehhez viszont a civil társadalomnak kell megtennie azokat a lépéseket, amiket az állam nem tett meg az elmúlt 25 évben.

James Lomax, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának programfelelőse a hulladékgazdálkodás kérdésével foglalkozott. Elmondta, hogy a globális felmelegedésért okolható üvegházhatást előidőző gázok 7 százaléka az ételhulladékok bomlásakor keletkezik. Egy új gondolkodásmód kialakításában, így a hulladékcsökkentés mindenkit érintő feladatában óriási szerepe van a horeca szektornak. Végig kell gondolni a teendőket mind az ipar, mind a háztartások szintjén.

A szakma szintjén mindez a mezőgazdasági termelőkkel, beszállítókkal alakított együttműködés racionalizálását, a gyorsan romló élelmiszerek és a külsőleg kevésbé vonzó termékek felhasználásának átgondolt tervezését jelenti. A programfelelős kihangsúlyozta: egy szálloda számára a fenntarthatóság a jövőt jelentheti. Az is egyértelmű, hogy a szállodák környezettudatos beszállítói hasonló hozzáállást követelnek a szállodától is.

Elgondolkodtatók voltak a hozzászólók megjegyzései is. Például a promóciós koncepció is hatással van a fenntarthatóságra, mert a tapasztalatok szerint az akcióban vagy ajándékba adott ételek nem kis hányada a szemétben végzi, ahogyan a büféétkezéskor keletkező hulladék is sokkal több, mint az ültetett esetében.
Dávidok és Góliátok

Christian de Barrin, a szakma képviseletét Brüsszelben ellátó HOTREC elnöke érdekes statisztikákat hozott a horeca szektor gazdasági szerepéről Európában, és a sharing economy, azaz a közösségi gazdaság szerepéről az ágazatban. Beszámolt arról, hogy az Európai Unióban 1,8 millió kis- és középvállalkozás működik a vendéglátásban, ezek 91 százaléka 10 alkalmazottnál kevesebbnek ad munkát. A összesen 10 millió alkalmazott harmada szakképzetlen munkaerő, 20 százaléka 25 év alatti. AZ EU-ban 200 ezer szállodát tartanak számon.

A szálláskiadás területén az Airbnb a meghatározó közösségi szolgáltatás, lefedi a városok 50 százalékát. A turistáknak személyenként átlagosan 17 euró/éjszaka szállásdíj-megtakarítást hoz. Minthogy a magánszállások turisztikai hasznosítása világjelenség, egyre jelentősebb turisztikai trend, a HOTREC nem e tevékenység megszüntetésében, sokkal inkább szabályozásában érdekelt, és annak felelősséggel irányítottá, átláthatóvá, fenntarthatóvá tétele mellett áll ki.