Magazin: Mit kíván a magyar borász?
Most van arra mód és idő, hogy megfogalmazzuk, hogy mit szeretnénk, hogyan képzeljük a magyar szőlészet-borászat jövőjét, mire lennénk büszkék tíz év múlva – fogalmaztak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) illetékesei, amikor társadalmi vitára bocsátották a borstratégia alapját jelentő, 13 témában összefoglalt megállapításokat.
A HNT mint szakmaközi szervezet és köztestület a Földművelésügyi Minisztériummal kötött megállapodás alapján vállalkozott arra, hogy megalkotja a szőlő-bor ágazat stratégiáját. A stratégia megalkotásánál a nyitottság fontosságát hangsúlyozták. A szeptember elején már lezárult vita észrevételeivel később elkészülő szakmai anyag négy nagyobb területet fedne le, az önszerveződés (öngondoskodás), a termelés hatékony megszervezése, a piaci pozíciók javítása, valamint az ágazati oktatás, kutatás és az uniós kapcsolatok fejlesztése.
A borstratégia már összeállított 13 pontja pedig egy olyan gerinc, amelyhez mindenki – akár a különböző egyesületek, szervezetek is – hozzáteheti az ötletét, javaslatát.
A két kulcsszó: piacképesség és fenntarthatóság
Az ágazati stratégia fő célja az, hogy a magyarországi szőlő-bor ágazat piacképes legyen, és fenntartható módon működjön. A fő cél érdekében az anyag olyan részcélokat és feladatokat fogalmaz meg, amelyek végrehajtásával az egész ágazat versenyképessége javítható, jövője biztosabb alapokra helyezhető. Ezek között a legfontosabb a közösségi bormarketing operatív programjának és szervezeti rendszerének kialakítása. De idetartozik a piac szempontjából átgondolt olyan eredetvédelmi rendszer kialakítása, amely képes borvidékeink, termőhelyeink változatosságát megfelelő hangsúllyal kommunikálni. Jelenleg ugyanis majdnem minden termék „belefér” az összes, adott területen elérhető földrajzi árujelző szabályozásába, a sztenderdek túl alacsonyan vannak meghatározva. Éppen ezért minden termőhelyen meg kell határozni azon szőlőfajtákat és borstílusokat (minőségi szinteket), amelyek nemzetközi szinten is versenyképesek (tudatos pozicionálás). Minden régióban olyan menüt kell kínálni a gazdálkodók részére, amelyből minden termékük esetében kiválaszthatják az ideális földrajzi árujelzőt (amelynek üzenete, tartalma vagy piaci pozicionálása az adott termékhez megfelelő).
Szóval és tettel
Rendkívül fontos a vertikális koordináció, integráció és piacépítés. Az elképzelés szerint HNT aktívan szervezze és lássa el információval a szőlőpiacot: adjon ki termésbecslést és árprognózist, továbbá koordinálja az értékesítést a borpiacon is. A hegyközségi rendszer segítse a termelők működését azzal, hogy folyamatosan figyeli azok beszerzési igényeit, és együttesen fellépve tárgyaljon a szolgáltatókkal, alvállalkozókkal.
A kárenyhítés és a kockázatkezelés speciális, kifejezetten a szőlészetre optimalizált formáinak kidolgozása sem várathat sokáig magára, ahogy az ágazatspecifikus hitelkonstrukciók kidolgozása sem.
Sürgős feladatként fogalmazódott meg termőterületek csökkenésének megállítása, emellett fontos cél az is, hogy új program induljon a borászati termékek piaci ellenőrzésére az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével.
Kevesebb bürokráciát
Az ágazat önszabályozásának szakmaközi szervezetekre épülő rendszere a Közösségi Agrárpolitika legutolsó reformját követően még nagyobb hangsúlyt kapott. Egy elismert szakmaközi szervezet a reprezentativitásának köszönhetően legitim képviselője egy ágazatnak, a döntéshozatalhoz szükséges információt is könnyebben beszerezheti tagjaitól, és gyorsan képes reagálni amennyiben piaci beavatkozásra van szükség. Ennek része, hogy az adatszolgáltatási rendszer hatékonyabb, az adminisztráció egyszerűbb legyen. Az új jövedéki törvény végrehajtási szabályainak kialakítása során olyan rendszert kell bevezetni, amelyben a termelők kevés időt és energiát igénylő módon adhatják meg a szükséges adatokat. „Egyablakos” rendszert kell kiépíteni, hogy a termelőknek ne kelljen a különböző szervezetek részére (adott esetben eltérő módszertannal) ugyanazokat az adatokat szolgáltatni.
Nem megkerülhető az általános magyarországi borkultúra színvonalának emelése. A kulturált borfogyasztás propagálása érdekében fontosnak tartanák a Wine in Moderation nemzetközi programhoz való csatlakozást.
Kapcsolódó cikkeink
Kiemelt cél a hazai borágazat sikere és támogatása
A magyar borászat továbbra is a hazai agrárium egyik legfontosabb…
Tovább olvasom >Nem csak a bor, a tető is lehet fehér: így küzd a felmelegedés ellen ez a borászat
Esztergom fölött bújik meg az a szlovákiai, zömében magyarok lakta kis…
Tovább olvasom >Őszi kirándulás és borkóstoló az Etyek-Budai borvidéken
Az őszi időszak tökéletes lehetőséget nyújt az aktív turizmus kedvelőinek,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Érdemes a hazai szárnyasokat választani Márton-nap alkalmából
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A…
Tovább olvasom >Márton-nap előtt: drágulásra számíthatunk a liba és kacsa esetében?
November 11-én, Szent Márton napján a hagyomány szerint libát illik…
Tovább olvasom >Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indítanak az ételfutár cégeknél
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít a…
Tovább olvasom >