Magazin: Mindig mozgásban

Az MVI fél éve megválasztott általános alelnöke, Semsei Rudolf irigylésre méltó energiával és céltudatossággal látott hozzá munkájához. A szakembert eredményeiről és a sikeres vendéglátásról alkotott elképzeléseiről kérdeztük.

Semsei Rudolf

– Talán húsz éve, amikor rendezvényekkel kezdtem el foglalkozni, hallottam egy tanulságos hasonlatot a szövetségek működéséről. „Ha van egy-egy almánk, és azt kicseréljük, mindkettőnknek csak egy-egy almája marad. De ha van egy-egy gondolatunk, és azt cseréljük ki, akkor ezek összeadódnak, és csodálatos ötletek, megoldások jöhetnek létre.” Úgy látom, hogy egy ilyen szövetségnek ez az egyik konstruktív küldetése. A másik komoly szerepe a vendéglátós szakma szervezésében van, olyan problémák megoldásában, amelyeket egyenként képtelenek vagyunk rendezni.

Az MVI-be Kovács László hívott, aki figyelte a MaReSz elnökségében mutatott munkásságomat, és felkért, hogy az MVI-ben alelnökként segítsem az érdek-képviseleti munkát. A sors iróniája, hogy míg az MVI-ben együtt dolgozunk, addig a hétköznapokban az ő cége és a mi Budapest Party Service-ünk komoly versenytársak a rendezvénypiacon.

Milyennek látja a hazai vendéglátás helyzetét?

– Szerintem vannak biztató jelek, léteznek magas színvonalú vendéglátóhelyek kis hazánkban, ám a szakma egészére rányomja szomorú bélyegét, hogy még mindig hiányzik a tömeges fizetőképes kereslet. Ráadásul ez a fővároson kívül különösen fajsúlyos probléma. Még mindig nem alakult ki eléggé az étterembe járásnak a kultúrája sem: az emberekbe nem ivódott bele, hogy egy étteremben elköltött vacsora nemcsak a gasztronómiáról szól, de betölti a társadalmi és családi kapcsolatok megerősítésének szerepét is.

Ki lehet ma sikeres vendéglátós?

– Nagy problémának látom, hogy a hazai vendéglátósok nagy része nem közgazdász, nem tud számolni, megérzéseire hagyatkozva nyit üzletet, kockáztatva a saját és sokszor a családja által megteremtett kis vagyont. Pedig nagyon fontos az alapos piackutatás, a megalapozott üzleti terv, amelyben minden esetben vizsgálják a fedezeti pontot, a megtérülési időszakokat.

Sokakból hiányzik az empátia, főként akkor, amikor emberek nem elég megalapozott szakmai tudással nyitnak üzleteket, nem a megcélzott közönség értékrendjének, igényeinek, elvárásainak megfelelően alakítják ki a koncepciót. Meggyőződésem, hogy sikeres akkor lesz egy vendéglátóegység, ha tulajdonosa biztos abban, mi teheti üzletét népszerűvé. Arra nem szabad alapozni, hogy „majd finomat adunk”, vagy, hogy „enni mindig fognak”.

Meghökkentően alacsony árakkal nem lehet győzedelmeskedni. Ez nagyon gyorsan tönkreteheti a gazdálkodásunkat; ennél ma már sokkal többre van szükség. Meg kell különböztetnünk magunkat valamiben, és rendszeresen tesztelnünk is a kitalált koncepciót. Ha tudjuk, miben vagyunk mások, jobbak, azt „érzékien” és nagyon gazdaságosan kommunikálnunk is kell. Az üzlet jövőjén is folyamatosan dolgozni kell; legalább 2 évre előre tudnunk kell, hogy milyen területen szeretnénk megújulni.

Ön milyen vezető?

– Úgy gondolom, a sikeres vezető legyen csapatjátékos. A mai rohanó, állandóan változó világban nem lehetünk már polihisztorok. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk az adott terület legjobb szakembereit, és engedjük őket kiteljesedni.

Én nagyon kritikus tudok lenni önmagammal. Próbálok tanulni a hibáimból, de persze szerencsésebb, ha másokéból tehetem. Nagyon fontosnak gondolom, hogy először ne másokban, hanem magunkban és a döntéseinkben keressük a problémáink forrását. Sikerünk egyik legfontosabb kulcsa egy megértő társ, aki türelemmel, odaadással támogat a legnehezebb pillanatokban is. Eszterrel négy csodaszép gyermekünk van. Talán emiatt is van, hogy elnöki szerepet vállaltam egy egyesületi fenntartású óvodában. Büszke vagyok arra, hogy szeptembertől 130 gyerek kezdett járni térítésmentes óvodánkba.

Milyen eredményekre büszke?

– Elnök úrral alapvetően az a célunk, hogy jó kapcsolatot ápoljunk a többi szakmai szervezettel, illetve a jogalkotókkal. Az elmúlt időszakban nagy sikereket értünk el: nyomásunkra, javaslatunkra módosult például a jövedéki termékek kezelése, és a szakképesítéshez kapcsolódó javaslataink is nyitott fülekre találtak. Bízunk benne, hogy a jogalkotók a gyakorlati helyeken jövő szeptember 1-jétől kötelező mesteri végzettséggel kapcsolatos javaslatainkat is megvitatják.