Magazin: Minden adott az élelmiszer-termelés növeléséhez

Arra kell törekedni, hogy a magyar termékek jól megkülönböztethetők legyenek más országok élelmiszereitől. Legyen világos, hogy GMO-mentesek, és egészséges, tiszta természeti környezetben, kiváló minőségben állították elő őket. A magyar élelmiszerek esetében ez az a plusz előny, ami külpiaci sikereket jelenthet – állítják kormányzati illetékesek.

Érdemes az agrártermékek piacának folyamatos bővülésében reménykedni, már csak azért is, mert a kormányzati prognózisok vezérgondolata szerint a magyar mezőgazdaság sikerének záloga a termékpályák rendbe tétele és jól működtetése, és az ígéretek szerint ezért mindent megtesznek.

A Földművelésügyi Minisztérium értékelése szerint az előző kormányzati ciklusban – 2010–2014 között – 30 százalékkal nőtt az ágazat kibocsátása. Sikerült előrelépni a feldolgozóiparban, és az agrárium növelte súlyát a magyar exportban. Erre alapozva jelentette be a napokban egy konferencián Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár, hogy az elmúlt három évben a rekordszintet jelentő nyolcmilliárd euró körül alakuló agrárexport értéke az idén elérheti a tízmilliárdot is. A mezőgazdaság tavalyi kibocsátása 2410 milliárd forint körül alakult, ami annyit tesz, hogy az előző évekhez képest nőtt a hozzájárulása a GDP-hez.

Támogatott ágazatok

Amennyiben a termésmennyiségek elérik vagy meghaladják a tavalyi szintet, és az árak is nőnek, akkor 2015-ben 2500 milliárd forint közelébe emelkedhet a mezőgazdaság kibocsátása. Az azonban érdekes lehet, hogy négy év töretlen növekedés után idén is képes lesz-e növekedni az élelmiszer-gazdaság. A tavalyi kedvező mennyiségű és viszonylag olcsó termés miatt továbbra is bővülhet az élelmiszeripar termelése. A világpiacon már látszanak a trendforduló jelei, azonban az esetleges terményár-emelkedés hatása csak korlátozottan jelentkezik a fogyasztói árakban, jellemzően megtörik az áremelkedési hullám az élelmiszeriparnál.

Ezért további növekedésében reménykednek, hiszen erre ösztönözhetnek a támogatás mértékének változásai is. Egyebek mellett 2015-ben mintegy 43 százalékkal növekszik a húsmarha, 89 százalékkal a gyümölcs támogatási kerete, és új szegmensként pedig megjelenik a fehérjenövények támogatása 8,4 milliárd forinttal, ugyanis nemzeti fehérjetakarmány-termelési programot hirdetnek, amivel szeretnék kiváltani a korábbi szójadömpinget. Mint köztudott, a nemzetközi szójapiacon túlsúlyban vannak a GMO-technológiával előállított takarmányok, és a magyar alaptörvény garantálja az ország GMO-mentességét.

Jó év után a gabonaipar

A gabonaágazatban az elmúlt esztendő „magasra tette a lécet”, ugyanis tízévenként egyszer van olyan jó gabonatermés, mint amilyen a tavalyi volt, de még ennél is ritkábban fordul elő, hogy egyszerre bőven teremjen az őszi búza és a kukorica. A termés jó része idén talál vevőre.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint kukoricából csaknem 9,2 millió tonnát takarítottak be a múlt évben, 34,7 százalékkal többet az előző évinél. A búzatermés ennél kisebb arányban növekedett, „csak” 3,5 százalékkal haladta meg a 2013-as eredményt, de az 5,2 millió tonnás össztermés jónak számít. Ennek nyomán a gabonaárak, ha nem is zuhanásszerűen, de csökkentek. A világpiaci árak csökkenő tendenciája Magyarországra is hat, így a kukorica ára most tonnánként 40 ezer forint körül van. Ennél magasabb a takarmánybúza ára, ami tonnánkét 42-43 ezer forint körüli, míg a malmi búza ára 50 ezer forint feletti.

A magyar agrárexport számára rendkívül kedvezőtlen hatású volt, amikor Oroszország, a brüsszeli embargós intézkedések nyomán bejelentette az uniós élelmiszerexport bojkottját. Ettől függetlenül a magyar élelmiszer-termelők továbbra is fontos piacként számítanak az oroszra. Hasonlóképpen gondolkodhatnak más európai vállalatok vezetői is, amit bizonyít, hogy az év eleji moszkvai Prodexpo nemzetközi élelmiszer-ipari kiállításon változatlanul nagy az érdeklődés, mintegy kétezer külföldi cég volt jelen, közöttük 17 magyar.

Kína a célkeresztben

Igaz, csak kisebb mennyiségeket érint, de rendkívül fontos, hogy már Kína is megjelenhet a magyar húsexportőrök célkeresztjében, miután tavaly ősszel Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Pekingben aláírt egy megállapodást a kínai minőségfelügyeleti, ellenőrző és karanténhivatal miniszterével, Cse Su-pinggel, és ezzel megnyílt az út a magyar marhahús előtt, valamint áttekintették a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat, amelyek a baromfihúsra, a sertéshús-készítményekre vonatkoznak.

A kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. a honlapja szerint Japánba, Dél-Koreába és Tajvanra korábban is szállított, s a sajtóhírek szerint már kínai ellenőrök jártak az üzemben. A Pick és a baromfiban érdekelt Hungerit is készül a keleti hódításra.

Ősztől uniós pályázatok

Tavaly decemberben – a lapzártunkkor megjelent előzetes KSH-adatok szerint – 5,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. 2014-ben összességében a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben három százalékos volt a bővülés. Ehhez hasonlóra számítanak az idén is a piaci elemzők.

Mindennek alapot adhat, hogy a 2014−2020 közötti uniós társfinanszírozású programok révén a magyarországi élelmiszeripar akár 500 milliárd forintos támogatási kerethez is juthat. A piaci kilátások, a politikai támogatás, a bankok javuló hozzáállása és a gazdaság erősödése a termelés, és ezzel a kínálat növelése irányába hatnak. Az első pályázati kiírások már idén ősszel megjelenhetnek. Ez is szerepet játszhat abban, hogy hosszú évek után javulhatnak az élelmiszeripar pozíciói, bár a magyar élelmiszeripar az önellátáshoz szükségesnél mintegy 20 százalékkal többet képes előállítani. Ezt a termelési szintet viszonylag rövid idő alatt akár 150 százalékosra lehet növelni, ami kül- és belpiacon kedvező lehet, hiszen itthon az import rovására lehet terjeszkedni, a külső piacokon viszont az élelmiszerek iránti növekvő kereslet jelenthet bevételi többletet.

Cz. P