Magazin: Migránsok a munkaerőpiacon: válság vagy lehetőség?

Rövid távon az Unió területére érkező menekültek jelentős lökést adhatnak Európa gazdaságának, ám ez csak időszakos, sőt, látszatnövekedés lesz, ha a befogadó országok nem cselekednek gyorsan annak érdekében, hogy a legálisan letelepülők mielőbb munkába állhassanak.

Tavaly több mint 1,2 millió menekültkérelmet nyújtottak be az Európai Unió tagállamaihoz, kétszer annyit, mint 2014-ben. Kifejezetten a gazdaság és munkaerőpiac szemszögéből vizsgálva az eseményeket, a következő fél év több elemzés alapján is kritikus lesz. Amennyiben ezt a rengeteg embert az országok nem tudják mielőbb a munkaerőpiacra juttatni, nem csak politikai, társadalmi gondokkal fog szembenézni az Unió.

Egyelőre a költésből van a növekedés

Az IMF egy elemzést hozott nyilvánosságra január végén, melyben azt jósolják, hogy Európai Unió GDP-növekedéséhez idén 0,09 százalék, míg 2017-ben 0,13 százalékot adhatnak hozzá a bevándorlók. A legnagyobb növekedés azokban az országokban várható, melyek a legtöbb menekültet fogadják be. Az elemzés szerint Ausztriában 0,5 százalékos GDP-növekedés várható csak a migrációtól, ez az érték Svédországban 0,4%, míg Németországban 0,3 százalék lesz.

Azonban az IMF elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg a országok rengeteget költenek a bevándorlók ellátására, elszállásolására, és a növekedésnek elsősorban ez áll a hátterében. Ha mielőbb sikerülne őket munkához juttatni, akkor a GDP növekedésére gyakorolt hatásuk akár elérhetné 0,25 %-ot az Unió teljes területére vetítve. Ám ha az integráció nem sikerül, akkor a kormányok jelentős adósságba fogják verni magukat, míg a munkanélküliség ugrásszerűen meg fog nőni.

Ugyanakkor azt is megjegyzi az elemzés, hogy számos korábbi tanulmány már kimutatta, a bevándorlási hullámok az Európai Unióba vagy az Egyesült Államokba sem az átlagbérekre, sem a munkanélküliségre nem voltak komoly hatással, ha sikerült integrálni a menekülteket.

Az IMF épp ezért sürgeti az Uniót, hogy mielőbb döntse le azokat az akadályokat, melyek a munkavállalást nehezítik. A magas minimálbérek például elrettentik a nagy cégeket, hogy alacsonyan képzett, gyakorlat nélküli embereket alkalmazzanak. A menekültek szabad mozgásának akadályozása azt eredményezi, hogy nem tudnak eljutni az országok azon területeire, melyek jelenleg is komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. Az Európai Beruházási Bank elnöke, Werner Hoyer is kihangsúlyozta:

– Akik ma az Unió területére érkeznek, nem akarnak az elszigetelt régiókban ragadni, munkát, lakhatást, oktatást keresnek.

Magasan kvalifikáltak is érkeznek

Európa társadalma rohamosan öregszik, számos vállalkozás azzal küzd, hogy nem talál megfelelő munkaerőt. Jellemzően a menekültek sokkal fiatalabbak, mint a befogadó országok átlagéletkora. Az Eurostat felmérése alapján tavaly május és október között mintegy 730 ezer ember érkezett az Unió területére legálisan, a menekültek 82 százaléka 34 évnél fiatalabb, az átlagéletkoruk pedig fele a német átlagéletkornak, mely 46 év.

Németországban közel 173 ezer munkavállaló hiányzik, akik természettudományokban, IT-területen, matematikában, illetve műszaki területen járatosak. Ez a hiány, ha nem történik változás, a felmérések szerint 2020-ra megnégyszereződhet. Bár a legtöbb menekült alacsonyan iskolázott, sokaknak van érettségije vagy felsőfokú végzettsége is. Különösen Szíriából érkeztek magasan képzett bevándorlók, ráadásul a tudományok minden területéről. 2015 első felében a Hollandiába érkezett menekültek több mint 20 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, majdnem 30 százalékuk pedig érettségivel, azonban a megszerzett tudás nem elég, ugyanis a nem uniós papírok érvényesítése évekig is eltarthat. Jelenleg Svédországban egy évig is elhúzódhat, mire egy külföldi végzettséget elismer a helyi hatóság, és hat évbe is beletelik, mire a magasan kvalifikált munkaerő a végzettségének megfelelő állást talál.

A svéd kormány jelenleg azon dolgozik, hogy ez a rémisztő statisztikai adatot két évre csökkentse. 1700 menekültstátuszt kérő tanár ügyét például gyorsított eljárásban intézik a svéd hatóságok, akiket fél éven belül olyan iskolákban szeretnének elhelyezni, ahol menekült gyerekek nagy számban vannak. A német kormány a hatékony felmérés érdekében fejvadász cégekkel működik együtt, így térképezve fel a bevádolók képességeit, lehetőségeit. És igazi sikertörténetekről is lehet olvasni: egy holland szervezet, a Foundation for Refugee Students (UAF), mely igyekszik teljes körű segítséget nyújtani a menekülteknek, hat hónap alatt elintézte, hogy egy iraki kardiológus ne csak a nyelvet tanulja meg, de szakterületén munkába is állhasson.

Téged vár a joghurtgyár

Ám a legtöbb menekültnek nincsenek papírja, melyeket hitelesíteni kéne, értelemszerűen számukra a legkevesebb tapasztalatot és minimális képzettséget igénylő munkák az elérhetőek. A választék az ilyen típusú állások tekintetében felettébb széles. Az európaiak egyre kevésbé vállalnak el szívesen olyan munkákat, melyek nem, vagy csak alacsony végzettséget igényelnek. A német hajszalonok épp úgy várják a szakképzetlen munkaerő, mint a svéd vagy az osztrák szállodaipar, a norvég halipar pedig kifejezetten komoly gondokkal küzd, mert nincs, aki feldolgozná a halakat, de említhetjük az északi országok olajiparát is. Az elmúlt évek menekültjei jellemzően azokat a területeket célozhatják meg, melyeket korábban orosz migránsok vagy Srí Lanka-i menekültek töltöttek fel.

Mély ellentét feszül a gazdaság szereplői és a politika között. Míg a legtöbb vállalkozás kiaknázatlan lehetőséget lát a menekültáradatban, addig a kormányok komoly veszélyt. Épp ezért számos cég a saját kezébe vette a munkaerőhiány megoldását. Hamdi Ulukaya, a joghurtokra specializálódott Chobani vezérigazgatója az AirBnB Inc.-kel, a LinkedInnel és az Ikeával karöltve egy olyan programot indított el, melyben segítenek a menekülteknek megtanulni az élelmiszeripar alapjait, és elérhetővé teszik számukra a lehetséges munkahelyeket.

– Megfelelő hozzáállással órák alatt komoly eredményeket lehet elérni – nyilatkozta Hamdi Ulukaya az év elején, aki egy felmérést is elvégeztetett. A közvélemény-kutatás uniós és amerikai állampolgárok véleményére volt kíváncsi a menekültek tekintetében. A felmérés a párizsi terrortámadások és a németországi zavargások, erőszakos cselekmények előtt és után is szolgáltatott adatokat. Nem meglepő, hogy a társadalmi megítélés 2016 elejére sokat romlott, ami szintén nem segíti a menekültek integrálását.

Kulturális és nyelvi problémák

Az Egyesült Államok területére legálisan érkezőket azonnal hagyják munkába állni, és mivel számos alacsony fizetéssel járó munka vár rájuk, így hamar fel is szívja őket a munkaerőpiac – mellékhatásként megtanulják a nyelvet. Ezzel szemben az unió országaiban a menekülteket hosszú ideig elzárják a munkavállalás lehetőségétől, ezért elszigetelődnek a környezetüktől, nem integrálódnak a helyi társadalomba, nem veszik fel a helyi szokásokat, és nem tanulják meg a nyelvet.

Demetrios Papademetriou, a Migration Policy Institute Europe elnöke szerint az Unió egyetlen lehetősége, ha ezen a szokásjogon változtat, és mielőbb munkába állítja a menekülteket. Sőt azt is kiemeli, hogy felesleges erőltetni a tökéletes nyelvtudást. Nem kell elvárni a menekültektől, hogy akár középfokon ismerjék a befogadó országok nyelvét, a lényeg, hogy mielőbb dolgozzanak, ahhoz pedig elég a funkcionális nyelvismeret. A norvég SalMar halfeldolgozó cég ezt megfogadva nyelvtanfolyamokat ajánl friss munkavállalóinak, ahogy például a német McDonald’s is 20 000 leendő adófizetőnek biztosított 3 hónapos nyelvtanfolyamot.

A nyelvi nehézségek mellett azonban kulturális problémákkal is szembesülniük kell az európai vállalkozásoknak. Az Economist több céget is megkérdezett arról, hogy eddig milyen negatív tapasztalataik voltak bevándorló alkalmazottaikkal. A megszólalók között volt osztrák szállodaigazgató, aki azt emelte ki, hogy mennyire nehéz képzettség és gyakorlat nélkül betanítani valakit. Egy német állásközvetítő arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány esetben a közel-keleti országokból érkező férfiak nem hajlandóak elfogadni női főnökeiket. Egy étterem főszakácsa elmesélte, hogy kénytelen volt megválni egy egyébként jó alkalmazottjától, mert a háborús övezetből menekült férfi komoly lelki sérülésekkel küzdött, így hiába volt képzett, nem tudta a feladatát megfelelően elvégezni. Ezek egyéni vélemények, nem egy reprezentatív felmérés részei.

A migrációs válság épp annyi lehetőséget rejt magában, mint veszélyt. Az elmúlt másfél év próbára tette a Európai Unió politikáját, megrengette az egységes Európa reményét, ám a válság kezelése még nem ért véget. Donald Tusk az Európai Tanács elnöke úgy véli, hogy a probléma kezelésre legkésőbb idén tavasszal megoldást kell találni. Amennyiben nem sikerül megfelelő választ találni a menekültkérdésre, az akár a schengeni egyezmény végét is jelentheti.