Magazin: Mi kerül az unokáink asztalára?

A nyugati világ polgárai számára az étel teljesen mást jelent, mint 150 évvel ezelőtti őseink számára. Akkoriban a hétköznapi étkezés inkább a létfenntartás eszköze volt.
A mai fogyasztó egészsége zálogaként gondol rá, tudatosan az általa egészségesnek vélt ételeket keresi, és a gasztronómia divattá válásával hétköznap is érdekes, újszerű dolgokat szeretne kipróbálni – fogalmaz Salamon Csaba, gasztronómiai szakértő.

Míg a 19. században a jobbára fizikai munkát végző lakosság számára az ételek tápértéke volt a legfontosabb, és az emberek étrendjét elsősorban az élelmiszerek elérhetősége, közelsége határozta meg, addig a ma emberét már kétségtelenül más tényezők befolyásolják. A városiasodás egyre nagyobb tömegek ellátását követelte meg. A jól szervezett áruszállításnak és kereskedelmi folyamatoknak köszönhetően az ételek elérhetősége ma már magától értetődő, a táplálkozás- és orvostudomány fejlődése pedig jelentősen hozzájárult az élelmiszerbiztonság javulásához. Azóta azonban újabb szempontok is utat törtek maguknak.

A gluténmentes, a laktózmentes és a többiek

A mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás elsődleges szerepet játszik az elhízás és más civilizációs betegségek egyre gyakoribb előfordulásában, ami sokakat sarkall mindennapi táplálkozásuk újragondolására. Egyre nő az egészségtudatos fogyasztók száma, akik a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával igyekeznek megőrizni egészségüket megváltozott életmódjuk mellett is.

Bizonyára emiatt is tapasztalhatjuk, hogy folyamatosan nő a friss, organikus élelmiszerek iránti kereslet. Sokan keresik a teljes kiőrlésű gabonaféléket, de a teljesen gabonamentes táplálkozás hívei is egyre többen vannak. Mozgalommá fejlődött a „slow eating” is, amelynek célja, hogy kényelmesen, az ételre odafigyelve táplálkozzunk, illetve az élelmiszerallergiák gyakorisága és könnyebb kimutathatósága okán gluténmentes és laktózmentes termékeket is többen keresnek. Mindez újabb feladatok elé állítja az élelmiszeripart.

– Az egészségtudatos szemlélet, a kiegyensúlyozott táplálkozásra és az elhízás leküzdésére irányuló igény miatt előtérbe kerültek a minőségi fehérjék, szénhidrátok és zsírok. A megváltozott fogyasztói igények pedig meghatározzák a jelenlegi és jövőbeni termékfejlesztési irányokat is – véli Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé dietetikusa.

Kevesebbet, de minőségit

Bár a tudományos-fantasztikus filmek előszeretettel ábrázolják a jövő fogásait űrhajóstabletta-szerű készítményekként, a trendek nem feltétlenül ebbe az irányba mutatnak.

– A Föld lakosságának további növekedése és a takarmánynövények termesztését érintő klímaváltozás miatt a hús ára emelkedni fog, így a tömegek az olcsóbban megtermelhető zöldségek, gabonák felé fordulnak majd, a húsfogyasztás egyre kisebb réteg kiváltsága lesz. – A hús akár 100 éven belül kikophat a mindennapi étkezésünkből – állítja Rab Árpád jövőkutató.

A hús mellett luxuscikké válhat a kávé is. Akár már tíz éven belül 45 százalékkal emelkedhet a kávé ára, így a kávézás mindennapi szokás helyett csak ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó tevékenységgé válhat a tömegek számára. Ráadásul a hagyományos teaivó ázsiai nemzetek fiataljai is a kávékultúra felé fordulnak. Azért, hogy minőségi cserjék és korszerű technológiák biztosításával segítse a farmereket a fenntartható termelés érdekében, a Nestlé létrehozta az úgynevezett Nescafé-tervet. A kezdeményezés célja, hogy fenntartható fejlődést biztosítva a kávé továbbra is a mindennapjaink része maradhasson.

– A korszerű technológiák térhódításának és a munkafolyamatok gépesítésének eredményeként a Föld fejlettebb országaiban egyre kevesebben élnek kétkezi munkából és egyre többen dolgoznak majd a szolgáltatások területén. Ezért a fizikai megterheléshez szükséges kalóriadús étkezés nem indokolt, és ez a tendencia folytatódik a jövőben is. A fejlett világban így egyre kevesebbet eszünk majd, ugyanakkor – mivel a szolgáltató szektor magasabb jövedelmet biztosít –, a minőség egyre fontosabb lesz az emberek számára – teszi hozzá Rab Árpád.