Magazin: Merre mozdul el a búza piaca?

Teljes képet ugyan csak őszre kapni az új búzáról, de a jelek többsége arra utal, hogy a tavalyihoz hasonló mennyiségű, ám gyengébb minőségű termés várható 2014-ben. A piaci szereplők úgy látják: idén nyílik az olló a szűkösebben termő malmi minőségű, valamint a takarmánybúza ára között. Spekulatív termékről lévén szó, a becsléseknek piacbefolyásoló erejük lehet.

Éppen a legkedvezőtlenebb időszakban, a betakarításkor érték az idén heves esőzések a lábon álló búzát az ország számos pontján. A csapadékos időjárás a legtöbb jel szerint minőségromlást okoz a tavalyi, kiugróan jó kondíciójú terméshez képest. Rontotta a kalászos minőségét a régóta nem észlelt sárgarozsda-fertőzés előretörése is.

Bár az enyhe tél miatt több régióban pocokinvázió sújtotta a termést, az előzetes becslések szinte egyöntetűen a tavalyihoz hasonló mennyiségű, 5 millió tonna körüli össztermést vetítenek előre. Kedvezően hat a mennyiségi mutatókra, hogy a gazdálkodók – különösen a Tiszántúlon – nagy arányban vetettek magas termőképességű, francia genetikájú búzafajokat. Ezek azonban a minőséget nézve gyengébb tulajdonságokkal bírnak a hazai fajokhoz képest.

A mutatók tekintetében az idei termés kettévált: a Dunántúlon jobb minőségű búzát hoz az aratás.

Kevesebb lesz az étkezési búza

– A gazdák jelentős része elszámította magát – értékel Németh István gabonapiaci szakértő, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője. Két évvel ezelőtt számottevően magasabban állt a búza árfolyama – akkor 60-70 ezer forintos tonnánkénti árak voltak jellemzőek –, ám az elmúlt időszakban törés volt megfigyelhető a piacon, amelyet a termelők csak nehezen tudtak elfogadni. Sokan közülük az idei évre úgy kalkuláltak, hogy a termés mennyiségével kompenzálják majd az alacsonyabb minőséget. Ez a számítás azonban nem volt előrelátó, mivel a világpiacon továbbra is csökkenő árakkal szembesülhetünk: globálisan rekord közeli búzatermés várható az idén, és az EU-n belül is az elmúlt évek legjobb mutatóit figyelhetjük meg. További nyomást gyakorol az árakra, hogy a világban jelentős gabonakészletek vannak raktáron.

Németh István felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdatársadalom elégedetlen a jelenlegi búzaárakkal. Bár a piacra jellemzőek a kisebb-nagyobb kilengések, az idei szezon kezdetén jellemzően 50 ezer forint alá kúszott a malmi minőségű búza tonnánkénti ára, a takarmánybúza ára pedig 40 ezer forint körül stagnált. Szerinte az idei évben az étkezési búzát nehezebb lesz beszerezni, amely ebben a kategóriában megdobhatja az árakat.

– Tartósan 50 ezer forint feletti malmibúza-árak mellett a lisztpiac szereplői áremelést fognak kieszközölni – szögezi le Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és
Kereskedők Szövetsége elnöke is. A szakember 2014-re a termésminőség jelentős romlásával kalkulál: míg az elmúlt években az össztermés 65-70 százaléka volt jó malmi minőségű búza, addig az idén átlagban 40 százalékos arányú lesz ez a kategória, a fennmaradó rész pedig csak takarmányozásra lesz alkalmas.

Keresleti nyomást gyakorol a jó minőségű búza árára az élénkülő export: az óriási külföldi gabonaigény az idei nyárelőn tonnánként mintegy 10 ezer forinttal felértékelte az óbúza árát a malomipar várakozásaihoz képest. Az alacsonyan tartott lisztárak miatt az ágazat komoly veszteséget szenvedett el.

Egyre intenzívebb a verseny

Németh István úgy tapasztalja, generációváltás zajlik a gazdatársadalomban: az új nemzedék globálisan viszonyul a piachoz, és egyre több felvásárlási csatorna felé nyit, optimalizálva értékesítését. A május–júniusi exportboom kapcsán elmondja, hogy a Magro.hu Európából, Afrikából és az amerikai kontinensről is nagyszámú megbízást kapott, miközben a hazai árualap már nagyban lecsökkent.

Szerinte e folyamatok hatására a hazai malmok is rákényszerülnek majd arra, hogy ne csak az országhatáron belülről igyekezzenek beszerezni a búzát, hanem nyissanak egyes olcsóbb külföldi – például román – gabonapiacok felé. A távolsági üzletkötés nagyobb kockázatot jelent a fizetési garanciák szempontjából, a logisztika pedig pluszköltséget.

Úgy látja, a malmok és a gazdálkodók közötti árcsata előbb-utóbb kiegyenlítődést hoz, azt ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy a minőségi búza nehezebb hozzáférhetősége miatt a lisztágazat el tud-e majd fogadtatni egy áremelést.

Lakatos Zoltán szerint azonban az iparág tűréshatára véges: a szereplők még a jelenlegi nehéz helyzetben is együttes nyomásgyakorlás nélkül, külön-külön rászánhatják magukat áraik növelésére. Ennek egyik fő oka, hogy az ágazat nagymértékben függ a külső finanszírozástól, a hazai bankrendszer pedig nehezen tolerálná árrésük további szűkülését.

Az árversenyt kiélezi, hogy az elmúlt években uniós támogatással jelentős ­gabonaraktár-kapacitások épültek ki az országban, a gazdálkodók egy része nem értékesít, inkább betárol a későbbi áremelkedések reményében.

Pozitív fejlemény, hogy immár nem helyeznek nyomást a piacra az áfacsaló cégek, a fordított adózás 2012-es bevezetése óta ezek elfordultak a búzapiactól.

Gabona a laborban

Az új búza romló beltartalmi értékével kapcsolatos aggodalmakat támasztja alá az SGS Hungária Kft. minőségellenőrző, vizsgáló- és tanúsítóvállalat kutatása. Kiss Ágota, a mezőgazdasági szolgáltatások üzletágának vezetője elmondja, vizsgálataik alapján az idei búza a minőségi mutatók – köztük a fehérje- és sikértartalom, esésszám és hektolitertömeg – alapján gyengébb a tavalyi termésnél, illetve jelentős szórást mutat. Bár vizsgálataik idején még nem ért véget az aratás, a szakértő szerint mintavételük reprezentatívnak tekinthető. Ennek alapján a cég által bevizsgált hazai búza átlagos sikértartalma tavaly 30,47 százalékos értéket mutatott, ezzel szemben idén csak 27-28 százalékos átlagot mértek. A fehérjetartalmat nézve is szembetűnő a romlás: tavaly 11,8 százalékos átlagot állapítottak meg, ehhez képest 2014-ben – egyelőre kisebb mintavételi arány mellett – 11,09 százalékot mutat az átlagérték.

Rámutat arra a szokatlan jelenségre is, hogy a minőségi mutatókat nézve számos idei minta esetén nincs korreláció: egyes búzák például magasabb sikértartalom mellett alacsony fehérjeszintet vagy esésszámot mutatnak, miközben a korábbi évek tükrében a minőségi jegyekben rendszerint együttállás volt fellelhető.

Következtetése szerint a tavaly őszi terméskalkulációk során a hozamszint a minőség rovására ment. Kedvezőtlen, a minőséget ingadozóvá alakító tendenciaként értékelte, hogy hazánkban mintegy száz búzafajtát vetnek a gazdálkodók, miközben Európát tekintve átlagban csak tíz fajta kerül ki a földekre.

Úgy látja, az idei gyengébb búzaminőség az exportértékesítés irányába hathat, a Magyar Szabvány ugyanis nemzetközi szinten a legszigorúbbak közé tartozik. Az idehaza csak jobb minőségű takarmánybúzaként eladható termés Nyugat- és Dél-Európában akár a malmok számára is értékesíthető.

A Concordia-csoporthoz tartozó Gabona Controlhoz beérkezett búzaminták alapján a tavalyi évre jellemző extra magas esésszámok az idén ennél valamivel alacsonyabbak lehetnek a betakarítást kísérő esőzések miatt. A nagyobb nedvességtartalmú tételek tárolása során tovább csökkenhet az esésszám, számol be a tapasztalatokról Major Andrea, az intézet igazgatója.

Jelenleg az látszik, hogy a vizsgált búzák minősége szélesebben oszlik el a klasszikus mutatók tekintetében. Az alacsony fehérjetartalmak nagyobb százalékos arányt mutatnak, mint tavaly. Nagyon szép beltartalmi értékekkel rendelkező malmi búzák is érkeztek ugyanakkor az ország keleti és nyugati feléből egyaránt. A szokatlan tavaszi időnek köszönhetően a minőséget rontó tényezők közül idén a sárgarozsda okozott komolyabb veszteséget ott, ahol a gomba elleni megelőző védekezést elmulasztották, vagy csak késve kezdték meg.

Major Andrea ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az új búza termésminőségéről csak szeptember elejére lehet összképet alkotni. A spekulatív természetű gabonapiacon ugyanis a nem reprezentatív, előzetes minőségi kimutatások piacbefolyásoló erővel bírhatnak, és öngerjesztő spirált indíthatnak el.

A Trade magazin által megkérdezett minőségellenőrző cégek egybecsengően úgy nyilatkoztak, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból nincsenek problémák az idei terméssel. A vizsgált tételek toxinszintje messze a határérték alatt van, és a gombásodás sem jelent meg – hasonlóan a korábbi évekhez.

Halmozódó kintlévőségek

– Idén érezhetően különválik az étkezési és a takarmánybúza ára – osztja meg tapasztalatait Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. – A két évvel ezelőtt tapasztalt drasztikus takarmánygabona-drágulás immár a múlté, a gyengébb minőségű búzák tarifája huzamos ideig mérsékelt maradhat.

Az ágazat számára annál nagyobb problémát okoznak a lánctartozások: a takarmányipar az állattenyésztés legnagyobb hitelezője, jellemzően 90 napos fizetési határidővel. A gabonaszövetség becslése szerint a takarmányipar mintegy 30-40 milliárd forintnyi folyamatos hitellel finanszírozza az állattenyésztést.

A nem, vagy késve fizetések okaként megemlíthető, hogy az ágazat sok tekintetben hátrányt szenved a növénytermesztéshez képest, amely komoly terület alapú támogatást élvez az állattenyésztőkkel szemben. A szegmensre súlyos csapást mért, hogy az áfaemelés csődlavinát indított el a húsiparban, és a 2012-es példátlan nagyságú takarmányár-drágulás is lerontotta fizetőképességét.

Németh István ugyancsak nyomottabb takarmánybúzaárakról számol be, hozzátéve, hogy a sok kintlévőség megnehezíti az üzletkötést. A bizalmi deficit miatt számos termelő azonnali készpénzfizetést vár el, sőt, a problémás felvásárlóktól egyre inkább előfinanszírozást követelnek.

Kifejti, hogy a megbízható partner megtalálása nemcsak itt, hanem az agrárium egészét tekintve fejtörést okoz: a piactér reprezentatív felmérése szerint a hazai növénytermelők és állattenyésztők 46 százaléka legalább egyszer szembesült már olyan esettel, hogy a vevő egyáltalán nem fizetett az átvett terményért, haszonállatért.

Pótsa Zsófia szerint a fizetési fegyelem elsősorban a kisebb és közepes méretű professzionális takarmánygyártókat sújtja, melyek piaci értékesítésre és nem saját célra gyártanak. A tőkeerős társaságok kétféle modell mentén képesek túlélni a negatív hatásokat. A piacvezető vállalatok – például a multinacionális hátterű Cargill Magyarország – azzal, hogy több lábon állnak (az említett cég egyebek közt vetőmag-, műtrágya- és növényvédőszer-üzletággal is rendelkezik és kereskedelmi tevékenységet is folytat). A másik mód, hogy a jelentős állattenyésztő társaságok saját, professzionális takarmánykeverő üzemet tartanak fenn – e körbe tartozik például a Bonafarm-csoport és a Baromfi-Coop Kft.

Kiss Gergely