Magazin: Konzervmegoldásoktól a komplex fejlesztésekig

A megrendelők többsége jól bevált koncepciókat vár el, és a fő tényező továbbra is az
árak leszorítása – így látják a piac folyamatait a lapunknak nyilatkozó raktárlogisztikai
szolgáltatók. Ugyanakkor lassanként, de egyre több cégnél érzékelhető szemléletváltás, amely a hosszú távú tervezés és a hatékonyságnövelés irányába mutat.

Reszelgetés folyik – így értékelte az egyik szereplő az elmúlt időszak fő raktárfejlesztési trendjét, amelyet kevésbé érdesen fogalmazva a meglévő folyamatok finomhangolásaként lehetne jellemezni. Komplex technológiai beruházás csak kevés akad. A vevők java része a lehető legolcsóbb megoldást keresi, ami hosszú távon veszteséget hoz, és növeli évtizedes lemaradásunkat a nyugat-európai raktározási kultúrától.

Még kevés az éllovas

– A raktárak teljes automatizálása, vagy egyes elemeikben való részleges robotizálása nagyon komoly költségmegtakarítást hozhat – mondja Somogyi Attila, az SSI Schäfer Hungary ügyvezetője.

A hagyományos raktárakban az élő munkaerő jellemzően magas: itt az átlagosan tízezer raklapnyi férőhelyhez tartozó feladatok ellátásához műszakonként 25 dolgozóra lehet szükség. Ezzel szemben egy automatizált raktár esetén hasonló körülmények között mindössze 2 munkatárs elegendő a teendők elvégzéséhez. A szakember úgy látja, sok cég azért nem érez kényszert nagyobb fejlesztésre, mert európai összevetésben idehaza még mindig túl olcsó a munkaerő.

A magyar piacon jellemzően két vállalati kör célozza meg a raktári automatizálást. Az egyik csoportba a 10-15 országot ellátó régiós elosztó központot kivitelező szolgáltatók tartoznak, a másikba pedig olyan piacdiktáló hazai cégek, amelyek nem akarnak lemaradni külföldi versenytársaiktól, és a megtakarítási, minőségnövelési szándékok mellett presztízsszempontok is vezérlik őket.

FMCG-fronton az elmúlt években körülbelül 4-5 cég tett komoly lépéseket az automatizálás felé. Somogyi kiemeli a Szentkirályi, a Gyermelyi és az ­Oriflame modern, komplex raktárberuházását, valamint a Nestlé és a Johnson&Johnson részben hagyományos technológiát alkalmazó fejlesztéseit.

A legmodernebb technológiák kapcsán rámutatott, hogy azokkal akár csak egy tetszőlegesen felfűzhető munkafolyamatot is ki lehet váltani, a vevő elgondolásától függően. Az SSI Schäfer termékei alkalmazhatóak egyes folyamatok automatizálására: így napjaink legfontosabb elvárásainak sorában az anyagmozgatási sebesség fokozása, az ellátási lánc átfutási sebességének gyorsítása, vagy a szállítási minőség és az árubiztonság növelése áll az élen.

Együtt könnyebben megy

Hasonlóan vélekedik Horváth Zoltán, a Jungheinrich Hungária Kft. ügyvezető igazgatója is, aki szerint a lehető legoptimálisabb megoldáshoz alapvetően szükséges a megrendelői célok és a szektorális sajátosságok figyelembevétele. A hazai piacon komoly problémának tartja, hogy az ügyfelek többsége nem hajlandó elmondani céljait, és az együttgondolkodás helyett konzervmegoldásokkal keresi fel a raktári szolgáltatót csak azért, hogy alacsonyabb árat érjen el.

Szintén visszatartó erőnek véli, hogy egyes megrendelők – ugyancsak rövid távú profitcélok miatt – külön-külön kívánnak megoldani egy adott problémát, ahelyett, hogy azt komplex módon közelítenék meg.

Ugyanakkor szerinte ma már a megbízók között akadnak olyanok, akik el merik hinni, hogy megoszthatják profiljukat és céljaikat a szállítókkal, annak érdekében, hogy közösen egy jobb és hatékonyabb rendszerhez jussanak el.

Fontos a komplex látásmód, hiszen például mára az anyagmozgató gépek elérték fizikai határaikat.

– További előnyöket csak egy rendszerben működő anyagmozgató géppel lehet elérni, amely akár közvetlenül kapcsolódni tud a raktárirányítási rendszerhez, és egyes feladatokat például navigáció segítségével képes elvégezni – teszi hozzá.

A hazai targoncapiacról elmondja, hogy 2014 első négy hónapjában jelentős forgalomnövekedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest, hozzá­téve, hogy a kkv-k köréből elsősorban a jó minőségű használt gépekre van igény.A logisztikai szoftverek kapcsán kifejtette, hogy az anyagmozgatás területén eszközölt új beruházásoknál az automatizálás lehetősége mindinkább előtérbe került egy-egy projekt kapcsán.

– A logisztikai szoftverek nem utolsósorban az energiahatékonyságot is támogatják, amivel közvetlen kihatással vannak a működési költségekre – hívja fel a figyelmet.

A legmodernebb, komplex csomagok azonban még borsos árúak: míg a jellemzően mikro- és kisvállalkozások által alkalmazott dobozos szoftverek körülbelül 300 ezer forintos áron kaphatóak, egy nagyobb raktár összes területét kezelő, nem dobozos technológia ezeknek az ezerszeresébe is kerülhet.

Megbízhatóságot várnak olcsón

– A megbízói oldal egyre gyakoribb tendereztetése – sokszor csak a piac szondázása végett –, és az erős árverseny mind több erőforrást köt le az árképzés és pályázatkészítés területén – értékeli a helyzetet Varga Bálint, a Ge­brüder Weiss értékesítési és marketingfőosztály-vezetője. – Növekszik az igény a B2C feladatok iránt, kész megoldással kell rendelkezni mind a raktározás, mind az árukiszállítás sajátos folyamataira. Cégünknél konszernszinten komoly fejlesztések történtek és történnek ebbe az irányba.

Rámutat, hogy a logisztikai szolgáltatók célja a lehető legmélyebb integráció a megrendelő ellátási láncolatába. Minél átfogóbb ugyanis a kapcsolat, annál nehezebb a szolgáltatót más versenytárssal kiváltani.

Tavaly a raktározási piacon jelentősen nőtt a kihasználatlanság: a nettó bérbeadások és a hosszabbítások volumene gyakorlatilag zuhanórepülést mutatott. Varga Bálint idén már határozott élénkülést tapasztal, de szerinte még mindig annyi a szabad kapacitás a budapesti régióban, hogy az árakban ez a hatás egyelőre korlátozottan jelentkezik. Vidéken ezzel szemben hiánycikk a minőségi raktári ingatlan.

A raktárfejlesztéseket visszafogja, hogy a vállalatok körében elterjedt a kiszervezés. Ennek legfontosabb előnye, hogy a fix költségek változóvá alakíthatók, és a szabad kapacitások fenntartása, valamint az eszközökbe való beruházás szükségtelenné válik, mutat rá Varga Bálint.

Varga József, a K&V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ügyvezetőjének tapasztalata szerint megbízóik az alapvető elvárások teljesítése mellett egyelőre a legalacsonyabb költségekre törekszenek, illetve a földrajzi elhelyezkedés a legfontosabb szempont számukra.

Elmondja, hogy raktáraik kialakításában és a raktár működési szabályzatainak megalkotásában kiemelkedő hangsúly került az árubiztonságra. Így az anyagmozgató gépek, és minden más berendezés, ami az áru mozgatásánál szükséges, e kritérium alapján került kiválasztásra; fő cél a mozgatás és tárolás során a sérülések, hibák számának minimalizálása.

Szerinte a biztonság és megbízhatóság mellett a legfontosabb szempont a partnerek számára, hogy bármikor valós idejű információt kapjanak az árujukról. Ennek érdekében a cég felhő alapú raktárirányítási rendszert kínál, amellyel egy felhasználóbarát felületen, saját belépőkóddal, a rendszerén keresztül lehet kezelni a raktárkészletet. Hozzáteszi, hogy az FMCG-szektor részéről az egyik legfontosabb elvárás, hogy a kiszolgálás a lehető legrövidebb idő alatt történjen.

Sok a hamis rakodólap

A raktározás alapelemét jelentő raklapok piacán jelentős változást okozott, hogy az eszközök gyártóit 2012 óta környezetvédelmi termékdíj megfizetésére kötelezték. Polgár Ferenc, a P&P Budafok Kft. ügyvezető igazgatója elmondja, hogy a díj mértéke 20 forint kilogrammonként, amely egy átlagos 25 kilós raklap esetén már 500 forintnyi terhet jelent. Tapasztalata szerint a többletet a gyártók nem vállalták fel, hanem a raktárkezelőkre hárították, így végső soron az a fogyasztói árakon csapódik le.

További probléma, hogy a sérült, selejt raklapok visszagyűjtésének koordinálásából kiszorult a magánszektor, miközben az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség csak a korábbi mennyiség töredékét gyűjti be. Így az újrahasznosítók jelentős mértékű termékdíj alapú támogatástól esnek el.

A cégvezető szerint e helyzet a fő oka a széles körű raklaphamisításnak, amely becslése szerint már a piac több mint 50 százalékára terjed ki.

Kiss Gergely