Magazin: Japán, te édes

Ha valaki csodálkozna, hogy miért van a világ legtöbb 3 Michelin-csillagos étterme Japánban, mi segítünk megérteni. Ezúttal cukrászatukat hozzuk kreativitásukat, precizitásukat, szakmai tudásukat illusztráló példának.

Vízből sütemény – ilyet is csak a japánok tudnak. A leginkább a tradicionális édességre, a mochira hasonlító, esőcsepp formájú költeményt agar-agarral rögzítik, barnacukor-sziruppal és szójababliszttel tálalják. Elkészítése után 30 percen belül el kell fogyasztani – utána már az ősi japán mágia sem tudja egészben tartani. Meg is csodálta tavasszal a világ, nyár elején pedig már érkezett a következő csoda, a kokedama fagylalt. A kokedama egy – természetesen – japán eredetű művészeti ág: növényeket egy mohával borított földlabdába ültetve értelmezi át a növény és a föld viszonyát. Annyira persze a japán szakácsművészet sem egzaltált, hogy sárból és mohából próbálna ételt készíteni, de a külső hasonlóság a puha, gömbölyded „virágtartó” és az Oirase Keiryu Hotel cukrászának desszertje között egyértelmű. A kokedama fagylalt alapja matcha teaporból készül, spenótpor borítja, és zöldalmaszósszal tálalják. A szigetországban az év fagylaltjának nevezett golyóhoz az átlagjapán sem jut hozzá: az északi Aomori tartományba kell elutazniuk érte.

Egy pár perc meditáció zen kertedben egész napra felfrissít, tartja mondás. A zen kert egyfajta mini sziklakert, kevés kővel és homokkal, apró gereblyével, nálunk is kapható százféle változatban. Ám a zen kert ehető változatban mint meditációs desszert – megemeljük a kalapunkat: ha az is íze olyan jó, mint maga az ötlet, mennyei élményt nyújthat.
A „kövek” egyébként szezám ízesítésűek, a homok pedig éppenséggel cukor, és a termék két art designer közreműködésével készült.