Magazin: Hősök és túlélők (1. rész)

Ötödik alkalommal rendezte meg szeptember 21–23. között az FMCG-szakma seregszemléjét, a Business Days konferenciát a Trade magazin és a Lánchíd Klub. Tapolcán, a Pelion Hotelben több mint 400 fő gyűlt össze, hogy az előadásokat meghallgassa, a kiállítókat megtekintse, kapcsolatokat építsen vagy újítson meg. Az idei VIP-ágazat a zöldség-gyümölcs volt.

A nagyszabású rendezvény lázas előkészületei hónapok óta tartottak, a véghajrá napjaiban pedig már az egész szálloda és kisegítők hada sürgölődött, hogy minden részlet a helyére kerüljön. A Pelion Hotel be nem avatott vendégei kíváncsian kérdezgették, miért kerülnek szuperhősök képei a liftekbe, hova vezet a hallon át a sárga út, milyen kiállítás épül a lobbiban és a pingpongteremben. Lassan mindenki megtudta, hogy a Hősök és túlélők című konferenciára készül az intézmény. Bár a külső medence közepén felfújt óriási sárga gumikacsa még így is találgatásra adott okot, hiszen csak a résztvevők fürdőszobájába került a magyarázat, a Wonderduck ügynökség mini jelképe. Sokan megcsodálták a kiemelt ágazatnak fenntartott pavilon ízlésesen kihelyezett, mosolygó zöldségeit, gyümölcseit, amik egyenesen a nagybani piacról érkeztek és zömében hazai termelők keze munkáját dicsérték. A hallban körbesétálva 60 szponzor standját, bemutatkozó anyagát vehette szemügyre az érdeklődő látogató.

A napi cikk
a kereskedelem
Forma 1-je

Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin főszerkesztője és ügyvezetője köszöntötte az egybegyűlteket. A délelőtti blokk címe, a „Sokan vagyunk Supermanek és Su-perwomanek” már előre sejtette, hogy a gazdasági környezet meghatározói, így a kormányzat, a pénzügyi szféra, a kutatás és a tanácsadás prominens képviselői szólalnak meg. A szekció moderátora, Dr. Köves András, az Interim Management Resourcing vezető tanácsadója bevezetőjében a nagy számokat vázolta fel, amik az FMCG-iparágat a magyar gazdaságban pozicionálják. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem összességében közel másfél millió magyar állampolgár sorsát befolyásolja, és legalább a GDP 20 százalékát termeli meg.

Varga Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-fejlesztési főosztályvezetője hangsúlyozta a napicikk-forgalmazás jelentőségét, a teljes kereskedelemből való 42 százalékos részesedését, amely gyors, rugalmas, környezethez alkalmazkodó tulajdonságaival a szektor Forma 1-évé teszi.

Jaksity György, a Concorde elnöke az infláció növekedését valószínűsítette történelmi hátteret és válságok történelmét is felvázoló, nagy sikerű prezentációjában. Az általa idézett világgazdasági szakértők ellentmondásos nyilatkozataiból kitűnt, hogy a totális összeomlás és a vég nélküli felvirágzás között bármi megtörténhet, bár általában az igazság valahol félúton van. Követendő példaként a hazánkhoz hasonlóan kisméretű államot, Svájcot hozta fel, ahol a jóléti államok magas eladósodási szintjéhez képest fele a hitelállomány, mértéktartó, kicsi az államapparátus, magas a megtakarítás aránya, alacsony az áfa, valamint az export és a beruházások kedvező alakulása is hozzájárul a GDP növekedéséhez, az erős valutához, a stabil gazdasági helyzethez. Ez csak következetes, hosszú távú gazdaságpolitikával, kitartó munkával, jelentős deficitcsökkentéssel és lassú adósságleépítéssel érhető el.

Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen nemzetközi és hazai kutatásait summázva a bizalmi index alakulása alapján vázolta fel a 2008-at idéző vásárlási kilátás(talanság)-okat. Míg az EU-lakosok 44 százaléka kilábalást vár, addig a magyar adat 23 százalék. Igaz, hogy a magyar vásárlók 30 milliárd forinttal többet költöttek el napi cikkre az idei első félévben, mint a tavalyi ugyanezen időszakban, de ez a 3,2 százalékos növekedés 5,5 százalék árszínvonal-emelkedésből és 2,3 százalék mennyiségi csökkenésből tevődik össze. Az élelmiszerek szinten maradása mellett a mennyiségi csökkenést jellemzően a vegyi áruk szenvedték el. Pozitív példaként az ügyvezető igazgató a saját márkás termékek kedveltségének növekedését és az innovatív termékbevezetések pozitív fogadtatását említette, amelyeknek köszönhetően számos kisebb kategóriában növekedést tapasztaltak.

Almási Levente a Pricewater-houseCoopers meglátásai alapján a környező országokban való terjeszkedés lehetőségeit, előnyeit és hátrányait, szabályozásból adódó lehetőségeit, az adóhatékonyság tényezőit mutatta be. A konferencia időtartama alatt adószakértő válaszolt a vállalatspecifikus kérdésekre.

Soltész Gábor Gergő, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese a hitel- és értékválság mögött húzódó erővonalak mellett rámutatott a beruházási aktivitás szükségességére és a hitelezés nélküli kilábalás buktatóira is.
A zöldség-gyümölcs ágazattal nem lehet
kukoricázni

A magyar agrárium kiváló adottságaiban rejlő, országmentő potenciálokkal is rendelkező lehetőségeit, ezen belül a zöldség-gyümölcs kertészetek sorsát taglalta a következő 2 szekció.

Házi Zoltán, a Nagybani Piac vezérigazgatója moderátori köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar termékre nagy igény van mind belföldön, mind külföldön, és a Nagybani mindent megtesz a kereskedés színvonalának fejlesztéséért.

Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok között a technológiai problémák halmozottan fejtik ki hatásukat. A helyi értékesítés fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordítanak a finanszírozási megoldások kidolgozására, az EU-keretrendszer és az Új Magyarország program adta lehetőségek megismertetésére, az ágazat jövőképét építő szervezettség, minőség, innováció, piaci stabilizáció és jövedelmezőség érdekében.

További segítség lehet az augusztus 1-én elindult Agrár Széchenyi Kártya program is, amelyet Szép Zoltán, a KA-VOSZ üzletfejlesztési igazgatója ismertetett, és amelyre már közel 100 igénylés érkezett az OTP-hez és a Volksbankhoz együttesen.

Dr. Udovecz Gábor agrárközgazdász az Eurostat adatai alapján bemutatta, hogy az egy főre jutó zöldségfogyasztásban a 117 kg/fő/év mennyiséggel az erős középmezőnyben, gyümölcsfogyasztásban viszont a 83 kg/fő/év mutatóval az alsó harmadban helyezkedik el Magyarország. Az ágazatot és az exportot egyaránt hullámzó és differenciált fejlődés jellemzi. A termesztő gazdaságok száma 2000 óta folyamatosan csökken. A zöldségek esetén jelentős az exporttöbblet, de gyümölcsben is pozitív a kiviteli mérleg.

Dr. Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke az ágazat adottságait elemezve kijelentette, hogy a jó ökológiai viszonyok, a közeli piacok és a nemzetközi fogyasztási trendek bizakodásra adnak okot. A frisspiaci termékek 47 százalékos részesedése mellett jelentős szerepű, 39 százalék a tartósított, 8 százalék a hűtőipari és 6 százalék a szárítóipari alapanyagok részesedése. Az áralakulások vizsgálatakor a zöldségfélék és gyümölcsök átlagára között tátongó 31 százalékos, a gyümölcsfélék kárára jelentkező különbségre hívta fel a figyelmet a szakember. A csökkenő teljesítmények okainak feltárásával megindítható lenne a terület fejlődése, elérhetővé válna az akár 3,5 millió tonnás éves termelés.

A kutatók és a gyakorlati szakemberek is egyetértettek abban, hogy a hozamok növelésével, szakértők képzésével, az együttműködési kedv serkentésével, tőke és forgóeszköz biztosításával, szervezett marketinggel és értékesítési gyakorlattal virágoztatható fel a zöldség-gyümölcs ágazat.

Dohányos hősök – uniformisban?

Az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) olyan uniós szabályozás kialakítását tervezi a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatban, amely kötelezően előírná az egyencsomagolás alkalmazását. A dohánytermékek csomagolásának standardizálása kizárólag a kereskedelmi név, a mennyiség, az egészségügyi figyelmeztetés és egyéb kötelező adatok feltüntetését engedné meg az egyszínű (pl. fehér, szürke vagy világos) kartondobozon. Az egészségügyi figyelmeztetés a dohányzás károsító hatására utaló feliratokból, illetve a dohányzástól elrettentő vizuális elemekből (pl. elrákosodott gégéről készített felvétel) áll, amelyek egy listáról kötelezően választhatók, és a csomagolás elülső és hátsó oldalának 90 százalékát borítanák. A Dohánytermékek Irányelv felülvizsgálata során felmerült kihelyezési és láthatósági tilalom pedig azt jelentené, hogy a jelenlegi termékbemutatási lehetőség megszűnne, és a termékeket a jövőben még elkülönült vitrinekben sem lehetne tartani kiskereskedelmi üzletekben.

Legálisan forgalmazott termékekről lévén szó, az esetleges szabályozás nem kívánt precedenst teremthet más legális termékek korlátozására is – figyelmeztette a résztvevőket dr. Görgényi Orsolya ügyvéd. A szekciót lezáró kerekasztal-beszélgetésen a zöldség-gyümölcs ágazat nehézségei több szempontból is megvilágításba kerültek. Kujbus Tibor, a Reál Hungária Kft. cégvezetője például elmondta, a zöldség-gyümölcs a legnehezebben kezelhető termékkategória a lakóhely közeli üzletekben. Beszállítói, logisztikai, számlázási problémák sokasága nehezíti a stabil, egyenletes minőség biztosítását a boltokban. A megfelelő árualapot nem lehet beszerezni csupán a hazai zöldség-gyümölcs szektorból. Emellett a tisztességes kereskedelmet nehezíti, hogy bizonyos esetekben szinte képtelenség a helyi termelői piacokon számlás áruhoz jutni.

Kiss Ágota, az SGS üzletágvezetője a beszélgetés folyamán azt tanácsolta a zöldség-gyümölcs szektor szereplőinek, hogy vegyék elejét a minőségi problémáknak, és a lehetséges legkorábbi ponton ellenőriztessék a szállítmányt – legyen az hazai termelőtől vagy importból származó –, még a boltokba szállítás előtt. Tapasztalataik szerint azok nem félnek a minőségellenőrzéstől, akiknek nincs mit takargatniuk.

A spenót ereje

A magyar háztartások 99 százaléka vásárol zöldséget és gyümölcsöt, 2010-ben összesen 226 milliárd forint értékben – derült ki a GfK felméréséből, Sánta Zoltán, a GfK piacfejlesztési menedzsere előadásából. Slágertermék az alma és a burgonya, leggyakrabban – tavaly 20 alkalommal – paprikát vettek a háziasszonyok.

Dicse László, a Metro központi beszerzője a kereskedelem oldaláról mutatta be a zöldség-gyümölcs kategória szerepét. Alapelvük, hogy törekszenek a hazai termékek beszerzésére, a termelőkkel, szövetkezetekkel való szoros együttműködésre. Partnereiket mennyiségi előrejelzéssel és közös marketingaktivitásokkal, Extra Friss akciós kiadványokkal, kompetenciaoldalak megjelentetésével is támogatják. Vevőik érdekében a folyamatos, megbízható minőség biztosítása a fő szempont, ezért együttműködnek az attraktív csomagolások kialakításában, a kényelmi termékek választékba emelésében és a horeca-szortiment innovatív fejlesztésében.

Ledó Ferenc TÉSZ Főbizottsági elnök és a Délkertész elnöke gyakorlati oldalról mutatta be a termelők helyzetét, problémáit. A kis területen folytatott termelés, az alacsony hozamok, az eltérő minőség, a gyenge műszaki színvonal, az öntözés alacsony hányada, a korszerűtlenség, az elavult energiagazdálkodás, a tőkehiány folyamatosan rontja az ágazat foglalkoztató- és versenyképességét. A TÉSZ-ek jelenleg a zöldség-gyümölcs forgalom mintegy 20 százalékát fedik le. Cél, hogy 5 éven belül ez az arány 40 százalékra emelkedjen. Ehhez azonban technológiai, szaktanácsadói, kutatói, minőségbiztosítási, értékesítési háttér biztosítása szükséges.

Sigray Mária, a Rondo ügyvezető igazgatója „10 érv 1 döntéshez” című előadásában a korszerű, papír alapú csomagolásban rejlő lehetőségeket mutatta be a zöldség-gyümölcs termékek esetén. A többutas, főként műanyag alapú csomagolással szemben az újrahasznosítható, Európában gyártott papír könnyebb is, így előállítási és logisztikai szempontból is környezetkímélőbb. A hullámkarton magas hőmérsékleten készül, így csíramentes, vagyis higiénikus csomagolási megoldás. Szagtalan, puha és méretre igazítható, elegendő mindig a megfelelő mennyiségben rendelni, nincs kapcsolódó göngyölegkezelés sem, így költségkímélő is. Egyedi dizájn, szín- és formavilág alakítható ki a papír alapú csomagolásokon, így marketingértéket hordoz és vásárlásösztönző szereppel is bír.

Záró prezentációjában a szekciót vezető Rácz József, a Premiumfrucht ügyvezetője a hozzászólások kapcsán érintette a hírhedt spanyol uborkabotrány magyar termelőkre is kiható vonatkozásait. Az álomkereskedő profiljának bemutatása nagy sikert aratott.

Dr. Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. vezérigazgatója hozzászólásában kiemelte: a hűtőipar örülne, ha a kertészeti szektor stabil, jó minőségű alapanyaggal látná el őket. A hűtő- és konzervipar meggyengülése azonban sajnos negatívan hatott az ágazatra. Pedig vannak sikertermékeink, amelyekre lehetne építeni – például a csemegekukorica.

Ruskó József, a Duna-R Vetőmag Kft. tulajdonos-ügyvezetője szükségesnek tartja a fajták csökkentését. Nem mindegyik versenyképes ugyanis a piacon. A biológiai növényvédelem kapcsán pedig egy ezt igazoló logót sürgetett.

Kiss László termelő hozzászólásában a finanszírozási problémákat emelte ki: a bankok sokszor egy kalap alá veszik a kertészetet a mezőgazdasággal. Holott egy jó technológiával, fóliasátor alatt dolgozó kertész kevesebb időjárási kockázatnak van kitéve.

A szekcióhoz delegált szakértők kiemelték, hogy az élelmiszer-biztonság, a minőségi garancia, az ellenőrzés, a csomagolás, az állandó munkaerő, a munkamorál növekedése, a megváltozott körülmények között gazdaságosan termeszthető fajták kikísérletezése, a növényvédelemben elérhető legmodernebb irányzatok ismerete mind-mind csökkentheti az ágazatban rejlő kockázatokat és növelheti a túlélés, a piaci siker esélyét.

Az első nap intenzív, termékpályákon és ágazatokon átívelő iramát a résztvevők az LG jóvoltából 3D-s filmvetítésen, majd az Update nagyszabású kerti partiján és a Medencék Éjszakáján pihenhették ki. Norbi és Réka a Gundel étterem séfje segítségével bebizonyította, hogy mindenki találhat egészséges fogást az Update-étlapról, hiszen a húsimádó és a vega, a desszertfüggő és a nassolni vágyó vendégek egyaránt elégedetten, közvetlen és vidám hangulatban feledkeztek bele az estébe. A jó hangulatról a Hunnium Kft. – Ital Magyarország Kft. pálinkakóstolója és a VinArt Borház, a Tokaj Oremus Pincészet, valamint az Egri Korona Borház gondoskodott.
Terítéken a vidék-
fejlesztési koncepció

A makrogazdasági témakör utolsó moduljával, az új gazdasági stratégia és törvényi hátterének bemutatásával kezdődött a második nap, amelynek moderátora Poór Zoltán, a PannonMill elnök-vezérigazgatója volt. Felvezetésként 8 diában summázta a 80 oldalas vidékfejlesztési koncepciót, majd felkérte Dr. Gyaraky Zoltánt, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztályvezetőjét, hogy fejtse ki, miként kapcsolódik a vidék újraélesztése, felfedezése és az élhetőség biztosítása az élelmiszeriparhoz.

Az ágazat kapcsolódását az a tény jeleníti meg, hogy a kormányprogramban az elsődleges termelés mellett a hozzáadott érték szerepe kiemelt. Mivel jelenleg az export mintegy 60 százaléka nyers, feldolgozatlan, az import viszont 65-70 százalékban feldolgozott termék, még sok a tennivaló, annál is inkább, mert a hazai feldolgozók sokszor alapanyaghiánnyal küzdenek.

Lázár Vilmos, a CBA elnök-helyettese kiemelte, hogy a hazai kereskedők sokat tudnak segíteni, ha versenyképes terméket versenyképes áron, szervezett beszállítással kínálnak részükre, hiszen a franchise-szerződés nem vonatkozik a helyi boltok frissáru-beszerzésére.

Éder Tamás ÉFOSZ elnök a vitaanyagot duálisnak nevezte, a lírai leíró részek és a szikár számok két pólusa között kereste a célhoz vezető utat, eszközöket. A szakember hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar fejlesztéséhez horizontális és vertikális integráció, valamint nagymértékű transzparencia is szükséges.

Torjákné Amberger Teréz, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálóiroda-vezetője kiemelte, hogy bár a versenyképesség 6-8 alkalommal kerül említésre az anyagban, de például a piacorientáció egyszer sem jelenik meg. A teendők, kínálati oldali fókusz mellett a keresleti oldalról kevés szó esik.

Vámos György, az OKSZ főtitkára hozzászólásában arra tért ki, hogy a város és vidék ugyanazon a sorson osztozik, a 27 százalékos áfa ugyanúgy érinti. A zöldség-gyümölcs ágazatban a kereskedők regisztrációjánál is fontosabb téma a felvásárlási rendszer modernizációjának szükségessége.

Patai András, a Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke a magyar dohánytermelők helyzetére hívta fel a figyelmet, akik a keleti országrészen mintegy 20 000 embert foglalkoztatnak és 2,5 százalékkal járulnak hozzá a költségvetési bevételekhez. A piaci egyensúly érdekében betartható, végrehajtható, párbeszéden alapuló feltételrendszer kialakítását javasolta.

Fekete Zoltán, a Márkaszövetség főtitkára a stratégia adózásra vonatkozó részét hiányolta. A márkaépítés ösztönzését üdvözölte, de kiemelte, hogy ehhez elengedhetetlen a piacgazdaság és az egyenlő megítélés, aminek ellentmond a csipszadó bevezetése.

A közönség soraiból is sok kérdés és hozzászólás érkezett, melyek a szakértői háttér megteremtését, a mezőgazdaság szociális funkciója mellett a hatékonyság fejlesztését, az erőforrások hozzárendelését is sürgették.

A konferencia második felében a kereskedelem, a marketing, a kommunikáció újdonságai és aktualitásai kerültek terítékre – ezekről következő számunkban számolunk be.

(Folytatjuk…)