Magazin: Ésszerű támogatáspolitikára van szükség a NAK szerint

Ésszerű és hatékony támogatáspolitikát javasol a kormánynak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), olyat, amely figyelembe veszi a foglalkoztatást, elősegíti a magasabb hozzáadott értéket előállító és több munkaerőt foglalkoztató tevékenységek fennmaradását és fejlődését.

Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter

A kamara azt kéri a kormányzattól, hogy a 2015–2020 közötti támogatáspolitika tervezésénél vegye figyelembe tagsága érdekeit. A NAK felidézi: a kormányzat szándékai szerint a támogatási rendszert összhangba kell hozni azokkal a birtokpolitikai tervekkel, amelyeket az új földforgalmi törvény is megcéloz. Ennek részét képezné az egységes terület alapú támogatás (SAPS) bizonyos összeghatár feletti csökkentésének (degresszivitás) nemzeti hatáskörben történő meghatározása.

A közösségi szabályok széles mozgásteret adnak a degresszivitás alkalmazásához a tagállamok számára a nemzeti célkitűzések érvényesítése érdekében. A NAK a kormány felkérésére több lehetséges támogatáscsökkentési változatot is kidolgozott – írja az érdekképviseleti szervezet. A kamarai tagság érdekeit szem előtt tartva olyan támogatáscsökkentés bevezetését ajánlja a kormánynak, amely figyelembe veszi a foglalkoztatást, valamint az ahhoz kapcsolódó közterheket, és az agrárpolitikai célkitűzésekkel összhangban elősegíti a magasabb hozzáadott értéket előállító és több munkaerőt foglalkoztató állattenyésztési és kertészeti tevékenységek fennmaradását és fejlődését.

A kamara a feldolgozott termékek arányának emelése érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy az élelmiszer-feldolgozók számára differenciált támogatási rendszer álljon rendelkezésre, s egyetért azzal, hogy a Vidékfejlesztési Program elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak biztosítson támogatási lehetőséget.

Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy mind a hazai, mind pedig a regionális élelmiszerpiacon meghatározó szerepet játszó, vagy az ilyen szerep vállalására törekvő, a foglalkoztatás és az integráció terén kulcsfontosságú tevékenységet végző vállalatok a támogatási rendszerben hátrányt szenvedjenek.

Átalakuló szakirányítás

Fazekas Sándor tárcavezető mellett a Földművelésügyi Minisztériumban Nagy István parlamenti államtitkárként és a miniszter helyettesítőjeként (miniszterhelyettesként) segíti a továbbiakban a Földművelésügyi Minisztérium munkáját. Simon Attila István lesz a közigazgatási államtitkár. Czerván György az agrárgazdasági területért felel. Bitay Márton Örshöz az állami földek tartoznak majd. V. Németh Zsolt a környezetügyet, az agrárfejlesztést és a hungarikumokkal összefüggő területet kapta. Zsigó Róbert pedig az élelmiszerlánc-felügyeletért tartozik majd felelősséggel, mint államtitkár.

A tervek szerint 2016. március 15-ig Debrecenbe költöző tárca portfóliója döntően a jövőben is megmarad. Az agrártárcánál marad az élelmiszer-biztonság, a környezeti ügyek, a mezőgazdaság szervezésének irányítása, a földügyi igazgatás, továbbá az állami földvagyonért való felelősség, az agrárdiplomácia és az agráriummal összefüggő uniós területek is.

A közeljövő agrártervei

A mezőgazdaság továbbra is a nemzetgazdaság egyik fő hajtómotorja lesz, ugyanúgy, ahogyan ez az elmúlt években volt, amikor mintegy 30 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye – hangsúlyozta Fazekas Sándor még vidékfejlesztési miniszterként az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága előtti miniszterjelölti meghallgatásán.

Fazekas Sándor külön megemlítette a keleti nyitás politikájának az ágazatra gyakorolt pozitív hatását. Jelezte, fontos az ország GMO-mentes státusának fenntartása, hisz ez is egy piaci előnyt jelent. Megemlítette az állattartó telepek korszerűsítésének fontosságát, a vetőmag-termesztés fejlesztését, a zöldség-gyümölcs ágazat korszerű feltételeinek megteremtését, a tanyafejlesztést, továbbá a biotermesztés erősítését, valamint a sertéstartás feltételeinek jobbá tételét, ami az állatszám növekedésével jár.