Magazin: EKÁER: a NAV GPS-e

A márciusig próbaüzemben működő Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) a jogkövető cégek helyzetét hivatott erősíteni. Jelenleg az a kérdés, hogy ez a rendszer alkalmas-e erre.

Január elseje óta az EKÁER-be be kell jelenteni minden útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozást, kockázatos élelmiszerek esetén akkor is, ha a jármű nem útdíjköteles, de a termék tömege meghaladja a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot.

Az iData EKÁER tájékoztatója alapján, ha az Európai Unió más tagállamából található feladási címről belföldi átvételi címre érkezik az áru, az adatokat a címzettnek legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig be kell jelenteni. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítés esetén a meghatározott adatokat az EKÁER-szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be.

A szükséges adatok nagyrészt megtalálhatóak egy szokványos szállítólevélen is, azt azonban fontos megjegyezni, hogy az EKÁER-szám a gépjárművel szállított termékegységet, nem pedig a fuvarozót azonosítja, és egy EKÁER-számhoz több, vámtarifaszámmal azonosított termékfajta is tartozhat.

A szükséges adatokat regisztráció után a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ­online platformján lehet megadni. Az adatlap hibátlan kitöltése után a szám szinte azonnal a fuvarozó rendelkezésére áll.

Túl sok adminisztráció

A számot a cégek képviseletére jogosult elsődleges felhasználók igényelhetik, illetve másodlagos felhasználók, akiket csak az elsődleges felhasználó jelölhet ki. Ez azért is fontos, mert a megnövekedett papírmunkát át lehet ruházni a cégek logisztikájával foglalkozó munkatársaira. Ennek egyik előjele, hogy az álláshirdető portálokon ugrásszerűen megnövekedett az adminisztratív munkaerőre való kereslet. Bárki is igényli az EKÁER-számot, a jogi felelősség az adóalanyt terheli.

A megnövekedett papírmunkára csak némileg jelenthet megoldást olyan programok fejlesztése, amelyek a szükséges adatokat a szállítólevélből kinyerik, automatikusan eljuttatják a rendszerbe – ezzel meggyorsítva a számigénylést.

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a szakmai szervezethez érkezett visszajelzések alapján az EKÁER lelassítja szinte a teljes magyar gyártást és kereskedelmet, különösen veszélyezteti a GDP jelentős hányadát adó nagy gyártó vállalatok és beszállítóik versenyképességét. A jogszabály számos ponton a legnagyobb jóindulattal is betarthatatlan: olyan adatok szolgáltatására kötelezi a vállalkozásokat, amelyeket képtelenség időben beszerezni a nemzetközi partnerektől.

Mivel nemcsak hazai cégeket érint a kérdés, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) is állást foglalt: a rendszer súlyos kockázatokat ró minden érintett magyarországi vállalat versenyképességére. Jelenleg érvényben lévő formájában súlyos, vélhetően maradandó károkat okozhat Magyarország nemzetközi termelési és logisztikai szerepének.

Kockázatvállalás

A megnövekedett adminisztrációs feladatok mellett anyagi vonzata is van az EKÁER rendszernek, ugyanis az adózónak kockázati biztosítékot kell nyújtania abban az esetben, ha kockázatos termékek szállításához igényel számot. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 60 napban teljesített bejelentések során megállapított, és az átvételi címre érkezés, felrakodás megkezdésének bejelentésével rendelkező EKÁER-számokhoz tartozó termékek, valamint a még érvényes EKÁER-számokhoz tartozó termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát.

Ezen kötelezettség alól csak abban az esetben mentesül az adózó, ha az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy legalább két éve működik, szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt.

Jogi értelemben a kockázatos élelmiszerek listáját a nemzetgazdasági miniszter kockázatos termékek meghatározásáról szóló NGM-rendeletének 1. számú mellékletében lehet megtalálni. Gyakorlati szempontból szinte az összes emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer megtalálható a listán.

Számra szám

Az új EKÁER rendszer az Élelmiszerlánc-felügyeleti Hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerbe (FELIR) köteles mindenki regisztrálni, akire az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény vonatkozik. A NÉBIH tájékoztatójában külön kiemeli a törvényből, hogy „a törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc-szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra”.

Az iData összefoglalójából is kiderül, hogy az EKÁER-szám igénylése alól mentességet élveznek többek között a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E85-öt vagy ezek közül többet szállító gépjárművek. Az adózó akkor is mentesül, ha az általa feladott, vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó, nem kockázatos termékek tömege nem haladja meg а 2500 kg-ot, vagy az adó nélküli értéke а 2 millió forintot.

Bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az igazolatlan eredetűnek minősülő termék – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható.

Folyik a próbaüzem

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal háromnapos ellenőrzés során tesztelte az EKAÉR hatékonyságát. Többek között mintegy 1400 szállítmányt ellenőriztek a NAV egységei. Suller György Attila alezredes közleményében elmondta:

„A külföldről belépő szállítójárművek mérlegelési adatai a belterületen végrehajtott közúti ellenőrzések során lehetőséget teremtenek a behozott áruk illegális forgalomba hozatalának felderítésére. Az akció kiemelkedő eredménye a 75 tonnás lengyel származású jelöletlen burgonyaszállítmány lefoglalása volt, amelyet őstermelőknek értékesítettek volna tovább.”

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége az eddigi tapasztalatok alapján összefoglalta a legfontosabb problémákat, a hozzájuk beérkezett visszajelzések alapján: A jogszabályban és a végrehajtási utasításban számos nem egyértelmű megfogalmazás található, amely komoly félreértéseket és jogvitákat eredményezhet. A NAV területi igazgatóságain lévő munkatársak felkészültsége jelenleg még nem megfelelő az EKÁER értelmezése kapcsán.

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság szerint az adókerülőknek számos kiskaput hagyott a törvényalkotó. Már most látható, hogy az áfacsalásban gyanúsnak nyilvánított kockázatos termékek pár héttel az EKÁER indulása után sem tűntek el a forgalomból. A tisztességes magyar vállalkozások csak bíróság előtt tudják majd megvédeni igazukat, ha rajtuk kívülálló okokból nem tudták regisztrálni küldeményeiket a rendszerbe.Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta:„Új rendszerről beszélünk, ezért hagyni kell átállási időt a vállalkozásoknak. Ezért, bár ettől is többletbevételt remélünk, semmi akadálya annak, hogy, ha szükséges, az EKÁER próbaüzem-időszakát meghosszabbítsuk. A vállalkozások számára szeretném jelezni, hogy nem vagyunk süketek, nem vagyunk vakok, követjük, hogy mi történik ennek a rendszernek a bevezetésével.”

Mizsei Károly