Magazin: Egységes piacvédelmet sürget a NAK

Az ipar valamennyi ágával összevetve pedig az élelmiszeripar a gyengébben teljesítők közé tartozott – mondta egyebek mellett Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke azon a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón, amelyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnökei számot adtak a köztestület terveiről.

Vesztésre áll a hazai feldolgozóipar

Éder Tamás szerint az exportsikerek mögött az áll, hogy a különleges, nagy hozzáadott értékű és kézimunka-igényű termékek értékesítési ára a versenyben elbírja a gyenge hatékonyság okozta hátrányt, ezért ezek jövedelemmel vihetők ki az országból. Viszont a magyar feldolgozóipar itthon vesztésre áll, hiszen a hazai üzletek polcain az importtermékek részaránya emelkedett. A tömegtermékeket a külföldi cégek a hazaiaknál jóval hatékonyabban, ezért olcsóbban állítják elő. Az alelnök szerint ezen a versenyképességi hátrányon feltétlenül javítani kell.

Mint mondta, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 300 milliárd forintot kap az élelmiszeripar technológiai fejlesztésekre, beruházásokra – javítandó a versenyképességi különbségeket. Ebből 200 milliárd a Vidékfejlesztési Programban már látható is, a mikro- és kisvállalkozások, mezőgazdasági termelők már pályázhatnak is erre a keretre. Ugyanakkor az élelmiszeripar teljesítményének 80 százalékát adó közepes és nagyvállalatok számára nincs semmiféle nyitott pályázat.

Éder Tamás hozzátette: a döntéshozóktól ígéret van arra, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 100 milliárd forintot kapnak a közepes méretű cégek technológiai fejlesztésre. Az agrárgazdasági kamara igyekszik nyomást gyakorolni a támogatást felügyelő szervezetekre, hogy az erre vonatkozó pályázatokat mihamarabb írják ki.

Az öntözés fejlesztésére 49,5 milliárd forintos támogatást szánnak ebből elsősorban a meglévő mezőgazdasági öntözési rendszerek, vízi létesítmények takarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó korszerűsítését segítenék. Ugyanakkor a kertészetek számára is nyílik egy 76,5 milliárdos támogatási keret.

Változások kellenek a tejúton

Az utóbbi évek legmélyebb válságát éli meg a tejágazat, jelezte Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke. Az okokat sorolva megemlítette, hogy az Unióban megszűnt a felvásárlást szabályozó kvótarendszer, valamint az embargó miatt Oroszországba sem lehet szállítani. Ez a mezőgazdaságnak mintegy 130 milliárd forint veszteséget okozott, de ennél is többet az a másodlagos kár, amit az okoz, hogy európai versenytársaink tej- és tejtermékfeleslegeit – amelyeket Oroszországba szántak – dömpingáron zúdítják a magyar piacra. Ezért jutottak a termelőknek veszteséget okozó alacsony szintre a felvásárlási árak. Míg az EU más államaiban a termelők, feldolgozók és a kereskedők megegyeztek, hogy egységesen segítik a nemzeti áru piacra jutását, addig Magyarországon a kereskedők miatt ez az együttműködés elmaradt. Ezek után hiába kapnak európai összevetésben is nagy támogatást a magyar tejtermelők, a belső piaci anomáliák miatt a helyzet érdemben nem javul.

Zászlós Tibor szerint ezzel együtt megjelentek a rossz minőségű, a magyar előírásokhoz nem igazodó, sok esetben növényi zsírt tartalmazó tejtermékek is. Az alelnök azt mondta, időszerű lenne a büntető törvénykönyv hatékonyabb alkalmazása, hiszen az élelmiszerhamisítás abban bűncselekményként szerepel.

Az agrárgazdasági kamara azonban más úton igyekszik az ágazati szereplők érdekében eljárni. Ahogy az alelnök fogalmazott, kezdeményezik a kormánynál a nyomon követhetőségi előírások betartását, amely egy termék teljes életútját dokumentálja, így tisztázva az eredetét, valódiságát. Továbbá a NAK elküldte a kormány felé azokat a javaslatait, amellyel javítható lenne az ágazat helyzete: többek között ebben szerepel a nagykereskedők kötelező regisztrációja, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj csökkentése vagy a tej és tejtermékek reklámadó alóli mentessége. Megemlítette, hogy terveik szerint, olasz példa nyomán, az agrárkamara részt venne az importtermékek ellenőrzésében.