Magazin: Egységes piacvédelmet sürget a NAK
Az élelmiszeripar közel ötszázalékos teljesítménynövekedést produkált 2015-ben. Ezt a sikert árnyalja, hogy a növekedés főként a tízszázalékos exportbővülésnek köszönhető, miközben főként a gyanúsan olcsó importtermékek miatt a belső piaci értékesítés stagnált, alig egy százalékkal emelkedett. Ezért is tervezi az agrárkamara, hogy olasz példa nyomán a gyakorlatban is segítik az importot ellenőrző hatóság munkáját.
Az ipar valamennyi ágával összevetve pedig az élelmiszeripar a gyengébben teljesítők közé tartozott – mondta egyebek mellett Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke azon a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón, amelyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnökei számot adtak a köztestület terveiről.
Vesztésre áll a hazai feldolgozóipar
Éder Tamás szerint az exportsikerek mögött az áll, hogy a különleges, nagy hozzáadott értékű és kézimunka-igényű termékek értékesítési ára a versenyben elbírja a gyenge hatékonyság okozta hátrányt, ezért ezek jövedelemmel vihetők ki az országból. Viszont a magyar feldolgozóipar itthon vesztésre áll, hiszen a hazai üzletek polcain az importtermékek részaránya emelkedett. A tömegtermékeket a külföldi cégek a hazaiaknál jóval hatékonyabban, ezért olcsóbban állítják elő. Az alelnök szerint ezen a versenyképességi hátrányon feltétlenül javítani kell.
Mint mondta, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 300 milliárd forintot kap az élelmiszeripar technológiai fejlesztésekre, beruházásokra – javítandó a versenyképességi különbségeket. Ebből 200 milliárd a Vidékfejlesztési Programban már látható is, a mikro- és kisvállalkozások, mezőgazdasági termelők már pályázhatnak is erre a keretre. Ugyanakkor az élelmiszeripar teljesítményének 80 százalékát adó közepes és nagyvállalatok számára nincs semmiféle nyitott pályázat.
Éder Tamás hozzátette: a döntéshozóktól ígéret van arra, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 100 milliárd forintot kapnak a közepes méretű cégek technológiai fejlesztésre. Az agrárgazdasági kamara igyekszik nyomást gyakorolni a támogatást felügyelő szervezetekre, hogy az erre vonatkozó pályázatokat mihamarabb írják ki.
Az öntözés fejlesztésére 49,5 milliárd forintos támogatást szánnak ebből elsősorban a meglévő mezőgazdasági öntözési rendszerek, vízi létesítmények takarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó korszerűsítését segítenék. Ugyanakkor a kertészetek számára is nyílik egy 76,5 milliárdos támogatási keret.
Változások kellenek a tejúton
Az utóbbi évek legmélyebb válságát éli meg a tejágazat, jelezte Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke. Az okokat sorolva megemlítette, hogy az Unióban megszűnt a felvásárlást szabályozó kvótarendszer, valamint az embargó miatt Oroszországba sem lehet szállítani. Ez a mezőgazdaságnak mintegy 130 milliárd forint veszteséget okozott, de ennél is többet az a másodlagos kár, amit az okoz, hogy európai versenytársaink tej- és tejtermékfeleslegeit – amelyeket Oroszországba szántak – dömpingáron zúdítják a magyar piacra. Ezért jutottak a termelőknek veszteséget okozó alacsony szintre a felvásárlási árak. Míg az EU más államaiban a termelők, feldolgozók és a kereskedők megegyeztek, hogy egységesen segítik a nemzeti áru piacra jutását, addig Magyarországon a kereskedők miatt ez az együttműködés elmaradt. Ezek után hiába kapnak európai összevetésben is nagy támogatást a magyar tejtermelők, a belső piaci anomáliák miatt a helyzet érdemben nem javul.
Zászlós Tibor szerint ezzel együtt megjelentek a rossz minőségű, a magyar előírásokhoz nem igazodó, sok esetben növényi zsírt tartalmazó tejtermékek is. Az alelnök azt mondta, időszerű lenne a büntető törvénykönyv hatékonyabb alkalmazása, hiszen az élelmiszerhamisítás abban bűncselekményként szerepel.
Az agrárgazdasági kamara azonban más úton igyekszik az ágazati szereplők érdekében eljárni. Ahogy az alelnök fogalmazott, kezdeményezik a kormánynál a nyomon követhetőségi előírások betartását, amely egy termék teljes életútját dokumentálja, így tisztázva az eredetét, valódiságát. Továbbá a NAK elküldte a kormány felé azokat a javaslatait, amellyel javítható lenne az ágazat helyzete: többek között ebben szerepel a nagykereskedők kötelező regisztrációja, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj csökkentése vagy a tej és tejtermékek reklámadó alóli mentessége. Megemlítette, hogy terveik szerint, olasz példa nyomán, az agrárkamara részt venne az importtermékek ellenőrzésében.
Kapcsolódó cikkeink
Áprilisban 5,0 százalékkal visszaesett az ipari termelés
2025 áprilisában az ipari termelés volumene 5,0, munkanaphatástól megtisztítva 2,3…
Tovább olvasom >A jövő már elkezdődött – Gondolatok az Innovációk napjáról
Hogyan formálják az innovációk a kereskedelem és az élelmiszeripar jövőjét?…
Tovább olvasom >Komoly lehetőség rejlik a mandulatermesztésben
Világszerte, így hazánkban is egyre keresettebb termék a mandula. Az…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: áprilisban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 5,0, az előző havit 2,0 százalékkal haladta meg
2025. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >Csökkent a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Csökkent az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke májusban az előző hónaphoz…
Tovább olvasom >Az euróövezetben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban
Havi és éves összehasonlításban egyaránt nőtt a kiskereskedelmi forgalom az…
Tovább olvasom >