Magazin: Csaknem 700 négyzetméteres magyar kiállítási terület a Grüne Wochén

Tíz napon át – január 15–24. között – Németország fővárosában, Berlinben találkozott a világ agrár- és élelmiszertermelőinek legjava a Zöld Héten, a Grüne Wochén. A világ legjelentősebb élelmiszeripari vására az idén volt 90 éves. A mostani árubemutatón 65 ország csaknem 1700 kiállítója vonultatta fel termékeit és kínálatát mintegy 120 ezer négyzetméteren. A kiállítás ideje alatt a szervezők a vásár 26 pavilonjába mintegy 400 ezer szakmai látogatót és a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar iránt érdeklődő német és külföldi látogatót vártak.

Magyarország az esemény rangjához méltó módon jelent meg, és mutatta be agrártermékeit, valamint a magyar élelmiszeripar kínálatát. A mintegy 700 négyzetméteres kiállítói területen 40 kiállító mintegy 100 céget képviselve kínálta a magyar árukat. Legnagyobb arányban húskészítményeket, borokat és különféle fűszereket kóstolhattak a magyar standra látogatók. A Grüne Woche árubemutatói leginkább a „laikus” nagyközönségnek szólnak, de sok árubeszerző is megfordul a pavilonokban. Így a kiállítók egyrészt kipróbálhatják, hogy termékeik ízlenek-e a fogyasztóknak, másrészt pedig növelhetik áruik ismertségét a piacon.

Az árubemutatót több mint 300 gazdasági, politikai rendezvény kísérte. A szóban forgó események közül kiemelkedett a 7. Globális Élelmezési és Agrárfórum, amelyet szoktak Agrár-Davosnak is nevezni, mivel számos ország agrár-felsővezetése képviselteti magát a találkozón.

A városok ellátása a jövő egyik kulcskérdése

Az idei agrárminiszteri fórum központi témája a városlakók élelmiszerellátása, valamint a mezőgazdaság és a vidék helyzete az urbanizáció korában volt. Az előrejelzések szerint ugyanis a Föld lakosságának jelenleg mintegy fele él városokban, míg 2050-re a világ lakosságának háromnegyede lesz városlakó. Ezért a miniszteri találkozó középpontjában az egyre gyorsuló városiasodás állt. A magyar álláspont szerint a cél az, hogy világszerte egészséges, genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes élelmiszer jusson az embereknek. Erről Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszélt a miniszteri csúcstalálkozón.

A GMO-mentesség szóba került azokon a kétoldalú, magas szintű megbeszéléseken is, amelyeken a magyar agrártárca irányítója – élve a kiállítás adta lehetőséggel – számos külföldi agrárvezetővel (miniszterekkel, miniszterhelyettesekkel és államtitkárokkal) találkozott. Ahhoz a kezdeményezéshez pedig, amelyet Magyarország indított Európa GMO-mentessé tétele érdekében, már 11 uniós és 6 Unión kívüli ország csatlakozott.

Csúcsminőségű magyar élelmiszerek mustrája

A magyar mezőgazdasági termékek legnagyobb exportpiaca Németország – közölte a kiállításon Fazekas Sándor. Hozzátette: ezen a piacon tavaly 7 százalékkal növekedett a magyar agrártermékek eladása az előző évhez képest. A németországi piacon évente mintegy 400 milliárd forint értékű magyar élelmiszert adnak el.

A magyar cégek kínálatát a Magyar Turizmus Zrt. (MT) és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szervezésében mutatták be. Az árumustrán a boroktól a pálinkákon és a mézeken át a különféle hústermékekig szinte a teljes csúcsminőségű magyar élelmiszerkínálat megtekinthető, és részben megkóstolható volt. A magyar agrárminiszter szerint a Grüne Wochén a magyar mezőgazdaság rangjához méltóan mutatkozott be. Fazekas Sándor utalt arra is, hogy a magyar agrárium Európa egyik leggyorsabban fejlődő mezőgazdasága volt az elmúlt években.

– A német piac rendkívül fontos a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára. Ezért is döntött úgy az MT Zrt., hogy jelentősen növeli a magyar kiállítási terület nagyságát a Zöld Héten – közölte Lipcsey György, az MT Zrt. agrármarketingért felelős vezérigazgató-helyettese a kiállításon. Hozzáfűzte: az idén az általa képviselt szervezet több mint 400 millió forintot fordít a magyar mezőgazdasági termékek és élelmiszerek külföldi bemutatására.

Áldomás néven kíván egységes megjelenést biztosítani bel- és külföldön a magyar prémiumminőségű termékek és termelőik számára a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. A szóban forgó termékek, főként kistermelői áruk, védjeggyel lesznek ellátva, amely garantálja a kiváló minőséget és a magyar eredetet. Közülük több, az egészségre jótékony hatású, funkcionális élelmiszer lesz. A program megvalósításához a kereskedőház jelentős marketingtámogatást is biztosít.

A magyar kiállítás iránti érdeklődést jól mutatta, hogy a magyar árubemutatón berendezett magyar csárda a kiállítás teljes ideje alatt vonzotta az érdeklődőket, a magyar gasztronómia kedvelőit. Az érdeklődők között azonban nemcsak „egyszerű” vásárlátogatók, hanem több miniszter is megfordult. A hozzáértő szakemberek szerint ez minden hírverésnél kedvezőbb reklám volt a magyar élelmiszereknek.

Fejlődő külkapcsolatok

Fazekas Sándor a Grüne Wochén találkozott Aziz Ackhannouch marokkói mezőgazdasági és halászati miniszterrel. Az észak-afrikai ország volt az idén a Grüne Woche díszvendége, kiemelt partnerországa.

A tárgyalásokon kitűnt, hogy Marokkó jelentős érdeklődést mutat a magyar élelmiszerbiztonsági tapasztalatok, a mezőgazdasági gépgyártás, a vízgazdálkodási technológiák, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs szaktudás, továbbá olyan, az öntözéssel, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozó projektek iránt, amelyek esetében a magyar tudástranszfer jól hasznosítható az észak-afrikai országban. A megbeszélések során mindkét miniszter arról beszélt, hogy kapuként tekint a másik országra. Magyarország számára Marokkó kapu az afrikai piacok felé, ahogyan Magyarország is stratégiai szereppel bír a közép- és kelet-európai régiók esetében Marokkó számára.

Japán Ázsiában Magyarország legnagyobb agrárkereskedelmi partnere. Többek között ez is kitűnt Fazekas Sándor és Macusima Hiromicsi japán mezőgazdasági, erdészeti és halászati miniszter kétoldalú megbeszélésén, amelyet a Zöld Héten tartottak. Közismertek és kedveltek a távol-keleti szigetországban a magyar borok, és jelentős mennyiségű mangalicahúst is szállítanak Magyarországról Japánba. A mangalicahús kivitelének értéke 2015-ben az előzetes adatok szerint mintegy 100 millió euró – körülbelül 31 milliárd forint – volt. Előkészítés alatt van az Európai Unió és Japán között egy kereskedelmi egyezmény, amely megkönnyítené az exportfeltételeket. A magyar agrárminiszter abban bízik, hogy ez a megegyezés hamarosan létrejön, és így a magyar agrárkivitel tovább növekedhet Japánba.

A földművelésügyi miniszter a berlini vásáron találkozott lengyel kollégájával, Krzysztof Jurgiellel, az új lengyel kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterével. Megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy az Uniónak erős agrárpolitikára van szüksége. Lengyelország támogatta azt a magyar álláspontot, mely szerint a takarmányokra is ki kell terjeszteni a GMO-mentességet. Emellett a lengyelek érdeklődtek a magyar tapasztalatok iránt a GMO-mentes szója- és fehérjenövény-termesztés területén, továbbá lehetőséget láttak a magyar és lengyel áruk közös promóciójára is.