Magazin: Business Days 2016: Tények és vények (2. rész)
A hagyományokhoz híven, a csütörtöki napon a gyártók kerültek a figyelem középpontjába a Business Days konferencián. A pódium korábbi műtős díszletét szépen berendezett patika képe váltotta fel
Szívhez szóló márkák
A nap első rendelése a Kardiológia volt, amely a Márkaszövetségi blokkot foglalta magába. „Szívre ható gyártók, szívhez szóló márkák” címmel multinacionális vállalatok vezetői mutatták be újdonságaikat, legújabb törekvéseiket Fekete Zoltán moderálása mellett. A Magyar Márkaszövetség főtitkára bevezető előadásában azt idézte fel, hogy az általa képviselt szervezet, amely ötödik alkalommal vesz részt az idei Business Days konferencián, milyen jelentős témákat tárgyalt eddig a Trade magazin által rendezett
eseményeken.
Rövid összefoglalója után átadta a szót dr. Fábián Ágnesnek, a Magyar Márkaszövetség alelnökének, a Henkel elnökének, aki Fenntarthatóság a Henkel szívügye című prezentációján keresztül az egészséges gondolkodás, az egészséges termék és az üzenetek jelentőségére világított rá az idén 140 éves Henkel nézőpontjából megközelítve.
– A vevőinken, a munkatársainkon, valamint a pénzügyi teljesítményünkön túl a Henkel egyik alapértéke a fenntarthatóság, amely számunkra az emberek jólétének biztosítását jelenti a bolygó erőforrásainak kimerítése nélkül – ismertette dr. Fábián Ágnes.
Ebben a növekvő népesség és az erőforrások csökkenése egyszerre jelent kihívást és lehetőségeket.
Több értéket kell elérnünk kevesebb ráfordítással, hangsúlyozta, majd ismertette cége fenntarthatósági stratégiájának elemeit.
– Hogy ne csak beszéljünk a fenntarthatóságról, konkrét bizonyítékokat és termékeket szeretnék megmutatni, hogy hogyan valósítjuk ezt meg a márkáinkon és minden üzleti területünkön – húzta alá dr. Fábián Ágnes. Példaként a Pritt ragasztót, a Schauma, az Osis+ és a Persil termékcsaládokat hozta fel. Ezek mellett azt is hangsúlyozta, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatása, tudatos vásárlókká nevelése és a kereskedelmi partnerekkel való összefogás is fontos feladat.
A Nestlé idén ünnepli 150. születésnapját, Magyarországon 25 éve van jelen termékeivel. Jean Grunenwald, a vállalat ügyvezető igazgatója „Nestlé: Jó étellel teljes az élet” címet viselő előadásában azt emelte ki, hogy a magyar az egyik legnagyobb mértékben túlsúlyos és elhízott nemzet Európában, a magyarok 2/3-a tartozik a kettő közül valamelyik kategóriába.
– Ez a tendencia a gyerekek körében egyre rosszabb, ma már minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott – avatott be Jean Grunenwald, és állítását diagram segítségével is alátámasztotta, majd szót ejtett a Nestlé stratégiájáról, amellyel ezen az állapoton igyekszik változtatni.
Szautner Péter, a FrieslandCampina vezérigazgatója a „Fenntartható márkastratégia – Célok és kihívások a tejiparban” címmel megtartott prezentációja három fő pillér mentén jellemezte a fenntarthatóságot: minőségi táplálkozás a világ népessége számára, fenntartható fejlődés a farmereknek, és mindezt most, már napjainkban, de leginkább az elkövetkező generációk számára is biztosítva.
– A fenntartható termelés érdekében a FrieslandCampinának van egy globális programja, amely olyan képzéseket, szakmai tanácsadásokat biztosít a farmereknek, amelyekkel segíti őket az eredményesebb, környezetkímélőbb működésben – idézte fel Szautner Péter, aki hozzátette: – Márkafejlesztés és a márkák fenntarthatósága szempontjából három fő pontot kell figyelembe venni, a tejtermékek tápértékének az optimalizálását, a termékreformulációt és termékfejlesztést, valamint az egészséges életmód támogatását.
A következő előadó Giacomo Pedranzini, a Kometa ’99 vezérigazgatója volt, aki „Őszintén, felelősséggel” címmel szólalt fel. Vállalata történetének felelevenítésével kezdte a mondandóját, majd filozófiájuk lényegi elemeit vette számba, melyek közül az egyik annak a felelőssége, hogy ételt tesznek mások asztalára, tehát hatással vannak az emberek egészségére. Erősségükként emelte ki azt a tényt, hogy hisznek abban, amit csinálnak, és abban is, hogy azt jól csinálják.
– Mitől értékes egy márka? – tette fel a kérdést a vezérigazgató, majd azonnal meg is válaszolta: ha a fogyasztók azonosítani tudják magukat a márkával, valamint a márka értékeit is magukénak érezhetik.
A blokk utolsó prezentációját Berényi Attila, a PepsiCo vezérigazgatója tartotta a sportitalokról. Mielőtt belekezdett volna a témába, kicsit megmozgatta az egybegyűlteket, majd rövid felmérést végzett azzal kapcsolatban, hogy ki hány alkalommal sportol egy hét leforgása alatt. Az interaktív bevezető után rátért a sportitalok jellemzőinek bemutatására, kezdve annak általános összetételével, majd folytatva a hatásmechanizmusával, illetve a termékkategória, azon belül pedig a Gatorade magyarországi piacon betöltött szerepével.
– A health and wellness trendben ez egy olyan termékkategória, amely Magyarországon is elérhető, de amit még nem aknáztunk ki közösen a kereskedelmi partnereinkkel – zárta expozéját Berényi Attila.
Jót enni és jól lenni
A délelőtt második felében, a Gasztroenterológia rendelésen a konferencia egyik idei VIP-ágazata, az egészségtudatos táplálkozást szolgáló termékek mutatkoztak be. Az előadók és a kerekasztal-beszélgetés résztvevői a termékpályát tekintették át a piaci előnyök és hátrányok számbavételével.
A szekció moderátora Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature tulajdonos-ügyvezetője volt, aki bevezető előadásában röviden ismertette vállalatának főbb törekvéseit.
– Mi főleg növényi termékekkel foglalkozunk, és nagyon fontos számunkra, hogy minden területen biztosítsuk a GMO-mentességet. Az összes márkánknál az egészséges termékvonal a fő szempont, illetve az, hogy különböző fogyasztói igényeket elégítsünk ki, legyen szó akár cukormentes diétáról, bio-, vegán, laktózmentes, csökkentett zsírtartalmú, szójamentes vagy éppen gluténmentes étrendről – hangsúlyozta, majd arról is szót ejtett, hogy a Real Nature-nél folyamatosan innoválnak, és nemcsak tartós, hanem friss termékkategóriában is számottevő a piaci jelenlétük.
Csillag-Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója a folytatásban „Nem kell mindig kaviár! – Jót enni vagy jól enni?” című előadásában arról hallhattak a jelenlévők, hogy általában mit tesznek az emberek azért, hogy megőrizzék az egészségüket.
– Általában addig tartják magukat egészségesnek az emberek, amíg nem érzik korlátozva magukat, így addig nem is tartják szükségesnek, hogy aktívan odafigyeljenek arra, hogy egészséges életmódot folytassanak – emelte ki Csillag-Vella Rita. Előadása során részletesen taglalta az egyes termékkategóriák fogyasztásának változását, rávilágítva arra, hogy a vásárlók árérzékenysége jelentősen megmutatkozik az egészséges élelmiszerek területén. Az elmúlt 20-25 évben óriási mértékben szélesedett a választék, és a gyártók is jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a kínálatukban az egészséges termékek.
A folytatásban „Az vagy, amit megeszel és amit beveszel” címmel Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, valamint Kétszeri Dávid, a GS1 Magyarország vezérigazgató-helyettese és Krázli Zoltán implementációs igazgató tájékoztatta a jelenlévőket.
Kétszeri Dávid az élelmiszer- és a gyógyszer-ellátásilánc között állított fel párhuzamot. Kiemelte, hogy bár két különböző termékkörről beszélünk, mégis számos területen hasonlítanak egymásra. Ilyen többek között az a velük szemben támasztott alapvető elvárás, hogy biztonságosak legyenek.
– Mind a két terméklánc globális szinten jelentős mértékben szabályozott, és a piac szereplőinek szigorú kritériumoknak kell eleget tenniük. Kiemelt szerephez jutnak a globális szabványok, amelyek a hatékonyságot, az átláthatóságot és a nyomon követhetőséget segítik elő – emlékeztetett a GS1 vezérigazgató-helyettese.
Laszlovszky Gábor a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform lehetséges módozatait és céljait vette górcső alá, elsőként azt, hogy miért fontos a nyomonkövethetőség a fogyasztók számára.
– Napjainkra hosszú és bonyolult ellátási láncok alakultak ki, amelyekben elsődleges fontosságú, hogy az információk a teljes ellátási láncon belül hozzáférhetőek legyenek. Nem elhanyagolható a speciális táplálkozási igényű fogyasztók maradéktalan kiszolgálása sem. Emellett a nyomon követési rendszereknek biztosítaniuk kell azt is, hogy élelmiszer-incidens esetén a hibás termékek minél kisebb hatást gyakoroljanak a fogyasztókra, a vállalatok gyorsabban tudjanak az adott helyzetekre reagálni – hívta fel a figyelmet az FM főosztályvezetője. Hozzátette: hosszas előkészítés után a Földművelésügyi Minisztérium és a GS1 között 2016 januárjában létrejött egy megállapodás, amelynek célja, hogy az élelmiszeripari vállalkozásokat megismertessék azokkal a modern technológiákkal, eszközökkel, amelyeket fel tudnak használni a saját nyomon követési rendszerük kiépítése során.
– Az egészségügy és ezen belül a gyógyszeripar még inkább szabályozott, mint az élelmiszer területe, a gyártói oldalon is fokozottabb igény az, hogy a hamis termékek kiszűrése minél előbb megtörténjen – vette át a szót Krázli Zoltán, aki a továbbiakban a GS1 szabványrendszerét ismertette.
Az előadás végén Strasser-Kátai Bernadett kérdést intézett dr. Panker Ádámhoz, az OGYÉI közigazgatási tanácsadójához, arról, hogy található-e hamisított gyógyszer a hazai piacon, ennek hogyan zajlik a szabályozása, ellenőrzése, illetve ez okoz-e bármiféle problémát.
– Vannak hamisított gyógyszerek és vannak gyógyszernek látszó tárgyak is – jött a válasz dr. Panker Ádámtól. – Ha egy termék elég sokat ígér, akkor hajlamosak az emberek akár bizonytalan forrásokból is megrendelni a különböző csodaszereket. Az is megtörténhet, hogy gyógyszerhatóanyag úgy kerül forgalomba, hogy magát más terméknek álcázza, például étrend-kiegészítőhöz keverik hozzá. Az ellátási láncot olyan szorosan zártan kellene tartanunk, amennyire csak lehet, hogy ezek a termékek ne juthassanak be. Ez a gyógyszerek esetében az elmúlt években már többé-kevésbé megvalósult Magyarországon, hivatalos ellátási láncba nem került be hamis gyógyszer.
A délelőtti program utolsó előadója Palotai Kinga, a Bayer országos kiemelt ügyfélmenedzsere volt, aki „A Bayer új csatornákban” címmel tartotta meg prezentációját. Ebben röviden ismertette a vállalat misszióját és divízióit, valamint főbb termékeit.
– Az a célunk, hogy kiegészítve a fő, patikai tevékenységeinket, új csatornákban jelenjünk meg az FMCG-piacon, mint drogériák és élelmiszerláncok, növelve a termékeink disztribúcióját és láthatóságát, új vásárlókat és nagyobb vásárlási gyakoriságot elérve ezzel – hangsúlyozta Palotai Kinga.
– Az Unilever felelős multinacionális vállalatként próbálja támogatni a kormányzat azon kezdeményezését, amely a zsír, a cukor és a só csökkentésére irányul, illetve a magyar beszállítói részarány növelését helyezi előtérbe az élelmiszeriparban – szólalt fel az előadásokat követően Burján Csaba, az Unilever Food Solutions üzletágának igazgatója.
Befejezésképpen a kerekasztal-beszélgetés résztvevői bemutatták vállalatukat, az általuk gyártott és/vagy forgalmazott egészséges termékeket és a termékpálya előnyeit.
– Személyes érintettség révén jött létre a márkánk, amely pillanatnyilag hiánypótló nemcsak a magyar, de a nemzetközi piacon is, ugyanis az összes termékünk egy olyan koncepció alapján született meg, hogy nem szénhidrátcsökkentettek, hanem teljes egészében szénhidrátmentesek, és nem tartalmaznak glutént, laktózt, szóját és fehérjét sem – hangsúlyozta Birtalan Ildikó, a NoCarb tulajdonosa.
Mészáros Krisztina, a VitaFood cégvezetője vállalatuk azon célkitűzését ismertette, hogy az általuk gyártott és forgalmazott termékek ne csak az emberekre legyenek jótékony hatással, az előállításuk során is minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után.
Ádám Attila, a GA FOOD customer team leaderje a cég által gyártott extra szűz olívaolajat mutatta be, amely egyetlen szüretből készül, és egyetlen termőterületről származik, tehát nem kevert olaj, ami miatt ára a versenytársakéhoz képest valamivel magasabb.
Dr. Rákóczi János, az eisberg kereskedelmi igazgatója emlékeztetett, hogy a vállalat jövőre lesz 25 éves Magyarországon.
– Teljes országos disztribúciónk van, de az exporttevékenységünk is nagyon erős, maga a márka hatszoros Superbrands-díjas, illetve minden termékünk Kiváló Magyar Élelmiszer. Azt gondolom, hogy márkaépítésben az eisberg megpróbál utat mutatni, példaértékű lenni, hiszen nemcsak hogy mindenhova szállítjuk a márkatermékeinket, de majdnem minden szuper- és hipermarketláncban mi gyártjuk a saját márkás termékeket is – jelezte dr. Rákóczi János.
Bőrpróba a dermatológián
A non-food márkablokk legfőbb kérdése idén az volt, hogy a vegyi áruk miként tudnak bekapcsolódni az egészségcentrikus trendekbe. Fekete Zoltán, a kerekasztal-beszélgetés moderátora nyitó gondolatként elmondta, hogy, bár a statisztikák alapján a biotermékek növekedése biztató, kíváncsi arra, hogy a cégek mennyire érzik már a bőrükön a hazai piac átalakulását.
Barta Mónika, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója felmérések alapján elmondta, hogy minden második ember aktívan keresi a biotermékeket vásárlás közben. A fogyasztók 60%-ára pozitívan hat egy termék, ha az egészséges, és 10-ből 8 ember előnyben részesíti a friss, természetes alapanyagokból készült termékeket. Hozzátette:
– Az emberek tudják, hogy az egészséges termékekért többet fognak fizetni, és hajlandóak is erre áldozni, legalábbis a magyarok 70%-a nyilatkozott így.
Külön kiemelte a vegyi áru kategóriákat, mellyel kapcsolatban egy friss elemzést osztott meg. Azt tapasztalták, hogy természetes, egészséges, környezetbarát vegyi áru márkák 22%-os éves növekedést produkálnak, míg a többi termék kevesebb mint 5%-ot tud nőni. A leglátványosabb a natúr dezodorok piaca, mely 40%-os növekedés mutat, ez tízszerese a normál termékek növekedésének, miközben a natúr dezodorok ára akár hatszoros is lehet.
Kéri-Horváth Nelly, az Unilever customer team leadere elmondta, hogy a cég az elmúlt évben növekedett, és ezzel párhuzamosan folytatják a fenntarthatósági programjaikat, hiszen ez az Unilever egyik legfontosabb irányelve. Nemcsak termékeikkel, társadalmi szerepvállalással is kívánnak tenni az élhetőbb jövőért.
A trendek közül kiemelte, hogy a férfiak is egyre inkább hajlandóak a minőségi termékekre többet áldozni, illetve a prémium kategóriában komoly fejlődési lehetőséget lát.
Németh Ottó, a Henkel ágazati igazgatója úgy látja, hogy a fogyasztók 80%-a egy megfelelő ár-érték arányt keres továbbra is, és kevésbé figyel a környezeti hatásokra, vagy egészséges összetevőkre. Az átlagos fogyasztóról viccesen megjegyezte, hogy magának megveszi a jót, apának az átlagost, a gyereknek meg a legjobbat:
– Túl szépek a számok a biotermékek növekedését illetően, a bázis még alacsony. Mi is látjuk a környezettudatos vásárlási trend erősödését, de a mélyinterjúk során kiderül, hogy a termék nyújtotta szolgáltatás továbbra is a meghatározó szempont. Hófehér ingre vágyunk, és kevésbé vagyunk elégedettek egy kevésbé fehérítő, de biomosószerrel.
Tóth Balázs, a Target Sales Group tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt évben is jelentősen növekedtek, bizonyos területeken, például az Inecto sampon esetében 210%-os növekedést könyvelhettek el. A biotermékek esetében az ár-érték arány azonban szerinte is meghatározó:
– A babaápolási termékek esetében például azt figyeltük meg, hogy háromszoros ár hozható ki egy teljesen organikus termékből. Ugyanakkor az ilyen típusú termékek eladása még nem annyira számottevő.
Venter Zoltán, az SCA Hygiene Products ügyvezető igazgatója a vásárlási szokásokról megjegyezte:
– A termékeink nem az olcsóságukról híresek. Célunk az alapanyagok beszerzésétől kezdve a gyártási folyamaton át a termék környezetre, egészségre gyakorolt pozitív hatásáig a fenntarthatóság és biológiai lábnyom csökkentése. Svédországban már van olyan gyárunk, mely nettó oxigénkibocsátó. Ezt a szemléletet, ezeket a termékeket, például az illatmentes pelenkákat, nehéz bevezetni Magyarországra, megmagyarázni miért drágább és miért jobb a termékünk. Megküzdünk az edukációval.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy az egészség- és a környezettudatos vásárlók igényeinek kiszolgálása lesz az egyik legfontosabb szempont a jövőben. Európában folyamatosan nő az átlagéletkor, ami új kihívások elé állítják a gyártókat. Ugyanakkor megjegyezték, hogy, bár a számok biztatóak, jelenleg még mindig az ár az egyik legmeghatározóbb döntésbefolyásoló erő.
Akar róla beszélni?
Beszélni kell a „beteggel”, de hogyan? A kommunikációs blokkot Krizsó Szilvia kommunikációs szakértő vezette fel. Arra kérte az előadókat, hogy a szavak erején túl mutassák meg milyen lehetőségek állnak a cégek előtt termékeik bemutatására, hogyan tudják eljuttatni a helyesen megfogalmazott üzeneteiket azokhoz, akiket érdekel is. Elsőként Vágyi Erik, a TNS Hoffmann kutatási igazgatója „Neked mitől hatékony a reklámod?” címmel tartott előadást:
– Minek feleljen meg egy reklám? Művészeti, kreatív értékei alapján díjakat nyerjen, vagy hatékonyan adja át a kívánt üzenetet? Az igazán jó reklám mindkét kritériumot teljesíti. A reklám végső célja, hogy a márkát hatékonyan támogassa, ezen belül már számos specifikus cél meghatározható: arculatépítés, rövid vagy hosszú távú eladásnövelés stb. Ám minden reklámot három alapelv szerint kell kialakítani. Érdeklődésfelkeltés: mennyire képes a reklám kinyitni egy kommunikációs ablakot. Üzenetátvitel: mit és hogyan mondunk el ezen a csatornán. Végül hassunk: a célközönség a reklám hatására máshogy viselkedjen, mint korábban. Mindegy hogy vidám, vagy szomorú, van-e benne kutya és gyerek vagy nincs: a reklámok teljesítményét, hatékonyságát vizsgálva minden út, trend járható lehet – ha megfelelően kidolgozzák.
Külön felhívta a figyelmet a legáltalánosabb hibára, a márkázottság hiányára. A márkának aktív szerepet kell játszania a reklámban, nem elég kirakni a logót a sarokba.
Zab Gábor, a Heineken marketingigazgatója egy rendhagyó kampányon keresztül mutatta be, hogy elsőre ellentmondásos üzenettel is lehet nagy sikereket elérni:
– Nyáron a Heineken belépett a Forma 1-be „If You Drive, Never Drink”, azaz „Ha vezetsz, ne igyál” kampányával, és ez óriási hullámokat keltett. Sok felől azt hallottuk, hogy ha egy sörgyár beszáll az autóversenybe, akkor már semmi sem szent. Elsőre úgy tűnhet, hogy azt üzentük a vásárlóinknak, hogy ne vegyék a termékünket. Megőrültünk? Természetesen nem, csak a felelősségteljes alkoholfogyasztásra hívjuk fel a figyelmet, mely beleillik a trendekbe is. A mai fiatalok 75%-a úgy akar bulizni, hogy nem rúg be. 10 emberből 6 meg akarja tartani a kontrollt. Az alkoholos italok megítélésében ma már az íz és a minőség az elsődleges szempont, az már kevésbé számít, hogy mekkora az alkoholtartalma.
Lukács Csaba az Atmedia ügyvezető igazgatója „Ki gondolta volna, hogy a tévé ennyire hatásos?” című előadásában egy televíziós reklámokkal kapcsolatos esettanulmány eredményeit mutatta be:
– Televíziós reklámfelületek értékesítésével foglalkozunk. Most egy esettanulmányon keresztül vizsgáljuk meg a tévés reklámok hatékonyságát, melyet az Aegon biztosítóval készítettünk. A cég biztosítását reklámozó üzenet csak az Atmediánál jelent meg, előtte elsősorban digitális felületeken hirdettek, így jól lehetett mérni a tévés belépés hatékonyságát. A tévés reklám egy online szolgáltatást hirdetett, melynek hatására a weboldal látogatószáma 47%-kal nőtt. Ezzel együtt a tranzakciószám is jelentősen megugrott, értékük pedig megduplázódott. Még az online cégek is a tévében vívják a legnagyobb csatáikat. Ez is azt mutatja, hogy tévé még mindig költséghatékony, sikeres megoldás.
Wim Wouters, a DS Smith kreatív igazgatója a csomagolás sajátos üzenetközvetítő képességéről tartott előadást:
– Több tartalom, kevesebb csomagolás, több üzenet, kevesebb vakfolt – ezen elvek mentén dolgozzuk ki megoldásunkat partnereink számára. Komoly kihívás, hogy általában több csoportot kell megszólítani ugyanazzal az üzenettel, de mi a közös az egyre tovább aktív idősebb korosztályban és a neten felnőtt fiatalokban? A legtöbbjük hagyományos boltokban vásárol. Ígérhet bármilyen csodás élményt egy reklám, lehet pontos, részletes a termék leírása, a végső döntést az emberek a boltokban, a polcok előtt állva pár másodperc alatt hozzák meg – a polc a legújabb reklámfelület.
Ezek után egyszerű, mégis hatásos megoldásokat mutatott be a szakember arra nézve, hogyan lehet kitűnni a hasonló termékek közül, melyeknek gyakran a csomagolása is megegyezik.
Gyógyító nevetés
A nagycsoportos foglalkozás után a jelenlévők részt vehettek a kihelyezett Trade Marketing Klubülésen, melynek fókuszában a szokatlan promóciók voltak. A beszélgetés moderátorai Csiby Ágnes elnök és Havasiné Kátai Ildikó főtitkár voltak a POPAI Magyarország Egyesület képviseletében. A vitaindító előadást S. Takács Zsuzsanna, a Strategic Scope Kommunikációs Ügynökség ügyvezető igazgatója tartotta, melynek során elmondta:
– Elsősorban a humorra szeretném felhívni a figyelmet, egy eszközre, mellyel a marketing igazán sikeres lehet. Három éve munkatársainkkal egy olyan hírlevelet készítünk, mely kifejezetten a reklám-, PR-, marketingszakmára fókuszál. Azért indítottuk, hogy ügyfeleinket, szakmabelieket a szórakoztatás mellett elgondolkodtassuk, és megmutassuk nekik a külföldi trendeket. Csak olyan hír, videó jelenik meg szerdánként nálunk, mely addig magyar nyelven nem volt elérhető.
Az idei hírtermésből szemezgetve S. Takács Zsuzsanna számos videót mutatott be, melyek elsősorban online felületre készültek. Úgy látja, hogy a videók marketing szempontból ma minden visznek. Nem kell hozzájuk nagy költségvetés, elég egy helyi rendezvény, akció, melyet lefilmeznek és ügyes szerkesztéssel érdekessé tesznek. Ma az egyik trend, hogy „okos, interaktív” automatákkal viccelik meg a járókelőket – ezek roppant népszerű videók. A nyugati példák már hazánkban is megjelentek, némelyik ötletnek van anyagi vagy kulturális akadálya, de a legtöbb trend itthon is alkalmazható. A klub ülésén többen ezzel nem értettek egyet, ám számos, Magyarországon működő cég képviselője elmondta, hogy ha van bátorság és a vezetőség felől támogatás, illetve a marketinges kimozdul a komfortzónájából, akkor szívesen alkalmaznak hasonló akciókat – példa erre a hazai táncos flashmobok szervezése a korábbi évekből.
A csütörtököt idén is a Gálavacsorával zártuk, ahol megköszöntöttük a kerek születésnapot ünneplő cégeket, átadtuk a Lánchíd Klub Életmű Díját, amelyet ezúttal Csíkné dr. Kovács Klára kapott meg, valamint egy kicsit magunkat is ünnepeltük, hiszen 10 évesek lettünk idén ősszel.
Zárójelentések
Pénteken a zárójelentés Krizsó Szilvia főorvosasszony koordinálásával készült el. Több szakvéleményt is figyelembe vett, mielőtt a beteget otthonába bocsájtotta.
Elsőként Zólyomi Zsolt biológus, parfümőrrel konzultált, akit a közvélemény csak „az Orr”-ként ismer. A céges kommunikáció tekintetében kevésbé szokványos csatorna a szaglás, ritkán építenek reklámkampányt illatokra:
– Pedig az orr, pontosabban a szaglóideg fejlődik ki először az ember életében – magyarázta a parfümőr. – Előbb érzünk szagokat, mint látnánk vagy hallanánk, épp ezért ösztönös, mély, emocionális információkat veszünk fel vele. Nagyon hatékony illatmarketinget lehet folytatni. Például amikor a Zwack bevezette egyik régi termékének új variánsát, megkeresett engem, hogy készítsek az új ízhez egy izgalmas kampányt. Mivel elég rizikós egy jól bevált termék új változatát bevezetni, ezért szerettek volna egy felettébb sajátos marketinget mellé, mely nagyot durran. Sajnos a pontos receptet én sem kaphattam meg, de a fő alkotóelemek mentén készítettem egy parfümöt, melyet légterek illatosítására lehetett használni. Ezzel a térillatosítóval tettük érdekesebbé a nemzetközi sajtótájékoztatót, melyet egy hatalmas bálteremben tartottak. Ez olyan jól sikerült, hogy folytattuk az akciót, egy hónapon át az egész Ferihegyet beillatosítottuk, és aki a reptérre érkezett azt az orránál fogva a kóstolópulthoz vezettük.
A terem a beszélgetés végére megtelt kellemes illatokkal, a jelenlévők számos különleges parfümöt tesztelhettek, de tudjuk, hogy csak akkor érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, ha a lelkünkben is harmónia van. Dr. Csernus Imre pszichológus ennek érdekében elsőre talán provokatívnak ható, de valójában csak őszinte kérdésekkel csapott le a hallgatóságra:
– Az emberi kisugárzást egy parfümmel nem lehet elfedni. Ha valaki nem bízik magában, vagy fél, azt részben illatokkal, de inkább más apró rezdülések segítségével azonnal ki lehet szúrni. Az üzleti életben az a tapasztalatom, hogy a legnagyobb bizonytalanságot, a legtöbb félelmet a párkapcsolatok okozzák. Ezért ezt emelem ki az előadás fő témájának. Sajnos jellemző, hogy az érzelmi intelligenciánkat nem fejlesztjük. Az intimitástól való félelem a barátságokban, a szerelemben is komoly gát. Hiába vagyunk racionálisan fejlettek, sikeresek a munkában, azt tapasztalom, hogy az érzelmi felelősségvállalástól nagyon sok ember tart. Az üzleti életben az érdekek mentén kommunikálnak az emberek, erősnek, lehengerlőknek mutatkoznak – ez nem mindig őszinte. A legkönnyebben úgy lehet kiszúrni az álmagabiztosságot, hogy hiányzik belőle a lazaság, az érzelmi felnőttség. Az érzelmi felnőttség pedig nem más, mint felelősségvállalás az érzelmeimért, hangosan, beszélve róla, nap mint nap beleállva. Csak ezen keresztül lehet a másik érzéseit megismerni, szeretni, tolerálni. Enélkül egy párkapcsolat, bármilyen kapcsolat csak biztonság, megszokás, kényelem, de nem boldogság.
Az önismeret fejlesztésének egyik kellemes módja a színház. Mi, nézők mások játékán keresztül élhetjük meg az élet nehéz vagy épp vidám pillanatait, tesztelhetjük reakciónkat szokatlan helyzetekre. Egy színész ezt még intenzívebben tapasztalhatja meg. Mint Rudolf Péter, aki számára az FMCG- és a horeca-szektor sem ismeretlen, Üvegtigris című filmje a szakma szempontjából egyértelműen hiánypótló műalkotás:
– Arra jöttem rá, hogy nekem nincs más dolgom, mint színházban, filmen, szerepeken keresztül beszélni arról, ami zavar a világban, ezzel járulhatok hozzá, hogy szűk környezetben változást érhessek el – állapította meg. – Az a szerencsém, hogy szörnyű nagy indulataimat, felesleges energiáimat ebbe ölhetem. A szerencse fontos része az életnek. Feleségem, Nagy-Kálózy Eszter az alkotótársam is, és az, hogy tudunk együtt dolgozni, hihetetlen mázli. Színpadon, játék közben még három gyerek után is tanultunk egymásról, egymástól. A közös munka építi a kapcsolatot, annak ellenére, hogy nagyon mások vagyunk. Bár azt gondolom, hogy lehetnek ellentétek két ember között, de a morális iránytűnek egy házasságban egyfelé kell mutatnia.
A műtét sikerült, a résztvevők a kezelések után frissen, egészségesen, rengeteg új ötlettel tértek vissza az üzleti világba. A zárójelentés semmilyen mellékhatást nem említ, bár a biztonság kedvéért egy év múlva a Busines Days visszavárja a hallgatóságot felülvizsgálatra.
B. K. – M. K.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >Régiók harca: ezek a legnépszerűbb ételek a magyarok szerint
Mexikói ételekből az országos átlag ötszöröse fogy Debrecenben, míg Szeged…
Tovább olvasom >Vállalkozásra szabott csarnokok segítik a KKV-k fejlődését és növekedését
A RaktárAD belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező logisztikai fejlesztő új fejezetet…
Tovább olvasom >