Magazin: Business Breakfast – Optimizmus a hajón

Május 16-án a Spoon Caféban rendeztük meg a PwC Magyarországgal karöltve első zártkörű Business Breakfast találkozónkat. A téma a PwC első Magyarországi Vezérigazgatói Felméréséből a kiskereskedelmi és fogyasztási szektorra vonatkozó összefoglaló ismertetése volt.

„Ezt az exkluzív üzleti reggelit a Trade magazinnal, a Lánchíd Klubbal és a Márkaszövetséggel közösen szerveztük meg” – mondta köszöntőjében Biczó Péter cégtárs, a PwC üzlettársa, majd a kutatás jelentőségére, terjedelmére és dimenzióira hívta fel a figyelmet.

Mint korábbi lapszámunkban már beszámoltunk, a PwC, a világ vezető pénzügyi tanácsadó cége 2011-ben immár 15. alkalommal végezte el világszerte a Globális Vezérigazgatói Felmérését közel 60 ország mintegy 1300 elsőszámú igazgatóját megkérdezve – közöttük idén először 70 magyar felsővezetőt is 9 szektorból.

A felmérés szerint a magyar megkérdezettek 47 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalata rövid távon növekedést produkál (ez az érték nemzetközi viszonylatban 84%). Közép-hosszú távon már pozitívabb a kép, a hazai vezetők 78 százaléka (nemzetközi szinten 89%) prognosztizál növekedést.

Biczó Péter szerint a cégvezetők bíznak a kialakított, átgondolt rövid és középtávú saját stratégiájukban, annak következetes végrehajtásában és az innovációk, termékbevezetések erejében. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a kérdőív szerint a válaszadók 80 százaléka nem tervez stratégiáján változtatni, szemben a nemzetközi átlag 44 százalékkal.

Csak a bizonytalan a biztos

A legtöbb fejtörést a magyar cégvezetők számára a kiszámíthatatlan és átláthatatlan gazdasági és szabályozási környezet jelenti. Egyéves távlatban a megkérdezettek 63 százaléka (nemzetközi szinten ez 41%) gondolja úgy, hogy a törvényi szabályozás változásai gazdasági kockázatot jelentenek. Az iparági krízis és a megszorítások jelentkeznek az első helyek között a rizikófaktorok mérlegelésénél.

Hároméves kitekintésben is ugyanezek a tényezők aggasztják a vezérigazgatókat, szemben a nemzetközi adatokkal, ahol a megkérdezettek 65 százaléka a fogyasztói igények változását jelöli meg első helyen (a magyar adat ebben az esetben csak 38%).

Érdekes megjegyezni, hogy míg más ágazatokban és nemzetközi szinten is a tehetséges szakemberek hiánya jelentős problémaként jelentkezik, addig a magyar kereskedelmi és fogyasztási szektor vezetői ezt nem érzik relevánsnak.

Növekedésorientált szektor

A megkérdezettek többsége bevételeit és piaci részesedését szeretné növelni, továbbá a munkaerőképzés és a profitabilitás erősítése szerepel a prioritásaik között. A növekedés generátorai között hazánkban az új termék és szolgáltatás piacra vezetése, a meglévő piacokon pedig a részesedés erősítése áll a középpontban. A nemzetközi prioritások tekintetében hasonlóan jelentős a meglévő
piacokon való piacszerzés és növekedés, de szintén fontos az új földrajzi piacok, felvásárlások, összeolvadások szerepe is. Biczó Péter szerint a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országokban és Törökországban, de akár a régiónkban, a Kárpát-medence integrációjában rejlő növekedési potenciál hazánk vállalatainak is tartogathat lehetőségeket.

Kérdésekre válaszolva Biczó Péter hangsúlyozta, hogy a felmérést a Magyar Gyáriparosok Szövetségével együttműködésben végezték, és az eredmények közzétételét is közösen szervezik meg, így több felelős döntéshozó fórum is részletesen megismerheti a következtetéseket, és hasznosíthatja az eredményeket.

Az esemény záróakkordjaként a hallgatóság kitekintést kapott a régió országaira az általános és a kereskedelmi, valamint a fogyasztási cikkeket gyártó cégek piacára vonatkozóan, különös tekintettel a GDP és az egy főre eső kiskereskedelmi forgalom összefüggéseire, a kereskedelmi koncentráció és a fogyasztás várható trendjeire vonatkozóan.

-KI-