Magazin: Bulgária – Sok szereplő, sokféle bolttípus

Az elaprózott bolthálózat egyik következménye, hogy a vásárlási gyakoriság szempontjából a bolgár fogyasztók Európa éllovasai közé tartoznak.

– A fejlődő országok piaca számára nincs a kereskedelem sikerének bűvös képlete. A siker kulcsa azok kezében van, akik a márkákat építik. Akik befektetnek a márkaépítésbe nehéz gazdasági környezetben, azok a végén viszonylag jól jönnek ki belőle – mondta Jean-Jacques Vandenheede, a ­Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója Szófiában, a Nielsen ottani vállalatának Shopper Trends workshopján.

Összesen harminchét bulgáriai FMCG-vállalat több mint száz képviselője ment el a rendezvényre nemrég, a szófiai Novotelbe. Az egyik új ipari park szélén épült szálloda és környéke a bolgár gazdaság fejlődésének egyik jelképe.

Amikor a 7,2 millió lakosú Bulgária közel hat éve belépett az EU-ba, olyan gazdasággal csatlakozott, amely az átalakuló Közép-Kelet-Európában az egyik legsúlyosabb válságon ment keresztül az 1990-es években.

Németek, franciák, magyarok, litvánok – és persze bolgárok

A belga Jean-Jacques Vandenheede Magyarországon is sok meghívásnak tett eleget az elmúlt húsz évben, hogy a trendekről, a növekedés lehetőségeiről beszélgessen a piac szereplőivel. Bulgáriai előadásában felhívta a figyelmet egy lényeges változásra:

– Néhány évvel ezelőttig az élelmiszer-kiskereskedelem legnagyobb csatája a bolttípusok között zajlott. A kereskedők mindenhol azt keresték, hogy milyen üzlettípussal tudnak a leghatékonyabban növekedni. Mostanra sokkal fontosabbá vált, hogy egy-egy boltlánc márkaértékét erősítsék, azt fejlesszék.

Jelentős köztük a német Billa, Kaufland, Lidl, Metro és Penny Market, a francia Carrefour, a bolgár Fantasztiko szupermarket, valamint C&C-lánc, amely főleg Szófiára fókuszál. A szintén bolgár Piccadilly szupermarketlánc Várnában igyekszik kihasználni a hazai pálya előnyeit. Számottevő piaci szereplő a magyar CBA mellett a litván T-market is.

Kioszk és kis szaküzlet

Ha azonban megnézzük Bulgáriában a bolthálózat összetételét, jelenleg az élelmiszer-kiskereskedelem nemcsak elaprózott, de sokféle üzlettípus is működik.

Az Európa-szerte elterjedt csatornákon kívül figyelemre méltó szerepet játszik a bolthálózatban a gyakori kioszkok mellett a sokféle kis szaküzlet, ahol csak édességet vagy zöldség-gyümölcsöt, italt, friss húst és húskészítményt, halat, testápoló szert, illetve kozmetikumot árusítanak.

Ami a trendeket illeti: tavalyelőttig csökkent az FMCG-forgalom Bulgáriában, mind érték, mind mennyiség szempontjából. Aztán tavaly némi értékbeli növekedést regisztrált a Nielsen, az egy évvel korábbihoz képest. A rendelkezésre álló legutóbbi, 2012. december–2013. áprilisi adatok szerint az átlagárak 0,7 százalékkal emelkedtek, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. Azzal egy időben nominálisan a forgalom 0,9 százalékkal csökkent, mennyiség szempontjából pedig 1,6 százalékkal.

Elaprózott bolthálózat – gyakori vásárlás

– Az elaprózott bolthálózat egyik következménye, hogy vásárlási gyakoriság szempontjából a bolgár fogyasztók Európa éllovasai közé tartoznak – mutatott rá Cvetelina Dimitrova, a Nielsen bulgáriai vállalatánál a kereskedelmi kapcsolatok osztályvezetője. – Majdnem minden nap pótoljuk otthoni készleteinket valamilyen hagyományos üzletből vagy szupermarketből. De a háztartások költésének legnagyobb része hipermarketekre jut.

Ismertetett egy felmérést, amely szerint a vásárlók 81 százaléka érzékeli, hogy az élelmiszerárak emelkednek. Erre általában úgy reagálnak, hogy inkább csak alapvető élelmiszereket vesznek, vagy összességében kevesebbet, továbbá egyre aktívabban keresik a promóciókat. Hozzátette, hogy azért a bolgárok vásárlói döntéseit elsősorban nem a promóciók befolyásolják.

– Nem jellemző nálunk, hogy a vásárlók jó promóciók miatt boltot váltanának vagy a megszokottól eltérő márkát tennének a kosarukba – állapította meg Cvetelina Dimitrova. – Inkább akkor vesznek meg promóciózott márkát, ha amúgy is kedvelik. n

Idén a második negyedévben a Nielsen egyik felmérése során a megkérdezett bolgár fogyasztók 88 százaléka mondta, hogy országa gazdasági válságban van. Közülük 82 százalék gondolja, hogy a következő tizenkét hónap során nem lábalnak ki belőle.
Költési szokásain az egy évvel korábbihoz képest a válaszadók 66 százaléka változtatott azért, hogy spóroljon. A legtöbbek által említett spórolási lehetőségek (a válaszadók százalékában).