Magazin: Budapesten találkozott a világ csomagolóipara

A Csomagolási Világszövetség 2016. május végén Magyarországon tartotta a tavaszi ülésszakát. A házigazda szerepét magyar tagszervezete, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) töltötte be. A testületi, bizottsági ülések után, az utolsó, ötödik napon a CSAOSZ nemzetközi részvételű csomagolási konferenciát, az este folyamán pedig a WorldStar csomagolási világverseny díjátadóját tartotta meg.

A konferencia a Csomagolási innovációk a fenntarthatóságért és a biztonságért címmel kerül megrendezésre. A külföldi és hazai előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a természeti erőforrással, alapanyagokkal, energiával való fenntartható gazdálkodás egyik és talán legfontosabb eszköze a termékek gondosan megtervezett csomagolása. A csomagolás elmaradásából, illetve hiányosságából bekövetkező árukár a termék teljes értékteremtő láncolata anyag- és energiafelhasználásának hiábavaló elpazarlását eredményezi. Egy friss tanulmány szerint az élelmiszer-termelés környezetre gyakorolt hatása tízszerese a csomagolásénak, a világon jelenleg a megtermelt élelmiszerek 1/3-a pedig veszendőbe megy. A rendszerszemléletű csomagolástervezéshez folyamatosan képzett, a legújabb anyagokat, eljárásokat, a világban végbemenő változásoknak csomagolásra gyakorolt hatását ismerő, képzett szakemberek kellenek.

A csomagolóipar a világ egyik meghatározó szegmense, és az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. 2015-ben a világ csomagolószer-felhasználása 839 milliárd dollár volt, és a szakterület kutatója, a Smith­ers Pira előrejelzése szerint 2020-ig évente 3,5%-os bővülés mellett 998 milliárd dollár értéket fog elérni.

Magyar eredmények

A konferencia előtt Bencs Attila, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség elnöke hazánk kimagasló eredményeire és az európai piacon elfoglalt helyére hívta fel a figyelmet:

– Egy ország és csomagolóipara fejlettségének egyik mutatója a csomagolószer-felhasználás egy lakosra jutó hányada. Az EuroStat adatai szerint az Európai Unióban 160 kg/fő/év az egy főre jutó csomagolószer-felhasználás, ez az adat Németországban 208, Ausztriában 153, Magyarországon 102, Csehországban 97, Szlovákiában 82, Romániában 49, Bulgáriában pedig 46 kg/fő/év értéket ér el. A magyar csomagolóipar 2015-ben 3%-os növekedés mellett 950 ezer tonna csomagolószert hozott Magyarországon forgalomba. 500 milliárd forint feletti forgalmával az ország GDP-jének 2%-át adja.

Thomas L. Schneider, a Csomagolási Világszövetség elnöke a csomagolás jelentőségéről tartott beszédet:

– A csomagolás élelmiszert takarít meg, védi és szállításra alkalmassá teszi a termékeket. A csomagolóanyagok megítélése nem túl pozitív a világban, úgy tekintenek rá, mint szükséges rosszra, melléktermékre, sok esetben szemétre. Pedig a csomagolóipar számos környezetvédelmi problémára, pazarlással kapcsolatos kérdésre képes hatékony, olcsó és fenntartható megoldást kínálni.

Több, mint doboz

Claudia Rivinius, az STI Group marketing-
igazgatója „Nagyot üt, mégsem sérülsz meg – ez a csomagolás! – címmel tartott előadást:

– A csomagolás egy márka legfontosabb kapcsolódási pontja, a kiváló csomagolás az eladás helyén a márka teljes történetét képes bemutatni. A kategóriájának legjobb csomagolása azonban nem csupán egy kreatív terv, hanem minden lehetséges szempontot figyelembe vesz, az alapanyagforrástól kezdve a kereskedő elvárásán át az újrahasználatig.

A szakértő számos kreatív ötletet is bemutatott, a legérdekesebb egy kínai pizzásdoboz volt, mely néhány mozdulat segítségével kivetítővé alakítható, és a pizzához adott ajándék filmet, mintegy mozihangulatban nézheti meg a vásárló vacsora közben.

Az EPAL ügyvezető igazgatója, Martin Leibrandt a raklapok jövőjét, az iparhoz való alkalmazkodását mutatta be:

– Készen állunk a jövő kihívásaira, több mint 450 millió EPAL Euro raklap van jelenleg forgalomban világszerte, melyek alapvető részei a nemzetközi logisztikának. Ezek a raklapok megújuló forrásokból készülnek, 27,5 kg-mal kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe az előállításuk során, mint a műanyag raklapok esetében. 2015-ben 10,9%-kal több, 100 millió EPAL raklap került forgalomba, ezek közül 73,6 millió újonnan gyártott termék volt.

A biztonság mindenek előtt

Dr. Johannes Bergmair, a WPO alelnöke az élelmiszer-összetevők és a csomagolóanyagok közötti kölcsönhatásról, illetve ezen terület törvényi szabályozásáról tartott előadást. Rövid kémiai ismertetőjében kitért arra is, hogy miért elkerülhetetlen a migráció, azaz, hogy egy kevés anyag a csomagolásról az élelmiszerbe jusson.

– A migráció mértékét egyre jobb technológiákkal minimumra lehet csökkenteni. Ami a törvényi szabályozást illeti, ellentmondó szabályok között kell kiigazodniuk a csomagolóipar képviselőinek. Azon dolgozunk, hogy a világ minden pontján egységes törvények vonatkozzanak a csomagolásra.

Kétszeri Dávid, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. üzletkapcsolati igazgatója és vezérigazgató-helyettese az élelmiszerek nyomon követhetőségéről tartott előadást, mellyel az európai és a nemzetközi szabályozó szervek is kiemelten foglalkoznak:

– A GS1 Magyarország és a Földművelésügyi Minisztérium létrehozott egy együttműködési fórumot, az úgynevezett Nemzeti Élelmiszer Nyomon Követési Platformot, amelynek célja, hogy összehozza az élelmiszeripar összes érintett szereplőjét. Együtt elkészíthetjük azokat a közös folyamatokat és szabályokat, kvázi egy közös nyelvet, mely lehetővé teszi, hogy végig az ellátási láncban hatékonyan, gyorsan és megbízhatóan nyomon lehessen követni az élelmiszerek útját.

Bernd Jablonowski, a Messe Düsseldorf igazgatója a SAVE FOOD programot ismertette, mely az ENSZ Egészségügyi Szervezetének, a Messe Düsseldorf vásártársaságnak, illetve az ENSZ Környezetvédelmi Programjának közös kezdeményezése:

– E kezdeményezés alapján több mint 130 ipari vállalat és szövetség, valamint 230 szervezet, egyetem és kutatóintézet küzd az élelmiszervesztés és az élelmiszer-hulladék képződése ellen. A világ szegény országaiban az élelmiszer-veszteség 40%-a az ellátási lánc elején képződik, ennek oka a megfelelő csomagolás, tárolás hiánya. Ezzel ellentétben a fejlett országokban az élelmiszerek 30%-át az ellátási lánc végén veszítjük el, tehát a végfelhasználókhoz közel. 1,3 milliárd tonna élelmiszer veszik el évente a teljes ellátási láncban. Míg a fejlődő országokban a csomagolási és tárolási technikák fejlesztésének kell a célpontban lenniük, addig a modern társadalmakban a tudatos felhasználásra kell oktatunk az embereket.

A Csomagolási Világszövetség magyarországi, budapesti látogatása részben annak a magas szintű szakmai munkának az elismerése, amelyet az 1997 és 2015 között elnyert 87 WorldStar díj és a mögötte lévő tudás jellemez, továbbá annak a szakmadiplomáciai aktivitásnak a jutalma, amelyet a világszínvonalon termelő, produktumainak 50%-át fejlett exportpiacokon értékesíteni képes csomagolóipar nemzetközi szintű bemutatása és elismertetése érdekében már több mint 25 éve a CSAOSZ végez.