Magazin: Big Data: tények és tévhitek

Szerző: Trademagazin Dátum: 2017. 05. 19. 07:20

Sokat hallunk a Big Data fogalomról, és mint minden felkapott témában, ezzel kapcsolatban is terjednek már tévhitek, anélkül, hogy megfelelő ismerettel rendelkeznénk arról, hogy pontosan mit jelent, mit szabad és mit lehet vele kezdeni, olvasható a KÜRT Zrt. háttéranyagában.

Nem segít a helyzeten az sem, hogy nemrég jelentették be az USA-ban, hogy már csak Donald Trump elnök aláírására vár az a javaslat, amelynek értelmében a tengerentúli internetszolgáltatók a jövőben az ügyfelek engedélye nélkül is felhasználhatják és akár tovább is adhatják előfizetőik személyes adatait, amelyből kiderülnek a szokásaik, például a böngészési előzményeik. Amennyiben ezt engedélyezik, „a tudás hatalom” elve alapján, egyes vállalkozások erős piaci előnyre tehetnek szert.

Nem feltétlen fontos a személyes

Első lépésként célszerű tisztázni a Big Data fogalmát, mivel egyre több olyan nyilatkozatot hallani, amely arra enged következtetni, hogy nem jól használjuk ezt a fogalmat. Big Data-ként akkor tudunk egy adathalmazra tekinteni, amennyiben három kritériumnak együttesen megfelel:

1. nagyon nagy adatmennyiségről
van szó,

2. szerkezetében is nagyon változatos
adatokat tartalmaz,

3. nagyon gyorsan szükséges
feldolgozni.

Amennyiben a fenti kritériumok közül bármelyiknek nem felel meg az adathalmaz, (pl. homogén szerkezetű adathalmazról van szó), akkor Small Data-tel van dolgunk (még ha a mennyiség alapján furcsán is hat az elnevezés). Ha ilyen aspektusból közelítünk a Big Data-hez, és tekintetbe vesszük, hogy a gyors feldolgozás során csak arra keressük a választ, hogy mi történik és nem arra, hogy miért, akkor könnyen belátható, hogy a Big Data szempontjából az egyén és személyes jellemzői nem feltétlenül fontosak. Például a közlekedés szervezési célú feldolgozás esetén a lényeg az, hogy most hol van dugó kialakulóban (hogy elterelhetők legyenek a járművek alternatív útvonalra), nem pedig az, hogy miért alakul ki.

Döntés kérdése

Könnyen belátható, hogya Big Data szempontjából az adatvédelmi szabályok sok esetben kevésbé fontosak, ebből adódóan – a KÜRT Zrt. szakértőinek véleménye szerint – az adatvédelem túlszabályozott terület. Napjainkban is egyre-másra jelennek meg a „német mérnöki alapossággal” a minden területet szabályozni (az „embereket” megvédeni) kívánó jogszabályok. Az európai szabályozás alapján semmilyen adat nem tárolható, dolgozható fel, amely az adattulajdonos (adatgazda) személyéhez köthető, az ő külön engedélye nélkül; Amerikában pont a fordított elv érvényesül, ha nem tiltom meg, akkor szabadon használható.

Így minden adatunkat jogilag elzárjuk a lehetséges feldolgozástól (hiszen a smart eszközök világában legfeljebb három-négy kapcsolatot kell végigkövetni, hogy beazonosítható legyen a személy), azaz elveszítjük annak lehetőségét, hogy kapjunk egy üzenetet a járművünk fedélzeti eszközére, miszerint előttünk dugó van/lesz, amely alternatív útvonalon így kerülhető ki. Mi fog történni? Természetesen hozzá fogunk járulni a személyes adataink kezeléséhez, így pusztán egy újabb adminisztratív feladathalmazzal fogunk szembesülni, mi, akik szeretnénk élni a smart eszközeink nyújtotta kényelemmel (hiszen ezért vásároltuk). Az új szabályozás szerint mindenkinek személyesen kell meghoznia azt a döntését, hogy akar-e a továbbiakban is részesülni a már megszokott kényelmi szolgáltatásokból. Természetesen az adatkezelőknek is dönteniük kell, hogy az eddigi szolgáltatásokat a megnövekedett adminisztrációs, kommunikációs, biztonsági és jelentési terhek mellett fenn tudja-e tartani a jelenlegi színvonalon, illetve elképzelhető, hogy eddig ingyenesen rendelkezésünkre álló szolgáltatásokért a fenntarthatóság érdekében díjat kell szednie.

Minden szereplőnek újra kell gondolnia az érdekeit, a lehetőségeit és ennek megfelelően kell rendeznie a kapcsolatait adatkezelés, adatvédelem tekintetében. Ugyanakkor a világ fejlődik, a Big Data-feldolgozást végző algoritmusok egyre okosabbak, egyre több mindenben segítik a mindennapi életünket. Ha pedig nem tudják megtanulni a mi szokásainkat, azzal nemcsak az algoritmus lesz kevesebb – azon mi is veszíthetünk.

Kapcsolódó cikkeink