A „brókerbotrány” hullámai lassan elülnek, bár vélhetően néhány tíz ezren sosem fogják ezeket a hónapokat elfelejteni. Emellett a devizahitelesek „megmentése” tartotta lázban a hazai pénzügyi közvéleményt: a bankok mintegy 1000 milliárd forintot jutattak vissza az érintett körnek. Ezzel együtt sokak számára csalódás volt az elszámolás.

Ahogy előző cikkemben is írtam, a forint árfolyama, az átmeneti mézes hetek után, az újra kezdett MNB kamatcsökkentési ciklus hatására ismét jóval 300 forint feletti tartományba kúszott fel. A hírek szerint további kamatcsökkentés várható, így minden jel szerint marad a hazai fizetőeszköz gyengülő trendje.

Az alacsony kamatszint másik következménye, hogy gyakorlatilag a bankbetéteken szabad szemmel nem látható nettó kamat érhető el, amelyből kifolyólag a befektetők más eszközökbe csoportosítanak át: taroltak a befektetési alapok, az államkötvények, és a kisebb értékű lakások piacáról is mérhető keresletnövekedésről számoltak be.

Eközben az olajár lassan szivárog felfelé, ahogy az orosz katonák Kelet-Ukrajnába befelé: az oroszok kibírják a szankciókat, Ukrajna pedig már államcsődben van, a görögök kényük-kedvük szerint játszanak az EU-val, de úgy tűnik, sikeresen ­lavíroznak.

A nemzetközi tőkepiacokon folytatódott az olcsó pénz kora, azaz újabb jegybanki kamatcsökkentések mellett az Európai Központi Bank folytatta a havi 60 milliárd euró értékű kötvényvásárlási programját, amerikai megfelelője a Federal Reserve (FED) pedig az első negyedéves gyengébb GDP eredmények miatt távolabbra helyezte a rekord alacsony kamatok megemelését.

Érdemes azonban szoros figyelemmel követni az eseményeket, ugyanis egy minden bizonnyal bekövetkező amerikai kamatemelés boríthatja a jelenlegi trendeket, és ez kihathat az MNB kamatpolitikájára és a forint árfolyamára is. A kérdés csak az, hogy mikor következik a kamatok emelése? Ez utóbbi kérdéskör a pénzügyi világ legjelentősebb kérdése 2015-ben.

Hamarosan kiderül.