Véget ért az időszak, amikor a lapjainkon megjelenő borpiaci körképek hangulatát meghatározó fő tényező a recesszió volt. Árról, árversenyről, illatos, könnyű borokról és néhány, a borüzletet pozitívan befolyásoló tényezőről beszél olvasóinknak a piacot különböző szemszögekből látó három megszólalónk.

Az elmúlt 2-3 év során a hazai borpiacon megélni próbáló vállalkozások többsége megtanult alkalmazkodni a válsághoz. Ahol van rá pénz, támogatás, ott alkalmazzák a modern technológiákat, a borászok, főként a fiatalabb generációk, ismerik az új értékesítési módszereket. Változik a fogyasztó is, de inkább az ízlése javul, mint a pénztárcája tartalma nőne. Ezzel együtt úgy tűnik, a válság szorítása lazul.

Piac és ízlés

– Újra tapasztalható minimális forgalmi növekedés a borpiacon – állítja Molnár Réka Kata, a Törley Pezsgőpincészet Kft. termékmenedzsere –, amely a tavalyi év folyamán elsősorban a nagyobb kiszerelésű borok reálisabb árszintre emelkedésének eredményeként a vásárlókat a 0,75 literes palackos borok irányába terelte. Az év eddig eltelt időszakában már némileg jobban érezhető az eladások erősödése, ami az erős trade aktivitásokon túl a rozéborok töretlen népszerűségének is köszönhető.

Nem lát számottevő változást az előző évekhez képest a borpiacon a maga pozíciójából Frittmann János, a Frittmann pincészet társtulajdonosa. A 2013-as évjáratban a fehér- és rozéborok kiemelkedően nagy minőséget adtak, a vörösborok között a kadarka és a kékfrankos volt kiemelkedő ebben az évjáratban. A borász úgy ítéli meg, hogy a fogyasztók továbbra is a könnyed, üde borokat keresik. Mindinkább kialakul egy olyan tudatos réteg, amelyik tudja, milyen bort szeretne inni, ismeri a magyar borokat, és tudatosan vásárolja, kóstolja őket.

Némileg másképp értékeli a piaci változásokat Szlávik Ferenc, a Zwack Izabella Borkereskedés top gasztronómiai és borüzletág-vezetője. Szerinte az idei évben is voltak észlelhető változások a borpiacon.

– Az idei évben a foci vb-hez köthetően ismét pozitív irányba változott a forgalmunk – értékel –, köszönhetően a vb-néző helyszínekre fókuszált, országosan közel 200 helyen elindított fröccskampánynak.

Ezenfelül pozitív változásnak tartjuk, hogy a különféle fesztiválokon is nagyobb igény mutatkozik a minőségi palackos bor fogyasztására, még a kifejezetten fiatalokra építő főiskolás, egyetemista rendezvényeken is, amit sikeresen használtunk ki az idei évben. Értelemszerűen a reduktív fehér- és rozéborok élveznek előnyt a szezonális erősödés miatt.

A fogyasztói szokásokban viszont a szakember nem nagyon lát változást a korábbi évekhez képest.

– Talán annyit – fogalmaz –, hogy évről évre emelkedik a minőségi, száraz borokat kedvelők aránya, „kopik” (legalábbis az általunk megszólított fogyasztók körében) a „vörös-édes” iránti igény.

A borfogyasztói szokások egyik legerősebb befolyásoló tényezője az ár, ezt jól mutatja az elképesztő árháború a hiperek polcain. Nagy, neves termelők elismert rozéi és fehérborai kerülnek 1000 Ft alá, vagy annak közelébe a nagy árverseny következtében. Ez a fogyasztónak kifejezetten jó, de a fenntarthatóság és jövedelmezőség szempontjából komolyan feladja a leckét a termelőknek és a kereskedőknek. Látszik, hogy hatalmas volumennyomás nehezedik az említett szereplőkre.

Csak könnyedén!

Osztja kollégái véleményét a könnyed, gyümölcsös borok sikersorozatáról Molnár Réka Kata, aki a rozét jelöli meg stabil slágertermékként – ennek értékesítése dinamikusan nő az alapvetően mennyiségben alig növekvő borpiacon, és így újabb fogyasztókat csábít át a borok világába. A Törleynél, figyelve a piaci trendeket, 2014-ben egy száraz, illatos fajtával, egy cserszegi fűszeressel szélesítették tovább a borok portfólióját.

Amíg tavaly a gyöngyözőborokat illetően még csak az érdeklődés fokozódásáról lehetett szó, ma már divatról, forgalmi fellendülésről beszélhetünk; a fogyasztók érdeklődéssel várják az újabb borászatok egyre szebb gyöngyöző tételeit. A boros tematikájú magazinok is egyre több figyelmet szentelnek ennek a szépen fejlődő buborékos szegmensnek, melyre nagy szükség van ahhoz, hogy a fogyasztók is el tudjanak igazodni az egyre színesebb fehér, rozé és vörös kínálatában.

A termékfejlesztést érintő kérdésünkre reagálva a másik két megszólaló is a szénsavasok szegmensét említette meg. A Frittmann borászat első palack­érlelésű, száraz pezsgője november végén fog megjelenni. A Zwack Izabella Borkereskedés elsősorban ugyan marketingvonalon szeretne nóvumokat hozni, de palackban erjesztett hazai pezsgőkkel is színesítik a kínálatukat.

Ami előrevihet

A borhamisítás szinte megszűnt, amióta a hatóságok olyan analitikai ellenőrzéseket alkalmaznak, amelyek mindent érzékelnek a borban.

Mint ismeretes, a NAV „Prés 2014” címmel országos ellenőrzéssorozatot indított a borpiac védelme érdekében, azzal a fő céllal, hogy megakadályozza az Európai Unió tagállamaiból tartályban szállított borok illegális forgalomba hozatalát.

– Az importborok esetében a fokozódó ellenőrzések azonban önmagukban nem fognak eredményre vezetni – ez Frittmann János véleménye. – A Kunsági borvidék kollektíven adott be egy olyan javaslatot, amely, az ellenőrzésekkel együtt alkalmazva, megoldhatná a problémát.

– A hazai termelőkre nézve biztos hatása lesz a felvásárlási árak növekedésének, hiszen komoly árletörő tényező volt az olcsó külföldi lédig bor jelenléte, főleg a szüret környékén – húzza alá Szlávik Ferenc. – Ha kiesik, illetve késik ez a tétel, az a hazai szőlő iránti kereslet növekedését hozza magával. A borimport természetes velejárója az uniós tagságnak. Ha legális, versenyre, fejlődésre készteti a hazai termelőket, minőségjavító hatása lehet. Amúgy sem félnék tőle, mert egyre több magyar bor fel tudja venni a versenyt minőségben az importborokkal. Az import további növekedését a prémiumszegmensben nem támasztják alá tömeges igények, és a külföldi borokról meglévő csekély ismeretünk sem.

Kollektív bormarketingről egyelőre nem beszélhetünk – vallják a megszólalók. A jövő alakulását illetően Frittmann János bízik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, mint szakmaközi szervezetnek az erejében. Szlávik Ferenc szerint viszont még az üzenet is hiányzik, hogy mit is kommunikáljunk magunkról kollektíven, akár külföldön, akár belföldön. A választék és a kínálat borrégiónként és pincészetenként is olyan sokrétű, hogy nehéz is kihámozni az üzenetet. A furmint és a kékfrankos tudatos előtérbe helyezése jó lehetőséget kínál a közeljövőben, hogy üzenetté formálja a magyar borágazat filozófiáját.

A boros témájú kiállítások, fesztiválok száma a vásárlóerő csökkenése ellenére is nőtt az elmúlt években. A Budavári Borfesztivál még mindig ikonikus rendezvénye a hazai boréletnek, kevés újdonsággal, ami később akár kárára is válhat, de így is stabil, kiszámítható, színvonalas program. Minthogy a megjelenés nem olcsó, egy kisebb méretű, családi borászatnak átgondoltan kell döntenie a részvételről, a befektetés meghozhatja-e a várt eredményt.

Ipacs Tamás