Magazin: A turizmusban is hívószó a lokális

Egy étlapokat vizsgáló BGF-es kutatásból derült ki, hogy az ételek többsége országos szinten azonos; azaz alig vannak lokális termékek, amelyek egy adott térségre, régióra, településre vonzanák a látogatókat. Ugyanezt érdemes kiemelni a falusi turizmus kapcsán is; a konkurenciától megkülönböztető lokális termékek nélkül nem lehet sikeresen szálláshelyet fejleszteni – emelte ki dr. Szalók Csilla, a BGF tanszékvezetője a FATOSZ-nak a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett konferenciáján. A falusi turizmus sokszínű termékstruktúrával rendelkezik, felöleli a vidéki életmód turizmusát, a kulturális és örökségturizmust, az egészségturizmust, az aktív pihenésre specializálódott turizmust, a gasztro-, az agro- és a természetturizmust. Ezért is rendkívül fontos, hogy a különböző turisztikai desztinációk megkülönböztessék egymástól termékeiket.

A KSH adatai alapján a hazai települések 25%-a rendelkezik falusi szálláshellyel, ami elsőre jó aránynak tűnik, de tekintve, hogy Magyar­országon a kistelepülés a domináns településtípus, látható, hogy jelentős potenciál rejlik még az iparágban. Az átlagos 29 férőhelyszámot sok település biztosítani tudja, a 100 férőhely feletti számmal rendelkező települések aránya alig 3 százalék.