Magazin: A láthatatlan informatika

Egyre népszerűbb a felhőalapú informatika, és terjed a BYOD is, vagyis a saját eszközök munkahelyi használata – derül ki a Microsoft hazai kutatásából. Az informatikai piac szereplőit a jelenség okairól faggattuk.

A magyar kkv.-k körében egyre népszerűbbek a felhőalapú IT-megoldások, ezt a technológiát a cégek több mint fele – 54 százaléka – használja, ami látványos emelkedést jelent a 2014-ben mért 40 százalékhoz képest – derült ki a Microsoft idén májusban készített felméréséből. A kutatásban 20 országból 6200 kkv.-t kérdeztek meg, az eredményeket országokra lebontva is ismertették.

A távoli munkavégzést segíti

A magyar kkv.-k alkalmazottainak majdnem a fele – 44 százaléka – úgy látja, hogy a technológiai lehetőségek fontos szerepet játszanak abban, hogy ki tudják használni a rugalmas munkavégzés előnyeit. Vagyis a felhőtechnológia a rugalmas munkavégzés terjedését segíti. Az irodai dolgozók többsége – 61 százaléka – viszont úgy nyilatkozott, hogy jelen kell lennie a munkahelyén ahhoz, hogy el tudja látni feladatait, miközben 37 százalékuknak adott a távmunka lehetősége.

Érdekes megállapítása ugyanakkor a felmérésnek, hogy a távoli munkavégzés lehetőségével az egyes generációk eltérő mértékben tudnak élni: miközben a 18–34 éves generációhoz tartozó alkalmazottak 69 százaléka szerint inkább csak a munkahelyen lehet ellátni a feladatokat, addig a 44–54 éves, senior munkavállalóknak már csak 54 százaléka látja így. Vagyis a rutinosabb, magasabb beosztásban lévő munkavállalók lehetőségei jóval nagyobbak a rugalmas munkavégzésre, mint a fiatalabbaknak. A kkv.-k döntéshozói ugyanakkor mindkét csoportnál nagyobb rugalmasságot élveznek a munkavégzésben: 65 százalékuk távolról is tud foglalkozni a cég ügyeivel, és csak 35 százalékuk kötődik teljesen az irodához.

A távmunkában dolgozó döntéshozók 75 százaléka él a távoli hozzáférés és a felhőszolgáltatások – például a Google Apps for work vagy az Office 365 – adta lehetőségekkel, míg az otthoni gépére 55 százalékuk juttat el rendszeresen munkahelyi dokumentumokat. A magyar kkv.-döntéshozók fele a Dropboxot, a Google Cloudot és a OneDrive-ot is használja a felhőalapú otthoni eléréshez.

– A felhő gyakorlatilag ugyanazt a hatékonyságot biztosítja a kisvállalkozások számára, mint amivel még néhány évvel ezelőtt csak a nagyvállalatok rendelkeztek – kommentálja az eredményeket Vass Gábor, a Microsoft vállalati és partnerkapcsolati üzletágának igazgatója. A kisvállalatok is felismerik, hogy sikeresebbé válhatnak, ha használják a felhőtechnológiát. A Deloitte friss felmérése alapján 21 százalékkal több profitot termelnek és 27 százalékkal gyorsabban nőnek. A terjedést biztosan az is segíti, hogy egyre több jó példát látnak maguk előtt a kkv.-k, ami szintén buzdítja őket az átállásra.

Gazdaságosabb a felhő

Az Invitech Solutionsnál is azt tapasztalják, hogy erőteljes a növekedés a felhőszolgáltatások piacán. Kováts Péter középvállalati igazgató szerint például az adatközponti szolgáltatások területén negyedévről negyedévre folyamatosan növekszik a bevételük. A szakember úgy látja, egyre többen ismerik fel, hogy már nem gazdaságos otthon egy kis sarokban működtetni az e-mail-szervert. Esetenként, ha csak az áramköltségeket nézzük, már azok megtakarítása is fedezi a szerverbérlet vagy a felhőalapú szolgáltatások jelentette kiadásokat. Míg a felhőszolgáltatásként igénybe vehető klasszikus irodai szoftverek esetében is növekedett a felhasználók száma, a komolyabb vállalati szolgáltatások területén, az úgynevezett „business solutions as a service” megoldásnál most várják a rövid és középtávú felfutást.

Kováts Péter szerint a kkv.-knál nem szolgáltatásban, hanem informatikai megoldásban gondolkodnak. Elvárás, hogy az IT-szolgáltató segítsen a bevezetésben, a testre szabásban, illetve a használatban, ezért a kkv.-k az Invitech Solutionstól nem pusztán informatikai rendszert, hanem üzleti problémáikra is megoldást kérnek.

Érdekes, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar felhasználók kicsit később nyitottak a felhőszolgáltatások felé. Kováts Péter szerint ennek oka a tipikus magyar mentalitásban is kereshető, mely szerint megvárják a nemzetközi tapasztalatokat, illetve a több éve működő jó példákat, és amikor minden, őket érintő kérdésre megnyugtató választ kapnak, akkor döntenek a váltás mellett. Ennek pedig most van itt az ideje.

Nyitottak a cégek

A kezdeti biztonsági aggályokat a cégek már levetkőzték.

– A szoftverek területén érzékelhetően nyitottabbak a cégek a felhőmegoldások iránt, ez az irány itthon is erősödni látszik – jelenti ki Kovács Tamás, a Dell Hungary vállalati megoldások csoportvezetője.

A Dell Amerikában és Nyugat-Európában közvetlenül nyújt a cégeknek cloud-megoldásokat, Magyarországon pedig a szükséges infrastruktúrát partnereken keresztül biztosítja. Azok a kisebb vállalkozások, amelyek eddig nem használtak felhőalapú megoldásokat (így nem kötik őket szerződések vagy más licencek), manapság könnyebben nyitnak az ilyen jellegű dolgok felé, főleg egységes kommunikációs és együttműködési támogatást (Unified Communications and Collaboration; UCC) keresnek.

– A nagyobb vállalatok inkább a komplex megoldások iránt érdeklődnek, nekik saját tárolórendszerre van szükségük mind hardverek, mind szoftverek tekintetében. A legideálisabb a hazai cégek számára az, ha egyaránt használnak privát és publikus felhőt, így egyszerre mindkettő előnyeit ki tudják használni – mondja Kovács Tamás.

A mikrovállalatok is keresik

– Ma már nemcsak a kis- és közepes, de a mikrovállalatok is egyre szívesebben fordulnak a felhőszolgáltatások felé és aknázzák ki a technológia nyújtotta lehetőségeket – véli Baumgartner József, a Laurel IT-biztonsági szakembere.

A hazai tulajdonban álló cégcsoport tavaly vezette be a piacra a Laurel Retail Cloud felhőszolgáltatást, az erre alapuló tapasztalataik azt mutatják, hogy csökkentek az adatbiztonsággal kapcsolatos félelmek. Így ma már egyre kevésbé ragaszkodnak a vállalatok ahhoz, hogy saját tulajdonú eszközökkel biztosítsák informatikai igényeiket. Felismerték, hogy a házon belül tárolt szerverek felesleges üzemeltetési és karbantartási terhet rónak rájuk, míg a felhőszolgáltatás esetén nemcsak a beruházás, de az amortizáció sem a vállalatot terheli, sőt, költségként elszámolhatják a bérleti díjat. Összességében tehát mind kiadáscsökkentő szerepe, mind modularitása miatt egyre nagyobb teret nyer a felhő a kkv.-szektor mellett a mikrovállalkozások körében is.

A klasszikus felhőszolgáltatások – levelezés és tárhely – már általánosak a kkv.-k körében, de a legtöbb, irodát is üzemeltető szervezet a virtuális szerverszolgáltatást is igénybe veszi, és egyre több az olyan vállalat, amely szívesen támogatja üzleti innovációját is fejlett felhőalapú megoldásokkal.

Saját eszköz a vállalat szolgálatában

A Microsoft adatai szerint a valamilyen technológiai eszközt használó magyar kisvállalatok 57 százaléka támogatja a saját eszközök irodai használatát (Bring Your Own Device, BYOD), ami látványos előrelépést jelent a 2014-es, 38 százalékos arányhoz viszonyítva. Érdekes, hogy ez a hozzáállás a mikrovállalkozások körében az átlagnál is elterjedtebb, náluk 67 százalékos az arány, szemben a középvállalkozások 51 százalékával.

– A Microsoft Magyarországnál is teljesen bevett a Bring Your Own Device, hiszen például az Office bármilyen eszközön tökéletesen működik – tájékoztat Vass Gábor. – Az új Microsoft teljes platformfüggetlenséget hirdetett: a Windows Phone mellett az iPhone-okon vagy az androidos eszközökön ugyanúgy elérhető a már jól ismert Office, így helytől és időtől függetlenül hatékonyabbá válik a munkavégzés.
Az ismert funkciók (levelezés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció) egyrészt kiegészülnek új, modern szolgáltatásokkal, másrészt eszközök és rendszerek között is szinkronban maradnak.

Szabályozás szükséges

– A BYOD-modell főleg az okostelefonok körében terjed, mert ez az a terület, ahol az eszköz könnyen megfeleltethető a vállalati előírásoknak – mondja Kováts Péter. – Ennek népszerűségét az is elősegíti, hogy egyre több irodai szoftvernek van mobilon is használható változata.

A munkaadó biztosítja a SIM-kártyát, netán hozzájárul az eszközvásárláshoz, a munkavállaló pedig elégedett, hogy saját megszokott telefonját használhatja munkahelyi környezetben is.

Laptopok esetében már nem annyira egyszerű a vállalati policynak megfelelni, így ezen a téren a BYOD még nem annyira elterjedt. A kulcsszó Kováts Péter szerint a vállalati szabályozás, melynek keretében mindenki számára egyértelműen meg kell határozni a felhasználás feltételeit. Rögzíteni kell például, hogy a munkaadó mikor férhet hozzá az alkalmazott készülékéhez (ha a szenzitív vállalati adatokhoz hozzáférést biztosító készüléket elveszíti és törölni kell emiatt az adatokat).

A munkavállalók céges laptopokon dolgoznak, ám a saját okostelefonok használata már mindennapos, így az alkalmazottak bárhol könnyedén hozzáférhetnek munkahelyi levelezéseikhez – véli Kovács Tamás.

A Dell saját berkeiben is támogatja a BYOD-ot, bármelyik alkalmazott használhatja saját eszközeit. Emellett a vállalat kiemelkedő biztonsági megoldásokkal ellátott modelleket biztosít a munkatársak számára a munkavégzéshez, így általában ezek mellett döntenek a kollégák. A mobiltelefonok esetében már sokkal nagyobb a saját eszközök aránya, a levelezőrendszer zökkenőmentes és biztonságos eléréséhez pedig a cég a saját KACE-szoftverével biztosítja a megfelelő platformot.

Az adatvagyonra is figyeljünk

– A mobilitás világában a mobileszközök alkalmazása vállalatunknál is elengedhetetlen, különösen, hogy számos alkalmazást fejlesztünk mobileszközökre, illetve hozzuk létre már meglévő fejlesztéseink mobilváltozatát, ahogy azt az idők és a felhasználók elvárják – mondta Baumgartner József. – Tehát a mobileszközök használata kifejezetten támogatott, miközben ennek korlátait, jogosultságait nagyon tudatosan kezelik.

A Laurelnél nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságra: a kütyük használhatósága, illetve irodai alkalmazhatósága szerepkörökre oszlik, ezen felül az okoseszközök nem kapcsolódhatnak a belső hálózatra, használatuk külön, csak a mobilhálózaton engedélyezett. Az egyes munkavégzéshez szükséges tevékenységek – például tesztelés – számára pedig külön vonal biztosítja az internetelérést, amely szintén el van választva az irodai hálózattól. Minden eszközt nyilvántartanak, az ezeken tárolt adatvagyont pedig képesek távolról zárolni vagy akár törölni.