Magazin: A hungarikumok éve

Szerző: trademagazin Dátum: 2014. 11. 21. 12:35

Az egyre szélesebb körű hungarikum-mozgalom számára már 2013 is meghatározó volt, de a gyarapodás éve 2014, hiszen immár gőzerővel megkezdődhetett a nemzeti értékek és a hungarikumok gyűjtése. Ennek előzményeként elkészült a hungarikumtörvény végrehajtási rendelete, megalakult a Hungarikum Bizottság (HB), és megkezdhették működésüket az Értéktár Bizottságok.

Tavaly több mint ezer pályázatot zárt le a HB. A pályázók közül 135-tel szerződést is kötöttek ez év elején. A nyertesek támogatására eredetileg 145 millió forint állt rendelkezésre, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium további százmillió forinttal egészített ki saját forrásból. Az utóbbi években állami szervezésben, állami támogatással kutatják fel azokat a termékeket, amelyekből hungarikum lehet, ugyanis nem maguktól lesznek azok.

A hivatalos megfogalmazás szerint hungarikumnak tekinthető egy állat vagy növény, vagy abból készített élelmiszer-ipari termék, amely a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, az itt élő lakosság generációi során kialakult hagyományokhoz kapcsolódik, és amelyet a magyarországi lakosság – de legalább egy kisebb tájegység lakossága szűkebb hazájára nézve – maga is magyarnak, a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, és a külföld is magyar sajátosságként ismer.


A nemzeti jelleg nemzetközi érték

A hungarikumfogalom egyre inkább ismertté válik, bár nem mindenki kedveli ezt a kifejezést, ráadásul nem is egységes, hogy mit értünk alatta. A nemzetközi piacon egy-egy nemzet jellegzetes termékei kiemelkedő érdeklődésre tarthatnak számot, ugyanis a nemzeti jelleg önálló értékké válik az egyformaság közben.

A mozgalom 2000-ben a Hungaricum Klub alakulásával piaci alapon indult, amelyet a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Pick Szeged, a Tokaj Kereskedőház és a Zwack Unicum alapított. Szándékuk az volt, hogy tagjai közé csak olyan terméket vesznek fel, amely jellegzetesen magyar, származása ismert, nemzetközileg is elismert és keresett. A klubtagok tervei szerint részben egységes marketinggel el akarták érni, hogy a valóban igazi magyar termékeket bel- és külföldön megismerhessék.

Az eredeti Széchenyi Tervnek volt egy „hungarikum” fejezete, a Gazdasági Minisztérium pályázatot írt ki a hungarikumok megjelenítésére és piacra segítésére. A nemzeti értéknek számító, különleges magyar termékek népszerűsítésének másik ágán, a Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR) program révén hagyományos ételeket, valamint kertészeti és mezőgazdasági, erdészeti termékeket gyűjtöttek össze. A gyűjteménybe 300 termék került, ami sokkal bővebb, mint a hungarikum­program által eddig felkarolt termékkör, megjegyzendő, hogy HÍR-termékek között csak néhány lehet nemzetközi szinten befutott hungarikum.

Felálltak az értéktár bizottságok

– Fontos, hogy a hungarikumok ne múzeumi kategóriák, hanem a mindennapi élet részei legyenek – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a közelmúltban egy túrkevei szakmai rendezvényen. Jelenleg agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti és épített környezet témakörökbe sorolják a hungarikumokat.

A nemzeti értékeket a Magyar Értéktár, a magyarság csúcsteljesítményeit a Hungarikumok Gyűjteménye tartja nyilván. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele – egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével – települési, megyei, országos vagy külhoni szinten javasolható. Tavaly az összes megyében létrejött a megyei értéktár bizottság, és 346 településen alakult meg a települési értéktár bizottság. Bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba.

Kapcsolódó cikkeink