Magazin: A hungarikumok éve

Az egyre szélesebb körű hungarikum-mozgalom számára már 2013 is meghatározó volt, de a gyarapodás éve 2014, hiszen immár gőzerővel megkezdődhetett a nemzeti értékek és a hungarikumok gyűjtése. Ennek előzményeként elkészült a hungarikumtörvény végrehajtási rendelete, megalakult a Hungarikum Bizottság (HB), és megkezdhették működésüket az Értéktár Bizottságok.

Tavaly több mint ezer pályázatot zárt le a HB. A pályázók közül 135-tel szerződést is kötöttek ez év elején. A nyertesek támogatására eredetileg 145 millió forint állt rendelkezésre, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium további százmillió forinttal egészített ki saját forrásból. Az utóbbi években állami szervezésben, állami támogatással kutatják fel azokat a termékeket, amelyekből hungarikum lehet, ugyanis nem maguktól lesznek azok.

A hivatalos megfogalmazás szerint hungarikumnak tekinthető egy állat vagy növény, vagy abból készített élelmiszer-ipari termék, amely a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, az itt élő lakosság generációi során kialakult hagyományokhoz kapcsolódik, és amelyet a magyarországi lakosság – de legalább egy kisebb tájegység lakossága szűkebb hazájára nézve – maga is magyarnak, a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, és a külföld is magyar sajátosságként ismer.

A nemzeti jelleg nemzetközi érték

A hungarikumfogalom egyre inkább ismertté válik, bár nem mindenki kedveli ezt a kifejezést, ráadásul nem is egységes, hogy mit értünk alatta. A nemzetközi piacon egy-egy nemzet jellegzetes termékei kiemelkedő érdeklődésre tarthatnak számot, ugyanis a nemzeti jelleg önálló értékké válik az egyformaság közben.

A mozgalom 2000-ben a Hungaricum Klub alakulásával piaci alapon indult, amelyet a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Pick Szeged, a Tokaj Kereskedőház és a Zwack Unicum alapított. Szándékuk az volt, hogy tagjai közé csak olyan terméket vesznek fel, amely jellegzetesen magyar, származása ismert, nemzetközileg is elismert és keresett. A klubtagok tervei szerint részben egységes marketinggel el akarták érni, hogy a valóban igazi magyar termékeket bel- és külföldön megismerhessék.

Az eredeti Széchenyi Tervnek volt egy „hungarikum” fejezete, a Gazdasági Minisztérium pályázatot írt ki a hungarikumok megjelenítésére és piacra segítésére. A nemzeti értéknek számító, különleges magyar termékek népszerűsítésének másik ágán, a Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR) program révén hagyományos ételeket, valamint kertészeti és mezőgazdasági, erdészeti termékeket gyűjtöttek össze. A gyűjteménybe 300 termék került, ami sokkal bővebb, mint a hungarikum­program által eddig felkarolt termékkör, megjegyzendő, hogy HÍR-termékek között csak néhány lehet nemzetközi szinten befutott hungarikum.

Felálltak az értéktár bizottságok

– Fontos, hogy a hungarikumok ne múzeumi kategóriák, hanem a mindennapi élet részei legyenek – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a közelmúltban egy túrkevei szakmai rendezvényen. Jelenleg agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, turizmus és vendéglátás, természeti és épített környezet témakörökbe sorolják a hungarikumokat.

A nemzeti értékeket a Magyar Értéktár, a magyarság csúcsteljesítményeit a Hungarikumok Gyűjteménye tartja nyilván. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele – egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével – települési, megyei, országos vagy külhoni szinten javasolható. Tavaly az összes megyében létrejött a megyei értéktár bizottság, és 346 településen alakult meg a települési értéktár bizottság. Bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba.