Macfrut 2009 – Innovációk és világtrendek

Október 9-én zárult a huszonhatodik Macfrut kiállítás és vásár az olaszországi Cesenában, amelynek keretében az első európai gyümölcságazati csúcstalálkozóra is sor került. A háromnapos gyümölcságazati rendezvényen a résztvevők megvitatták a különböző gyümölcsipari területek helyzetét, továbbá szó esett arról is, hogy milyen nehézségeket okoz a gyártóknak az árak zuhanása, a termelési volumen növekedése és a fogyasztás csökkenése.A friss zöldségek és gyümölcsök egyik legfontosabb nemzetközi seregszemléjén, a 26. Macfrut kiállításon és vásáron 21 500 látogatót regisztráltak. „30 ezer négyzetméteren 700 cég képviseltette magát, 20 százalékuk külföldről érkezett” – összegzett Domenico Scarpellini, a Cesena Fiera elnöke. A kiállítás 21 500 látogatójából 4000 külföldről jött, köztük szakértők és különböző küldöttségek tagjai 80 különböző országból, akik mintegy 300 interaktív előadáson vehettek részt. Az európai delegációkon kívül a mediterrán térség is képviseltette magát, érkeztek előadók és látogatók Ecuadorból, Egyiptomból, Pakisztánból, Kínából és Libanonból is.

Globális növekedés, csökkenő európai piac
Nem véletlenül fókuszált a 26. Macfrut elsősorban a nemzetközi trendekre, hiszen a legégetőbb problémák valamennyi EU-országot – és közvetve az egész világot – érintik. A legnagyobb gondot a gyér vagy éppen túl bőséges termést hozó szezonok váltakozása jelenti, ami rossz hatással van a termékre, ugyanakkor állandó, máig megoldatlan probléma a gyorsan romló áruk – mint például az őszibarack vagy a nektarin – tárolása, szállítása és forgalmazása is.
A Macfrut keretében bemutatott tanulmány szerint a világ zöldség- és gyümölcstermelése az elmúlt években több mint 17 százalékkal növekedett, míg az európai termelés alig nyolc év alatt csökkent 70 millió tonnáról a jelenlegi 60 millió tonnára. Pillanatnyilag Olaszország tekinthető a világ zöldség- és gyümölcsnagyhatalmának, mintegy 30 százalékos részesedésével a teljes európai piacból, a második helyen Spanyolország áll 25 százalékkal, majd Franciaország következik 16, Görögország pedig 6 százalékkal.
A gyümölcstrendek Európa-szerte hasonló tendenciát mutatnak: a nagy fajtaválasztéknak köszönhetően az alma Olaszországban és az egész világon a legnépszerűbb gyümölcs, míg a körte nehezen termeszthető, a kereslet is csökken iránta, viszont az exkluzív fajtákra még mindig komoly igény mutatkozik. Az elmúlt évek narancskrízise után a déligyümölcs magára talált, a kivipiac pedig Olaszország vezető gyümölcságazatává nőtte ki magát: az új fajták bevezetésére e két gyümölcs esetében nagyobb kereslet van, mint valaha. A legnehezebb helyzetben a spanyol és olasz szamócatermelők vannak, hiszen a válságnak köszönhetően nagyot csökkent a nehezen termeszthető, időjárási viszonyokra igen érzékeny és ezért drága aprógyümölcs iránt a kereslet.

Egységes nyilvántartás, ellenőrizhető minőség
A rendezvényt szervező Zöldség-gyümölcs Szolgáltató Központ (CSO) elnöke, Paulo Bruni elmondta, hogy közös, európai nyilvántartásra lenne szükség, amely naprakészen reagálna a termelés mennyiségére és kereskedelmére, így kiegyensúlyozottabb világpiaci trendek alakulnának ki. A nyilvántartás mellett egy uniós szinten működő központra lenne szükség, mely megtiltja a szabálytalan állami támogatásokat és egységes, ellenőrizhető minőséget biztosít.
Fontos szerepet kapott a diskurzus során az innováció is: a gyümölcságazat legérzékenyebb problémája a nehéz szállíthatóság, amire megoldást nyújthat az ún. „iható gyümölcstermékek” tudatos gyártása.
A csúcstalálkozón két fontos díj is átadásra került: legfontosabb innovációs technikáért járó díj az Unitecé lett, a legjobb exportőrnek járó elismerés pedig egy dél-tiroli gyümölcskereskedelmi szövetkezetnek, a VOG Konzorciumnak járt.
B. E.