Londoni elemzők: lassabb, de „tisztes” növekedés várható Közép-Európában
Londoni pénzügyi elemzők keddi előrejelzése szerint az eddigi robusztus ütemnél valamivel lassabb, de továbbra is „tisztes ütemű” növekedéssel jellemzett időszak következik Közép-Európa EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon.
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja kedden ismertetett átfogó őszi prognózisában kiemelte, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország külső fizetési egyenlege egyaránt többletet mutat, a három gazdaságban nincsenek jelentősebb egyensúlytalanságok, sem fenntarthatatlan növekedési modellek, és „kiemelkedő alapmutatóik” révén valutáik sokkal jobban vészeltek át az utóbbi időszak eladási nyomását, mint más feltörekvő gazdaságok fizetőeszközei.
A ház ugyanakkor közölte: a várttól valamivel elmaradó második negyedévi lendület miatt most már úgy látja, hogy az eddigi előrejelzésében szereplő 3,5 százalékos idei és 2,5 százalékos jövő évi magyar gazdasági növekedés nem lesz elérhető. A Morgan Stanley londoni elemzői ezért 2,9 százalékra vették vissza a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére adott prognózisukat, 2016 egészében pedig 2,4 százalékos GDP-bővülést várnak Magyarországon.
A cég közgazdászai szerint azonban az általuk eddig vártnál valamivel lassabb növekedés „sem igazán változtat az alapvető makrosztorin”, a magyar gazdaságban folytatódik a hazai kereslet élénkülése, a költségvetési politika expanzív szakaszba fordul a korábbi évek takarékossági szigora után, a kamatok mélységi rekordokon járnak, a fogyasztókhoz pedig jelentős vagyonátcsoportosítás történt a bankoktól a devizaalapú hitelállomány átváltása nyomán.
A Morgan Stanley számításai szerint a lakossági fogyasztói szektor átlagos adósságszolgálati terhe jelenleg az elkölthető jövedelmi hányad 8 százaléka alatt van, ami több mint tíz éve a legalacsonyabb adósságszolgálati ráta ezen a mércén.
A ház londoni elemzői közölték, hogy az alacsony olajárak miatt lefelé módosítottak idei és jövő évi inflációs előrejelzésüket is, mindkét évre 0,3 százalékponttal. Ennek alapján a cég 2015 végén 1,9 százalékos, 2016 végén 2,5 százalékos tizenkét havi összevetésű inflációt vár Magyarországon.
A Morgan Stanley elemzői ugyanakkor nem várnak további kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. Érvelésük szerint ugyanis az 1,35 százalékos alapkamat fenntartása is implicit monetáris enyhítésnek felel meg, tekintettel arra, hogy az éves összevetésű infláció az idei év végére megközelíti a 2 százalékot, vagyis a jegybanki reálkamat már az idén egyértelműen negatív tartományba kerül, és várhatóan a jövő év egészében is mínusz 1 százalék környékén lesz.
Más nagy londoni házak is hasonló növekedési, inflációs és monetáris pályát jósolnak a magyar gazdaságban.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői – szintén a vártnál lassabb második negyedévi növekedés alapján – 3,2 százalékról 3 százalékra módosították a magyar gazdaság idei egész évi növekedési ütemére adott előrejelzésüket. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az idei második fél évben változatlanul 3 százalékon stabilizálódó éves magyar GDP-bővülést várnak, tekintettel az alacsony infláció nyomán valószínűleg tovább élénkülő hazai keresletre.
A JP Morgan londoni elemzői sem számolnak kamatmódosítással az MNB részéről: megerősítették azt a prognózisukat, hogy a magyar jegybanki alapkamat legalább 2016 végéig a jelenlegi 1,35 százalékos szinten marad.
A ház augusztusra és szeptemberre is zéró inflációt valószínűsít Magyarországon éves összevetésben, elsősorban a Brent nyersolaj-alaptípus árfolyamára szóló előrejelzésének meredek csökkentése miatt. A JP Morgan elemzőinek felülvizsgált prognózisa szerint a Brent hordójának átlagára 2015 hátralévő részében 49 dollár, 2016 egészében 52,50 dollár lesz a cég korábbi prognózisában szereplő 60, illetve 65 dollár helyett.
A JP Morgan londoni elemzői azonban a negyedik negyedévtől már a magyarországi infláció jelentős gyorsulását várják az olajárcsökkenés intenzitásának enyhülése miatt, és januárra jósolják a tetőzést 2,6 százalékos éves ütemen. Nem módosították ugyanakkor az év végi és az éves átlagos inflációra szóló előrejelzéseiket: a cég 2015 végén 2,1, 2016 végén 2,5, az idei év egészében átlagosan 0,2, jövőre átlagosan 2,2 százalékos inflációt valószínűsít Magyarországon. (MTI, Kertész Róbert)
Kapcsolódó cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nagy Márton: lassabb növekedés, átütemezett beruházások és óvatos lakossági fogyasztás várható
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjúban a magyar…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: a napraforgónak és kukoricának jól jött az eső, az aratásra váró búzának és repcének nem
A napraforgónak és kukoricának jól jött az elmúlt egy hét…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az OECD feljavította globális GDP-növekedési előrejelzését 2025-re
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az eddigi 3,2…
Tovább olvasom >Drágulhat a karácsonyi menü: mire számítsunk az ünnepi időszakban?
Ahogy közeledik az ünnepi időszak, sokan már tervezik a karácsonyi…
Tovább olvasom >Az Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszerkiskereskedői karácsonykor is a rászorulók mellett állnak
A Szövetség 7 élelmiszerkereskedő tagja (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR,…
Tovább olvasom >