Lépéskényszerben a munkáltatók: gyakoribbá válhat a részmunkaidős foglalkoztatás
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése.
A foglalkoztatást és a minimálbért illetően számos változás történt az év elején a hatályba lépő törvénymódosítások következtében. Ezek markáns eleme, hogy a munkavállaló kérésére a gyermek 4 éves koráig – amennyiben az alkalmazott 3 vagy több gyermeket nevel, akkor egészen 6 éves korig – a munkáltató köteles az általános teljes napi munkaidő felét részmunkaidős kontraktussá alakítani. A korábbi szabályozás a gyermek 3, illetve – az említett esetben – 5 éves koráig kötelezte a cégeket a munkaszerződés módosítására.
„A változtatás az álláspiacon tapasztalható fejleményekre reagál. A munkaerőhiány miatt a cégek egyre inkább nyitnak az itthon még kevésbé elterjedt foglalkoztatási formák felé. Miután idén sem várható érdemi változás a munkaerőpiacon, így szinte biztos, hogy ezen a téren további fejlődésre számíthatunk a társaságok részéről. Akik ebben a kérdésben nem követik a dolgozók igényeit, azoknak komoly kihívást fog jelenteni az alkalmazottak megtartása, ez pedig idővel versenyhátrányt okozhat a számukra” – hangsúlyozta Bedő Krisztina, az EY személyügyi tanácsadással foglalkozó csapatának partnere.
Több területen érezteti hatását az emelkedő minimálbér
A minimálbér év elejei emelése számos cég számára több területen is következményekkel jár. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás összegének növekedése, ami éves szinten a minimálbér kilencszerese. Azoknak a vállalkozásnak, ahol az alkalmazottak száma meghaladja ugyan a 25 főt, ám az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el az 5 százalékot, minden hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló után 1 449 000 forintot kell rehabilitációs hozzájárulásként 2020-ban befizetnie.
A törvénymódosítások eredményeként összességében elmondható, hogy a társaságoknál elkerülhetetlenné válik a cégszabályzatok és a munkaszerződések felülvizsgálata, valamint a dolgozói és termelési kapacitások tervezése, újragondolása.
Kapcsolódó cikkeink
EY felmérés: stabilitásra fókuszálnak a hazai vállalkozások, miközben már készülnek a növekedésre
A működési stabilitásra koncentrálnak jelenleg a hazai vállalkozások, emellett beruházásokat…
Tovább olvasom >Így alakítja át a munkaerőpiacot az AI-alapú keresés
Az elmúlt években alapvetően változtak meg az emberek információkeresési szokásai:…
Tovább olvasom >Már a magyar vállalatokat is mesterséges intelligenciával támadják
A vállalatokat célzó digitális támadások egyik legújabb eszközévé vált a…
Tovább olvasom >További cikkeink
20 új üzlethelyszínt keres az Aldi az Egyesült Királyságban
Frissített listát tett közzé az Aldi azokról a brit városokról…
Tovább olvasom >Tiltólistára tenné a felvágottakat, alkoholt, cukros italokat a belga egészségügyi tanács új étrendi ajánlásában
A belga Legfelsőbb Egészségügyi Tanács új, 17 pontos étrendi ajánlást…
Tovább olvasom >Akciók, árak, alternatívák – promóciós helyzetkép a magyar háztartásokban
Turcsán Tünde, a YouGov ügyvezető igazgatója a Promóciók Napja konferencián…
Tovább olvasom >