Lendületben a Fornetti

Ázsiában terjeszkedik a Fornetti: a cégcsoport a napokban nyitotta meg első üzletét Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban és a közelmúltban a törökországi Isztambulban is bővült a hálózat – erősítette meg az [origo] információit Palásti József, a Fornetti-csoport alapítója és tulajdonosa.

Palásti az ázsiai terjeszkedésről elmondta, az első egységük már 2003-ban megnyílt Kuvaitban, de most indult el a komolyabb terjeszkedés a kontinensen. „Azerbajdzsán a harmadik ország, ahol jelen vagyunk Ázsiában, de Törökországra koncentrálunk elsősorban, Isztambulban már összesen húsz bolt van, ebből tizenkilenc az európai, egy pedig a város ázsiai oldalán” – tette hozzá Palásti József.

A tulajdonos elmondta, hogy két hídfőállást építettek ki az idén, az egyiket alkotják az isztambuli egységek, a másik a torontói bolt. Palásti József közölte: „Kanadai piacra lépést inkubátorprojektnek tekintjük, lassú, óvatos fejlődést tervezünk, ami megalapozhatja a későbbre, középtávon tervezett amerikai terjeszkedést”.

A cég Ázsia és Észak-Amerika mellett Afrikát is célba vette, ám az ottani terjeszkedés egyelőre várat magára. Dr. Szabó József, a Fornetti-cégeket tömörítő Fornetti Holding ügyvezető igazgatója elmondta: Kairóban már szinte minden adott volt az üzlet beindításához, de a február elején kitört forradalom teljesen keresztülhúzta a számításaikat.

Arra a kérdésre, hogy mikor indul újra a török egységek kiszolgálása érdekében tudatosan túlméretezett, fagyasztott péksüteményeket előállító – a HVG februári cikke szerint akkor még inaktív – bulgáriai gyár, Palásti József azt mondta: A már meglévő és a következőkben megnyíló török boltokat a Bulgáriában felépített havi 800 tonnás éves kapacitású üzem, valamint a Törökországban, a múlt év végén sebtiben összerakott 200 tonnás gyár látja el.

A külföldi, azon belül az afrikai terjeszkedést meggátolta az egyiptomi forradalom, de a magyar piacon is megakasztotta az üzletmenetet a cég és a korábbi franchise-partnere között tavaly kipattant vita, ami szakításhoz vezetett. (2011-ig a Fornetti franchise-partnere, a dél-dunántúli térséget és a horvátországi hálózatot felügyelő Fornetti Pannon Kft. márciustól PekSnack néven folytatta működését a Fornettitől való elválás után.)

Az [origo] érdeklődésére, hogy mekkora érvágást jelent a cégnek a szakítás és hogyan pótolják a kieső bevételt, Palásti azt mondta, igaz, hogy a dél-dunántúli térségben pozíciót vesztettek, de csinálják a dolgukat és terjeszkednek. A Fornettinek azonban a dél-dunántúli térségben erős pozíciókkal rendelkező PekSnack mellett más versenytársakkal is meg kell megmérkőznie, például a lendületben lévő Lipóti Pékséggel.

A piaci szereplőknek azonban nemcsak egymással, hanem a fokozatosan emelkedő alapanyag- és élelmiszerárakkal is meg kell küzdeniük. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adata szerint az élelmiszerek árai áprilisban az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, több mint kilenc százalékkal emelkedtek, a mezőgazdasági termékek pedig közel 50 százalékkal drágultak márciusban, éves szinten.

Szabó József ügyvezető igazgató erről a folyamatról azt mondta, hogy az élelmiszerek kettős szorításban vannak, egyre többen élnek a világon, ezáltal növekszik a kereslet, ami eleve felhajtja az árakat, miközben nő az élelmiszeripari alapanyagok energiaipari felhasználása.

Arra a kérdésünkre, hogy sok feldolgozó hiába szeretne különböző alapanyagokból magyarországi termelőtől vásárolni, szerintük nincs megfelelő minőség vagy mennyiség előállítására képes beszállító, Palásti József azt mondta, hogy a Fornettinél a legtöbb feldolgozásra kerülő nyersanyag magyar beszállítóktól, gazdáktól származik, a gyümölcstöltelék-alapanyagot például több mint tíz éve ugyanattól a termelő cégtől vásárolják és évek óta ugyanaz a vállalkozás szállítja a lisztet is.

A feldolgozóknak a termelésnél és a beszállítók kiválasztásánál fokozottan figyelniük kell az élelmiszerbiztonságra, aminek szigorú fenntartását a kormány kiemelten kezeli. Erről Szabó József azt mondta, a cég minden egyes beszállítótól érkező terméket a saját laboratóriumában bevizsgáltat.

A szintén fontos élelmiszeripari trendről, a „fitnesz-” vagy „biotermékek” elterjedéséről Palásti József azt mondta, hogy a termékpalettán megtalálhatóak az egészséges életmód szempontjából kívánatos, teljes kiőrlésű és magvas termékek, azonban szerinte jelenleg még a többségi vevői igény a hagyományos termékeket preferálja. Szabó József szerint valószínűleg a jelenleginél nagyobb kereslet mutatkozna például a biogazdálkodásból származó gyümölcstöltelékek iránt is, azonban a mai piac ezek fogyasztói árát nem igazán fogadja el – írja az [origo].