Lemondanak a ketreces tojótartásról a szlovák állattenyésztők

A szlovák tojástermelők a napokban vállalták, hogy – a mezőgazdasági miniszterrel és a kereskedőkkel kötött megállapodás szerint – 2030-tól felhagynak a ketreces tojótartással, és átállnak az alternatív technológiákra – olvasható a magyarnemzet.hu-n. A döntésnek a fogyasztók minden bizonnyal nem fognak örülni, az átállás ugyanis jelentős drágulást von maga után.

Azt már számos alkalommal, több fórumon is hangsúlyozták az ágazati szakemberek, hogy a tojás minősége nem elsősorban a tartás módjától függ, sokkal inkább a takarmányozástól. Az állatjóléti és élelmiszer-biztonsági feltételekben sem rosszabb a ketreces tartás, mint például a mélyalmos nevelés. Sőt, a különböző betegségek, mint például a szalmonella megelőzésében a ketreces tartás lényegesen előnyösebb az alternatív módszereknél.

Hasonlóan látja ezt Gabriela Matecná szlovák mezőgazdasági miniszter is, ugyanakkor a tárcavezető szerint így is elkerülhetetlen, hogy az országban a ketreces tartásról az alternatív metódusok irányába tolódjon el a tojástermelés. Ennek érdekében a napokban egy 2030-ig szóló memorandumot írt alá a termelőkkel és a kereskedőkkel. A megállapodásban a termelők vállalták, hogy 2030-ig átállnak az alternatív tartásra, a kereskedők pedig ígéretet tettek arra, hogy lehetőség szerint a hazai termelőket részesítik majd előnyben. Az Újszó.com szerint a miniszter elmondta, hogy a következő években igyekeznek forrást találni a termelők ilyen irányú beruházásainak támogatására.

A drágulás a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetsége szerint is elkerülhetetlen. A termelőket összefogó szervezet már a múlt évben jelezte, hogy egy tízdarabos kiszerelésért a kereskedők átlagosan ötven centtel kérnek többet, ha a tojások nem ketreces, hanem alternatív tartási technológiákból származnak.

Hazánkban egyelőre kitartanak az ágazati szereplők a költséghatékony és biztonságos ketreces tojótartás mellett.  (Köpöncei Csilla, magyarnemzet.hu)