Lehet egy évvel több?

Egy évvel ezelőtt azt írtuk, hogy várhatóan 2007. június 11-éig bezárólag megszületik majd az Európai Unió Bizottsága által 2005-ben elfogadott, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet a magyar jogrendbe átültető jogszabály. Mint dr. Firniksz Judittól, a Réti, Antall és Madl Landwell Ügyvédi Iroda munkatársától megtudtuk, jelentős késésben van az implementációt megvalósító jogalkotás: jelenleg a parlament előtt az általános vitánál tart. A fogyasztó tájékoztatását, valamint a fogyasztói döntéshozatal és a vásárlás szabadságát célzó szabályozás hatálybalépése után bizonyos marketingstratégiák folytatása esetén eleve marasztalásra számíthatnak majd a kereskedők. Az irányelv ugyanis tartalmaz egy listát, amely azon kereskedelmi magatartásokat és hirdetési gyakorlatokat sorolja fel tételesen, amelyek mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősítendők.
Mint azt korábban megírtuk, az új jogszabálycsomag – amely négy törvény módosítását tartalmazza –, háromszintű szabályozást ültet át a gyakorlatba. A szabályozás első szintje általános tilalmat fogalmaz meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A második szint a megtévesztő kereskedelmi tevékenységeket, illetve az agresszív magatartási formákat tartalmazza. Idetartoznak egyebek között a hirdetések bizonyos formái is. Például, ha a fogyasztók tájékoztatására szolgáló információk közül hiányzik néhány fontos adat, amelyet a kereskedő elhallgat, habár azok az áru tényleges tulajdonságainak megítéléséhez nyújtanának jelentős segítséget. A harmadik szint tételes feketelistát tartalmaz arra nézve, mely meghatározott esetekben ütközik egy-egy kereskedelmi tevékenység a direktíva előírásaiba. Ezeknek megvalósítása külön mérlegelés nélkül is jogsértés megállapítását vonja maga után.
A jogszabálycsomagban szereplő javaslatok közül a T/5451. számú, a gazdasági reklámtevékenységet érintő javaslat – a reklámtörvény módosításával – a B2B esetek szabályozására irányul. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló T/5448. számú törvényjavaslat szabályozza a B2C eseteket.
Az FMCG-szektor számára nagymértékű szigorítást jelent, hogy a szabályozás harmadik szintjén megjelenő, tiltott kereskedelmi gyakorlatot megtestesítő „feketelistás” esetekben a hatóság mérlegelés nélkül megállapíthatja a jogsértést.
A feketelista alkalmazásából számos új jogalkalmazási kérdés adódik, így például felmerül a tisztességtelen kereskedelmi tevékenység célzatosságának, azaz az adott magatartás meghatározott célra irányuló szándékos megvalósításának vizsgálata. Az, hogy ezt a nehezen megítélhető, szubjektív értékelési szempontot a bizonyítási gyakorlat hogyan fogja kezelni, még kérdéses. Elképzelhető az is, hogy a jogalkalmazó eleve olyan hipotézist alkalmaz majd, mely szerint a reklámtevékenység szükségszerűen adott cél érdekében megvalósított szándékos magatartás, tehát a célzatosságot a reklámozás esetén eleve bizonyítottnak veszi.
A javaslat – mint dr. Firniksz Judit utal rá – több hatóság között osztja meg az irányelv végrehajtásából adódó feladatokat. Alapvetően a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartoznak majd ezen ügyek, a verseny érintettsége esetén azonban beavatkozási jogosítvánnyal rendelkezik a Gazdasági Versenyhivatal is. A fogyasztói eligazodást a hatóságok között ügyfélszolgálat működtetésével kívánják elősegíteni. A hatásköri elhatárolás tekintetében azonban már a jogalkotás során is számos probléma jelentkezett.