„Legyen egészségesebb, ami finom”

Vendégszerző:
Földvári Andrea
senior consultant
GfK

Rögtön az elején érdemes leszögezni, hogy a magyarok szeretik a hasukat, elsősorban finom ételeket akarnak enni, és csak másodsorban egészségeseket. Az pedig, hogy az étel hamar kész legyen, csak minden tizedik háztartásban előzi meg az ízletesség és egészségesség kívánalmát.

A magyar háztartások alig több mint tíz százaléka állítja, hogy kifejezetten odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, és gondosan választják meg ételeiket. A háztartások közel kétharmadában úgy vélik, hogy normálisan táplálkoznak, és ez elégséges is, hiszen így minden bekerül a szervezetükbe, amire szükség van. Négyből egy háztartásban pedig általában csak olyasmit esznek, ami ízlik és jólesik, még akkor is, ha kevésbé egészséges.

Frissesség elöl, bio hátul

Ha részleteiben is megvizsgáljuk a tudatos táplálkozással kapcsolatos attitűdöket, akkor azért kiderül, hogy a tudatosság nagyon is jelen van a mindennapokban. Ez legmarkánsabban a friss termékek előnyben részesítésében nyilvánul meg, de a háztartások több, mint felében kerülik a génmódosított élelmiszereket; vitaminokat és ásványi anyagokat szednek, egészségük védelmében általában odafigyelnek arra, hogy mit esznek és isznak, valamint kerülik a hozzáadott cukrot és a mesterséges adalékokat. Ami kevésbé jellemző, az például a biotermékek előnyben részesítése, aminek a magasabb ár a legvalószínűbb oka.

Az emberek a fejlett országokban több vörös húst és feldolgozott hústerméket fogyasztanak, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánl. Hol az egészségügyi, hol a fenntarthatósági szempontokat hangsúlyozva, időről időre találkozhatunk az alternatívák használatára vonatkozó javaslatokkal. A húsfogyasztás kerülése és mással való helyettesítése azonban egyelőre meglehetősen ritka a magyarok körében. Viszont a leginkább egészségtudatos szegmensben közel háromszor annyi erre törekvőt találtunk, mint átlagosan.

Érdekes azt is megfigyelni, hogy hogyan jelenik meg a tudatosság a vásárlásainkban, milyen elvárásokkal indulunk boltba. Talán nem meglepő, hogy a frissesség és az íz a legfontosabb tényezők. A hasznos tápanyagok és a kiváló minőségű alapanyagok is az élmezőnyben vannak, és jó, ha a termék magyar. Ezek után sok olyan elvárás következik, amelyek a természetes összetételre/károsanyag-mentességre vonatkoznak (főképp az adalékanyagok és tartósítószerek szempontjából). Rögtön ezek után azonban megjelenik az olcsóság és a hosszú eltarthatóság, ami meglehetősen nagy kihívás elé állítja az élelmiszergyártókat. A tartósítószerek elfogadása vagy elutasítása egyébként eléggé megosztja a fogyasztókat: 40 százalékuk nem foglal állást, a maradék 60 százalék pedig feleződik az elutasítók és az elfogadók között. A csökkentett cukor-, zsír-, szénhidrát- és sótartalom igénye már a lista harmadik harmadába esik, a sort pedig a speciális diétában való alkalmazhatóság és a bio minősítés zárja.

A bio minősítés – a tudatos táplálkozásnál fentebb és a fontos terméktulajdonságoknál is – sereghajtó. Vagyis bármennyire divatos is a „bio” trend, jelenleg ez nagy mintán mérve még csak egy szűk fogyasztói kör elvárása.

Speciális étrendek

Az egészséges táplálkozás azonban nem csupán tudatosság kérdése, hanem gyakran szükségszerűség. Már Hippokratész is azt ajánlotta, hogy „a táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen”, vagyis a kettő közötti összefüggés felismerése nem újkeletű.

A magyarok általános egészségi állapota köztudottan nem túl jó, ötből négy háztartásban van olyan családtag, akinek valamilyen betegsége van, és ezek jó része bizony összefügg a táplálkozással. A szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és az emésztéssel kapcsolatos problémák nagyon gyakoriak, és a kor előrehaladtával egyre inkább rányomják bélyegüket az életminőségre. Kor szempontjából kivétel a laktózérzékenység, ami a fiatalabbakat érinti inkább.

Ha egy családban követnek bármilyen speciális étrendet, az leginkább fogyókúrás, alacsony kalóriatartalmú vagy cukormentes diétát jelent, ötből egy háztartásban jelen van valamelyik. A szénhidrátszegény és a laktózmentes diéta követi ezeket, az utóbbi különösen jellemző a gyermekes családok esetében. A koleszterinszegény diéta már csak minden tizedik háztartásra jellemző, a sószegény, a gluténmentes vagy a súlygyarapodást célzó étrend követése még ennél is ritkább. A manapság egyre népszerűbb vegetáriánus és vegán táplálkozás csak a háztartások 3-4 százalékában jelenik meg. Mindkét diéta követői a 45–54 éves korosztályban és Budapesten felülreprezentáltak.

A legszigorúbban a gluténérzékeny háztartásokban veszik a speciális diétát, amihez az esetek felében laktózmentes étrend is társul. Köreikben az átlagos háztartásokhoz képest gyakoribb a növényi alapú, a cukormentes, a fogyókúrás, a bio és a vegán élelmiszerek előnyben részesítése és a ritkább diéták is, mint például a paleolit, a nyersétel vagy a ketogén étrend.

A nők nyitottabbak a diétákra és a speciális élelmiszerekre, ez alól a proteinnel dúsított termékek jelentenek csak kivételt, amelyekből a férfiak fogyasztanak többet.

Korral nő az egészségtudatosság

Összességében elmondható, hogy az egészségi állapotnak, az iskolázottságnak, és a tudatos, aktív életmódnak van a legnagyobb hatása arra, hogy hogyan táplálkozunk. A magasabb végzettségűek általában nagyobb figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra, az alacsonyabb végzettségűek (és jövedelműek) pedig inkább a jó ízeket keresik. A rendszeresen sportolók is sokkal tudatosabban táplálkoznak, mint az átlag, és ők azok, akik a leginkább hajlandóak többet fizetni az egészséges termékekért. Nem elhanyagolható a jövedelem szerepe, az egészségesebb alternatívák ugyanis gyakran drágábbak azoknál, amelyek ezt nem állíthatják magukról.

A kifejezetten egészségtudatos fogyasztók leginkább abban különböznek az átlagtól, hogy igyekeznek minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, igényesek, előre terveznek, és mivel fontos számukra a minőség, nem spórolnak az élelmiszeren. Az első három viselkedésforma a kor előrehaladtával egyre inkább jellemző. Az is jellemzi ezt a tudatos szegmenst, hogy ők kifejezetten igénylik az összetevőkre és a tápértékre vonatkozó információkat a termékek csomagolásán.

A fiatalabb korosztályok leginkább abban különböznek a korban fölöttük állóktól, hogy ők nem annyira tartják rossz dolognak a gyorsételek fogyasztását, gyakrabban megjutalmazzák magukat finomságokkal, illetve hajlamosabbak akkor is enni, amikor unatkoznak.

A 2021-ben ismét megjelenő tanulmányunk folytatja a tavalyi témákat, az egészségtudatosság mellett vizsgáljuk a táplálkozási szokások és a környezettudatosság, a kistermelői áruk, a növényi alternatívák, a sütés-főzési szokások és a házon kívüli étkezések összefüggéseit is. //