„Legyen a vásárlás szórakoztató”

Szerző: trademagazin Dátum: 2014. 10. 10. 22:14

Magyarországról szembetűnik, hogy sokkal koncentráltabb az osztrák élelmiszer-kiskereskedelem, mint a miénk.

 Szűcs-Villányi Ágnes kereskedelmi kapcsolatok osztályvezetője Nielsen


Szűcs-Villányi Ágnes
kereskedelmi kapcsolatok osztályvezetője
Nielsen

Amíg nálunk 10 millió lakos mellett mintegy 18 ezer 700 élelmiszerbolt működik, addig Ausztria 8 és fél millió lakójának kerekítve 5 ezer 600 üzlet áll rendelkezésére. Nálunk tízezer lakosra majdnem háromszor annyi élelmiszerbolt jut, mint Ausztriában. Kerekítve, a mutató hazánkban 19, nyugati szomszédunknál 7 üzlet, tízezer lakosonként.

Rewe, Spar és a többi lánc

A német Rewe működteti a legtöbb üzletet, összesen 1884-et, a legutóbbi osztrák cenzus szerint, négy csatornában: a Merkur hipermarket, Billa szupermarket és Penny Market diszkont mellett odatartoznak a Sutterlüty és Adeg láncok magánkereskedői is.

A Spar logója Interspar, Eurospar és Maximarkt hipermarketek mellett Eurospar és Spar szupermarketekben, valamint Spar franchise-üzletekben várják a vevőket, összesen 1450 egységben.

Szintén több csatornában érdekelt a Markant Österreich, hipermarketben a Tabor, Pro Kaufland és Welas révén. Szupermarketjei a Nah&Frisch és Unimarkt. Ezek mellett magán-kiskereskedők is tartoznak hozzá. Így hálózata összesen 776 üzletet számlál.

Az Aldi (Ausztriában Hofer nevű) diszkontüzleteinek száma 444, míg a Lidl 202 egységgel van jelen az osztrák piacon.

Rajtuk kívül a Zielpunkt lánc logója 259, míg az Mpreis logója 212 szupermarketen látható.

Nőtt a forgalom 3,1 százalékkal

Összességében az osztrák élelmiszer-kiskereskedelem 18,7 milliárd euró bevételt ért el tavaly, 3,1 százalékkal többet, mint az előző év során. Azzal egy időben az árak átlag 1,8 százalékkal emelkedtek.

Élelmiszerek közül legnagyobb mértékben – értéket tekintve – a reform élelmiszerek és recept nélküli szerek eladása emelkedett, 8 százalékkal. Utánuk a babaétel 7,6, pikáns snack 6,2, valamint alapvető élelmiszerek 3,4 százalékkal következnek.

Háztartási vegyi áruk és kozmetikumok közül az élelmiszer-kiskereskedelem és a drogériák bevétele az „egészség” termékcsoportban 3,2, míg a szájápolási termékeké 1,5 százalékkal bővült, egyik évről a másikra.

Több boltot keresnek fel

Annak ellenére, hogy az üzlethálózat ott kisebb, az osztrák fogyasztók havonta átlag 4,2 különböző boltot keresnek fel, a magyarok azonban csak 3,5-öt. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Shopper Trends felmérése a vásárlási szokásokról.

Jelentősen eltérnek a két országban a boltválasztás fő szempontjai. Nálunk a legfontosabb kritériumok a kényelemhez kapcsolódnak: a legtöbb magyar fogyasztó ott szeret vásárolni, ahol mindig van készleten az, amit keres. Második, hogy „könnyen és gyorsan megtalálom, amire szükségem van”. Harmadik: „mindent megtalálok egy boltban”.

Ausztriában azonban a legtöbben arra szavaztak, hogy „legyen a vásárlás szórakoztató”. A következő legfontosabb szempont, hasonlóan hazánkhoz, a könnyű és gyors eligazodás. Harmadik Ausztriában, hogy az élelmiszerek megérjék a pénzt, amit kiadnak értük. Negyedik a friss élelmiszerek magas minősége. Ötödik pedig, ami nálunk az első, hogy a keresett áru készleten legyen.

Ami az árakat illeti: a megkérdezett osztrákok 93 százaléka érzékeli, hogy drágul az élelmiszer. Erre legnagyobb részük úgy reagál, hogy jobban odafigyel a promóciókra, mint korábban.

Ingadozik a fogyasztók bizalma

Figyelemre méltó, hogy a fogyasztói bizalmi index Ausztriában 2 ponttal kisebb lett az idei második negyedévre, az elsőhöz képest. Bár a legutóbbi 85 pontos mutató még mindig nagyobb, mint a 79-es európai átlag.

Legnagyobb mértékben az osztrákok vásárlási kedve csökkent az index három összetevője közül. Amíg ugyanis az első negyedévben még a válaszadók 36, addig a másodikban már csak 32 százaléka tartotta a megkérdezés időszakát alkalmasnak arra, hogy tekintettel az árakra és saját jövedelmére, megvásárolja mindazt, amit akar, és amire szüksége van.

Személyes pénzügyi helyzetét a válaszadó osztrákok többsége, 52 százaléka tartja többé-kevésbé jónak a következő tizenkét hónap során. Ez a mutató 2 százalékponttal kisebb az első negyedévinél.

Hasonlóképpen csökkent, 37 százalékra azok aránya, akik a munkahelyi kilátásokat inkább kedvezőnek látják, tizenkét hónapos távlatban előre.

Kapcsolódó cikkeink