Látlelet a fogyasztóról

Szakemberek, közgazdászok, politológusok prognózisok tucatjait ontják a konvergencia-program várható hatásairól. Az ACNielsen – a Lánchíd Klub megbízásából – a „legilletékesebbekhez”, a fogyasztókhoz fordult.Már az idén júniusi, úgynevezett Globális Fogyasztói Bizalmi Index Kutatás is sokatmondó eredményt hozott. A hazai munkalehetőségek, a személyes anyagi helyzet és a termékek megvásárlására érzett késztetés triójából összeállt Fogyasztói Bizalmi Index tavaly őszhöz képest 7 pontot zuhant, 90-ről 83-ra. A kutatásban szereplő 21 európai országból csak négyet előzünk meg.
Ugyanezt a pozíciót fogaljuk el munkahelyi kilátások tekintetében, sőt, a személyes anyagi vá­ra­ko­zá­sok a következő 12 hónapban – Portugáliát leszámítva – nálunk a legborúsabbak Európában. És itt jön a meglepetés: hogy vásárlási hajlandóság tekintetében sokkal előkelőbb pozíciót foglalunk el. A középmezőnyt jelenti a kedvező válaszok 40, illetve a negatív megítélés 60 százalékos aránya – például olyan országoknál vagyunk optimistábbak, mint Németország, Ausztria, Olaszország vagy Franciaország.

Minőség és ár: egy szinten
Ezek után talán kevéssé meglepő – és ez már a Lánchíd Klub számára készített fogyasztói preferencia-kutatásból derült ki –, ha a megkérdezettek 68 százaléka számára a minőség és az ár egyenlő fontosságú. Sőt, a választók között 1 százalékkal többen voksoltak a minőség előbbre valóságára, mint az áréra. Szociális státuszok szerint csupán a legszegényebbek („E” státuszúak) körében markáns a forint-centrikusság.
A Lánchíd Klub kíváncsi volt az emberek várható reakcióira is. Nos, a többség – ötből körülbelül három – valóban fogyasztásának csökkentésére készül. Ruhán azonban többet szándékoznak spórolni, mint élelmiszeren. A helyzet leginkább a „B” szociális státuszúakat bizonytalanította el: körükben legtöbb a tanácstalan. A legjobb körülmények között élőknek csak fele szándékozik szorosabbra húzni a nadrágszíjat – igaz, a legszegényebbeknek viszont 81 százaléka.

Inkább az olcsóbbat, de megveszik
Ha a tervezett konkrét lépések után érdeklődtek a kutatók, az olcsóbb termékek, illetve csak a legszükségesebbek beszerzése gyűjtötte a legnagyobb tábort (35 százalék). Azok aránya, akik kevesebbet akarnak kiadni élelmiszerre, alig 2 százalékos volt. Természetesen az élvezeti, önkényeztető cikkeket sokkal többen akarják „lefelejteni” a jövőben a bevásárlólistáról, mint az alap kategóriákat, és a személyes higiénia kellékeit.
Az ACNielsen kutatása szerint a szűkebbre húzott nadrágszíjból elsősorban a diszkontok profitálhatnak.
S. L.