Lassult az infláció az euróövezetben és az EU-ban
Márciusban lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az euróövezetben és az Európai Unióban.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közzétett adatai szerint a 19 országot tömörítő eurózónában, az elemzői várakozásokkal összhangban, 1,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly márciushoz képest. Februárban 2,0 százalékot, januárban 1,8 százalékot, tavaly decemberben pedig 1,1 százalékot tett ki az éves szintű áremelkedés.
A 28 tagú unióban 1,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak márciusban az egy évvel korábbihoz képest. Februárban 2,0 százalékra, januárban 1,7 százalékra, decemberben pedig 1,2 százalékra rúgott az éves összevetésű áremelkedés.
Tavaly márciusban az euróövezetben és az unióban is zéró volt az éves infláció.
Az előző hónaphoz képest idén márciusban az euróövezetben 0,8 százalékkal, az unióban pedig 0,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A legalacsonyabb éves rátát Romániában (0,4 százalék), valamint Írországban és Hollandiában (0,6 százalék) mérték, míg a legnagyobbat Lettországban (3,3 százalék), Litvániában (3,2 százalék) és Észtországban (3,0 százalék) jegyezték fel.
A Magyarországon éves összehasonlításban 2,7 százalékos emelkedést, az előző hónaphoz képest pedig stagnálást jelzett a statisztika.
Márciusban az energiaárak húzták felfelé az éves inflációt az euróövezetben: éves összevetésben 7,4 százalékkal drágult az energia. A szolgáltatások ára 1,0 százalékkal, az élelmiszer-, alkohol- és dohánytermékeké pedig 1,8 százalékkal nőtt.
Az energiaárakat nem számolva 0,9 százalékkal emelkedtek egy év alatt a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 0,7 százalékos volt márciusban az euróövezetben. Februárhoz képest viszont a maginfláció 1,4 százalékosra ugrott.
A fogyasztói árak emelkedésének lassulása nem jó hír az Európai Központi Banknak (EKB), amely igyekszik felpörgetni az inflációt. Az infláció üteme, különösen a maginflációé, messze elmarad az EKB 2 százalékos céljától. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >A globális kihívások ellenére 2025-ben is a kitörési pontokat keresik a kkv-k
A 2025-ös gazdasági előrejelzések szerint a vállalkozásoknak számos kihívással kell…
Tovább olvasom >Árrésstop kontra áfacsökkentés: megoldás az inflációra vagy politikai viták terepe?
A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az Érték és Minőség Nagydíj Védjegy használatára május 29-ig lehet pályázni!
A gazdaság és a kultúra területét érintő 45 főcsoport több,…
Tovább olvasom >Nagy Márton szerint az árrésstop hatására átlagosan 16 százalékkal csökkent az érintett élelmiszerek ára
Az árrésstop 30 termékkategória mintegy 1000 termékét érinti, a hétfő…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: már a hétfői ellenőrzések igazolják, hogy a kereskedők elkezdték csökkenti az árakat
A kormány mindent megtesz a családok, idősek anyagi biztonságáért, védelméért,…
Tovább olvasom >