Magazin: Lassuló növekedés, gyorsuló infláció, keleti zárás

A GKI jelenlegi előrejelzése nem számol a háború eszkalációjával, bár az nem zárható ki. Különféle mértékadó elemzések szerint a háború és a szankciók következtében az ellátásszállítási láncok súlyos zavarai, a kereslet csökkenése az EU növekedését 1,5-2 százalékponttal vetheti vissza a korábban gondolthoz képest, ami 2-2,5% körüli GDP-növekedést jelentene. Egyes vélemények szerint egy idei recesszió sem zárható ki.

A GKI decemberben még 4,5-5%-os magyar növekedést valószínűsített 2022-re, ezt most jelentősen, 2,5-3%-ra csökkentette, ami az EU átlagánál továbbra is gyorsabb növekedést valószínűsít. Az átlagosnál nagyobb prognózisrontást az Ukrajnához való közelség, az EU-transzferek beérkezésének bizonytalansága és valószínű csúszása, az Oroszországtól és a nagy nehézségekkel küzdő autóipartól való túlzott függés, illetve a rendkívül magas inflációnak a fogyasztás emelkedését fékező hatása magyarázza.

Az euróövezeti befektetői hangulatindex márciusban 2020 novembere óta a legalacsonyabb szintre esett. A GKI konjunktúraindexe márciusban a 2021 késő tavaszi szintre csökkent, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye. Az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem. Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a COVID-járvány megjelenésekor tapasztalt drámai mértékben lett pesszimistább, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik. A foglalkoztatási hajlandóság alig csökkent, az áremelési törekvés viszont – a szolgáltató cégek kivételével – nagy lendülettel tovább erősödött. Jelentősen megugrott a fogyasztók inflációs várakozása is.

A lakosság jövedelme a kormányzat választási gazdaságpolitikája következtében 2022-ben nagyon jelentősen emelkedik. S bár ezt a részben éppen ennek következtében megugró infláció erodálja, a reálkeresetek a 9% körüli infláció esetén is 4,5%-kal, a reálnyugdíjak 5, a reáljövedelmek 5,5% körüli mértékben emelkedhetnek.

A lakossági fogyasztás bővülése gyors, 4% körüli, de a tavalyinál és a korábban gondoltnál valamivel alacsonyabb lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége tovább emelkedik.

A magyar áremelkedés a laza monetáris és költségvetési politika következtében már a COVID-válság előtt az egyik legmagasabb volt a régióban, miként a szinte folyamatos forintgyengülés mértéke is. Ezek a jelenségek az elmúlt hónapokban felgyorsultak, miközben az irányadó kamat is markáns emelkedésnek indult.

A GKI várakozása szerint a következő hónapokban további romlás, majd az év végére stabilizálódás valószínű. A szigorodó monetáris politika (az év végéig 8% körülire emelkedő, immár az alapkamattal megegyező irányadó kamat) az egyes hónapokban 10% körüli árindex mellett éves átlagban 9% körüli áremelkedést és 375 forintos eurót eredményezhet, igen nagy bizonytalanság és hullámzás mellett. //