Magazin: Lassuló növekedés, gyorsuló infláció, keleti zárás
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, az ennek következtében meghirdetett széles körű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid és középtávon egyaránt nagy bizonytalansággal prognosztizálható gazdasági pályára kényszerítik a világ- és ezen belül a magyar gazdaságot, áll a GKI március 29-én kiadott előrejelzésében. Rövid távon a markánsan megugró infláció, az általános tőzsdei áresés, a dollárhoz viszonyított általánosan jellemző leértékelődés, a globális ellátási-szállítási láncok (az energiától az élelmiszereken és nyersanyagokon át az alkatrészekig) bizonytalanná válása a legszembetűnőbb.
A GKI jelenlegi előrejelzése nem számol a háború eszkalációjával, bár az nem zárható ki. Különféle mértékadó elemzések szerint a háború és a szankciók következtében az ellátásszállítási láncok súlyos zavarai, a kereslet csökkenése az EU növekedését 1,5-2 százalékponttal vetheti vissza a korábban gondolthoz képest, ami 2-2,5% körüli GDP-növekedést jelentene. Egyes vélemények szerint egy idei recesszió sem zárható ki.
A GKI decemberben még 4,5-5%-os magyar növekedést valószínűsített 2022-re, ezt most jelentősen, 2,5-3%-ra csökkentette, ami az EU átlagánál továbbra is gyorsabb növekedést valószínűsít. Az átlagosnál nagyobb prognózisrontást az Ukrajnához való közelség, az EU-transzferek beérkezésének bizonytalansága és valószínű csúszása, az Oroszországtól és a nagy nehézségekkel küzdő autóipartól való túlzott függés, illetve a rendkívül magas inflációnak a fogyasztás emelkedését fékező hatása magyarázza.
Az euróövezeti befektetői hangulatindex márciusban 2020 novembere óta a legalacsonyabb szintre esett. A GKI konjunktúraindexe márciusban a 2021 késő tavaszi szintre csökkent, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye. Az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem. Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a COVID-járvány megjelenésekor tapasztalt drámai mértékben lett pesszimistább, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik. A foglalkoztatási hajlandóság alig csökkent, az áremelési törekvés viszont – a szolgáltató cégek kivételével – nagy lendülettel tovább erősödött. Jelentősen megugrott a fogyasztók inflációs várakozása is.
A lakosság jövedelme a kormányzat választási gazdaságpolitikája következtében 2022-ben nagyon jelentősen emelkedik. S bár ezt a részben éppen ennek következtében megugró infláció erodálja, a reálkeresetek a 9% körüli infláció esetén is 4,5%-kal, a reálnyugdíjak 5, a reáljövedelmek 5,5% körüli mértékben emelkedhetnek.
A lakossági fogyasztás bővülése gyors, 4% körüli, de a tavalyinál és a korábban gondoltnál valamivel alacsonyabb lesz. A lakosság nettó finanszírozási képessége tovább emelkedik.
A magyar áremelkedés a laza monetáris és költségvetési politika következtében már a COVID-válság előtt az egyik legmagasabb volt a régióban, miként a szinte folyamatos forintgyengülés mértéke is. Ezek a jelenségek az elmúlt hónapokban felgyorsultak, miközben az irányadó kamat is markáns emelkedésnek indult.
A GKI várakozása szerint a következő hónapokban további romlás, majd az év végére stabilizálódás valószínű. A szigorodó monetáris politika (az év végéig 8% körülire emelkedő, immár az alapkamattal megegyező irányadó kamat) az egyes hónapokban 10% körüli árindex mellett éves átlagban 9% körüli áremelkedést és 375 forintos eurót eredményezhet, igen nagy bizonytalanság és hullámzás mellett. //
Kapcsolódó cikkeink
Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >Elemző az M1-en: ez az árképzés pofátlan a multik részéről
Az élelmiszerkereskedő cégek számára hatalmas extraprofitot jelentő élelmiszer-árképzést ésszerű keretek…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert az árrés-korlátozás komoly ellenőrzését ígéri
Megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat, meg fogjuk akadályozni az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >