Lassan újra lehet tervezni

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

Noszek Péter hűséges típus, 33 éve dolgozik a Nestlénél. A jelenlegi pozícióját már hat éve tölti be, ami rekordnak számít, egyébként azonban három kontinensen, hat országban képviselte a céget különféle munkakörökben. Amikor az ember egy vállalat képviseletében külföldön dolgozik, egyfajta nagykövet lesz – ez pedig ahhoz vezet, hogy az expatok kozmopolitikká válnak, mindenhol vannak barátaik. A vállalatvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy szeret Magyarországon élni, különösen Budapest áll közel a szívéhez.

Kilőtt a kakaó és a kávé ára

Az Agrárminisztérium előrejelzése szerint 2024-ben az agrár- és élelmiszeriparban csökkennek a költségek, kiszámíthatóbbá válik a termelés. Noszek Péter általában optimista, de árnyalja a képet, hogy a Nestlé a kávéban és a kakaóban is érdekelt, aminek az ára nem egészen az összes többi commodityhez hasonló módon alakult. Ami a kakaó árát illeti, a Nestlének három érintett kategóriája is van: a gabonapelyhek, a Nesquik kakaó, illetve a csokoládé.

A kakaó tonnánkénti ára 1978-ban tetőzött, amikor is egészen 5000 dollárig kúszott fel New Yorkban. Noszek Péter pályafutása során ez a szám 2500–3800 dollár között mozgott, néhány héttel ezelőtt azonban 12 000 dollár volt egy tonna, ami elképesztő számnak számít. Ezen a fronton tehát szó sincs árcsökkenésről. Hasonló a helyzet a kávéval is. Először a robustával indult el a folyamat, duplázódó árakkal, de már az arabica is megy felfelé, igaz, kisebb mértékben.

– A tavalyi 30% fölötti rekordinfláció szokatlan, akkor volt utoljára ilyen, amikor a 90-es években elkezdtem dolgozni. Ilyenkor felborul a teljes rendszer, hiszen a közeg néhány százalékos inflációhoz és ehhez illeszkedő kamatkörnyezethez van szokva. Ha megnézzük a mi mérlegünket, akkor több mint 2 milliárd forinttal több kamatot fizettünk a hiteleinkért 2023-ban, mint mondjuk az előtte lévő években. Tehát elképesztő pénzügyi manőverek kellenek ahhoz, hogy az ember mérlege egészséges maradjon. Főleg akkor, ha olyan volumenű beruházásokat hajtunk vége, mint amilyeneket mi is csináltunk.

„Tavasszal volt először két jó hónap egymás után. Ha már három-négy ilyen hónap is van, akkor beszélhetünk pozitív trendről. Az biztos, hogy ha a hivatalos kommunikáció és a reálbérek valós növekedésének hatására úgy érzik a fogyasztók, hogy több pénz marad a zsebükben, akkor az látható lesz a kereskedelemben, ami majd ránk, beszállítókra is kedvezően kihat” – Noszek Péter, a Nestlé ügyvezető igazgatója

Enyhül az infláció, végre lehet tervezni

Ezzel együtt persze vannak jó jelek is: még messze vagyunk a COVID előtti áraktól, de az infláció sok kategória esetében valóban enyhülni látszik. Mi beszállítóként egy hónappal előrébb járunk, mint a kereskedelem, amely a termékeket értékesíti a fogyasztók számára. Ebben az évben, idén tavasszal volt először két jó hónap egymás után. Ha már három-négy ilyen hónap is van, akkor beszélhetünk pozitív trendről. Az biztos, hogy ha a hivatalos kommunikáció és a reálbérek valós növekedésének hatására úgy érzik a fogyasztók, hogy több pénz marad a zsebükben, akkor az látható lesz a kereskedelemben, ami majd ránk, beszállítókra is kedvezően kihat.

Noszek Péter szerint most elértünk egy pontot, aminél lejjebb nem fognak menni az árak egy jó ideig. A legrosszabb azonban nem ez, hanem a bizonytalanság: ez az, ami mind a befektetőket, mind a fogyasztókat megterheli. Az egész rendszert „megroggyantotta” az árstop és az extraprofitadó, ami ugye árbevétel alapon kerül kiszámolásra, nem profit után fizetendő. Noszek Péter abban bízik, hogy a helyzet rendeződésével ez a feszültség is meg fog szűnni, ezáltal pedig a külföldi pénzügyi befektetők is szívesebben fordulnak Magyarország felé.

Feltörekvő saját márkák és volumencsökkenés

Nehéz helyzetben a fogyasztók nagyobb arányban fordulnak a saját márkák felé. Noszek Péter elismerte, hogy a márkázott termékek piacán ez drámai visszaesést hozott sokak számára, noha a COVID alatt például kifejezetten erősödtek a márkázott termékek. A Nestlé évi 1,7 milliárd svájci frankot költ kutatásfejlesztésre egy-egy új termék bevezetését megelőzően. A saját márkák aztán ezeket az eredményeket másolják, hozzáadott értékről kevésbé beszélhetünk.

– Ráadásul marketingre egyáltalán nem kell költeniük: gyakran elég, ha a kiskereskedelmi lánc a márkázott gyártók termékeit felárazza, a sajátjait pedig jól látható helyen, alacsony áron tartja – és a termék eladja magát. Nekünk erre is figyelnünk kell, de én szeretem a versenyt – mondja előadónk. – Az állateledel például kimondottan volumenbiznisz, a vállalat 283 milliárdos árbevételének kétharmada ebből származik, és ott történtek a legnagyobb mennyiségi visszaesések, ami már a gyárak hatékony működtetését is befolyásolta. A leegyszerűsített magyarázatom erre: a csirkefarhát, amit elkezdtek olcsón adni, ezért aztán tömegek etették azzal a kutyájukat a megszokott eledel helyett. Szerencsére azt látom, hogy a régi számok azért már egy kicsit kezdenek visszajönni, legalábbis a csökkenés megállt.

„A legrosszabb a bizonytalanság, ami mind a befektetőket, mind a fogyasztókat megterheli” – Noszek Péterrel Krizsó Szilvia beszélgetett a Business Meetup&Dinner színpadán

Akkor jó a beruházás, ha megtérül

Az élelmiszeripar fontos témája jelenleg az 1500 milliárd forintos pályázati forrás, amelyből most 750 milliárdot fordít a kormány az ágazat fejlesztésére. Noszek Péter szerint ennek a kétségkívül pozitív kezdeményezésnek akkor van értelme, ha nem „jótékonysági pénzzé” válik ez az összeg, hanem a vállalatok képesek lesznek lépni a hatékonyságnövelés, az új technológiák, a fenntarthatósági fejlesztések irányába. Az élelmiszeriparban kevés a nagy hozzáadott értéket nyújtó tevékenység, nem vagyunk versenyképesek technológia, innováció terén.

A Nestlé Hungária ilyen értelemben büszke beruházásaira, amelyeknek szigorú kritériumok alapján, komoly megtérülése van. A szerencsi, a diósgyőri és a büki gyár modern technológiával, versenyképesen dolgozik. Ezek közül az utóbbi az, ami hatalmassá nőtte ki magát, és egyedülálló technológiákat alkalmaz: 1998-ban, amikor a Nestlé a büki gyárat megvette, 40 ezer tonna volt kb. a kapacitása és 25 ezret gyártott 700 ember, ma pedig 500 ezer tonnát gyárt 1700 ember, vagyis elképesztő mértékű termelékenységnövekedés van.

A szakképzés ágazati felelősség

– Most építettünk egy olyan raktárat, amely 42 méter magas, és egyetlenegy ember sincs benne. Még világítás sincs, robotok dolgoznak a sötétben, kintről egy tableten nézi négy műszakban egy-egy ember, hogy mi történik. 2018-ban avattunk egy új gépet, amelynek négy karja volt, aztán tavaly állítottunk munkába egy olyat, amelynek már nyolc karja van, és ezek mindegyike kicsivel nagyobb sebességgel tud dolgozni, mint a négy kar annak idején. Ezzel rengeteg ember munkáját takaríthatjuk meg, de persze ehhez szükség van olyan munkaerőre, aki ezeket az eszközöket kezelni tudja.

A Nestlé éppen ezért Bükön és Szerencsen is dolgozik a duális szakképzés megvalósításán. Helyi oktatási intézményekkel indítanak együttműködést, hogy aztán a diákok piacképes gyakorlati oktatást kapjanak. Ebben Noszek Péter szerint óriási felelőssége van a magyar vállalatoknak, különösen, ha nyugat-európai hátterűek. Ők maguk több olyan kurzust is szerveztek hazai döntéshozók számára Svájcba, ahol nem csak Nestlé közeli intézményekben mutatták meg, hogyan épül az egész iskolarendszer a piacképes gyakornoki pozíciók köré, és milyen presztízse van a digitalizációt, robotikát segítő szakmáknak. Az persze tény, hogy az új norma a normális kerékvágásban is az lesz, hogy sokkal többet kell újra tervezni.

– Meg kell nézni, melyik irányba lehet jobban menni, hol van versenyelőnyünk, hol muszáj megtakarítani. Előre menekülni mindig jobb, mint pánikba esni. De lassan azért már lehet tervezni: egyéves terv már van, és jövőre már számolhatunk akár hároméves tervvel is – mondja a Nestlé ügyvezető igazgatója. //