Lassan élénkül a lakossági hitelezés

A legtöbb lakossági hiteltípusnál növekedésnek indultak az új kihelyezések az idei első félévben – derül ki az MNB adataiból.

Az első félévben végre megállt az új hitelkihelyezések csökkenése a lakossági piacon, igaz, óriási növekedésről még nem lehet beszélni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adataiból.

A jegybank statisztikái szerint a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek kivételével minden kölcsöntípusnál emelkedni tudtak a forinthitel-kihelyezések 2013 első felében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva.

A volumeneket nézve viszont túl nagy jelentőséget nem szabad tulajdonítani a fogyasztási hiteleknél mutatkozó, 8–10 százalékos növekedésnek. Az áruvásárlási hiteleknél például úgy sikerült 11 százalékos emelkedést elérni a június végéig tartó hat hónap alatt, hogy az összes kihelyezett forinthitel-mennyiség 5,67 milliárd forintot tett ki, vagyis havi átlagban nem egészen egymilliárdot. A gépjárműhiteleknél sem érte el az új kihelyezések volumene a 10 milliárdos küszöböt fél év alatt: egyedül a személyi kölcsönöknél érezhető igazán a bővülés, a 9 százalékos emelkedés közel négymilliárd forintos növekményt takar. Lakáshitelből összesen 63,3 milliárd forintot helyeztek ki az első félévben a pénzügyi szolgáltatók: ez a tavalyi egész évi – végtörlesztés nélküli – 140 milliárdos kihelyezéshez képest nem rossz eredmény, hiszen a június után még négy öt erős hónap következik.

Az új kihelyezések átlendülése a mélyponton ugyanakkor még nem látszik az állományok alakulásán, leginkább a már nagyon alacsonyra szűkült volumenek miatt: az első félévben – a folyószámla- és az egyéb hitelek nélkül – összesen alig 140 milliárd forintnyi új forintkölcsönt helyeztek ki a szolgáltatók, amely nyilvánvalóan nem elég a zsugorodás megállításához. A júniusig tartó egy év alatt csak a folyószámla- és a gépjárműhitelek állománya tudott növekedni, 1,3, illetve 11,2 százalékkal. A gépjárműhiteleknél viszont a növekedés kizárólag a 2012 és 2013 fordulóján bekövetkező ugrásnak köszönhető, mikor egy igen jelentős, addig nem ide tartozó állomány hozzáadódott a kimutatott mennyiséghez. Ennek megfelelően az állományoknál – hasonlóan 2012 egészéhez – csak a folyószámlahiteleknél lehet némi növekedésről beszélni. A lakosságnál lévő mennyiség alakulása alapján egyértelműen az áruhiteleknél és a személyi kölcsönöknél a legrosszabb a helyzet. Előbbiek mennyisége több mint ötödével, utóbbiaké pedig bő 18 százalékkal csökkent egy év alatt: így mára eljutottunk oda, hogy alig 35 milliárd forintnyi áruhitelt törlesztenek a háztartások.

A jegybank adatai szerint mind a lakás-, mind a szabad felhasználású hitelek kamatai csökkentek júniusban. A lakáscélú forinthitelek átlagos piaci kamata júniusban további 36 bázisponttal, 9,60 százalékra csökkent. Ezzel a jegybanki kamatcsökkentési ciklus kezdete, tavaly augusztus óta 2,37 százalékponttal mentek lejjebb a lakáshitel kamatok, miközben az alapkamat 2,75 százalékkal lett alacsonyabb. A szabadfelhasználású lakossági jelzáloghitelek átlagosan 11,9 százalékos kamata 3,34 százalékponttal volt alacsonyabb júniusban, mint a jegybanki kamatcsökkentési ciklus előtt. (Barát Mihály, Világgazdaság Online)