Lassan 4 kilóra hízik a hal

Magyarország haltermelése 2005-ben – az előző évhez képest – tovább bővült. A tógazdaságokból, az intenzív halnevelő üzemekből, valamint a természetes vizekből összesen 28 633 tonna halat halásztak. Ezzel a haltermelés mintegy 3 százalékkal növekedett, mondta Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa igazgatója. A termelésen belül növekedett az étkezési célú termék mennyisége és részaránya is: a tavalyi 20 977 tonnás mennyiség 7 százalékkal haladta meg az előző évi produktumot.A tógazdasági haltermelésben a legfontosabb változás, hogy 2 százalékkal nőtt a teljes lehalászott mennyiség, és ezzel együtt 6 százalékkal a közvetlenül az asztalokra kerülő hal. Az elért hozamok nem tértek el jelentősen a megelőző éviektől. Emelkedett viszont az a közvetlen eladási mód, amikor is a tógazda a végterméket horgásztatva értékesíti. A legfontosabb halászati termék továbbra is az étkezési ponty. Emellett amur, pettyes és fehér busa, harcsa, süllő, compó, csuka és egyéb nemes hal nevelése is folyik, és vadhal is bőven kerül a hálóba. Kiugró változás a compó fogásában tapasztalható.
Az intenzív, üzemi haltermelésben továbbra is az afrikai harcsa a meghatározó halfaj. E termelési móddal állítják elő továbbá a pisztrángot, az angolnát és a tokféléket.
A természetes vizekből és víztározókból származó halzsákmány folyamatosan nő. A nagyobb természetes vizeken gazdálkodó társaságoknál a kereskedelmi célú halfogás visszaesett, de a horgászok bevallott halfogása négy százalékkal, ezen belül a nemes halfajoké nyolc százalékkal emelkedett.
Az idei adatokat csak a lehalászást követően lehet pontosítani, de az ágazat vezetői további növekedésre számítanak.

Tervezett ágazati marketing
A behozott haltermékek meny­nyi­sége 2004-ben mintegy kétezer tonnával haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Ez az egy főre jutó éves halfogyasztás számításánál sem elhanyagolható tétel. A hazai pontypiac szempontjából lényeges, hogy 2004-hez képest (amikor is igen jelentős volt a behozatal) csökkent a beérkezett mennyiség. Mind 2004-ben, mind pedig 2005-ben drasztikus, 49 százalékos volt a magyar halexport csökkenése.
Egyébként 2000 óta évről évre növekszik a magyar halfogyasztás: míg hat éve az átlag magyar 3,07 kiló halat fogyasztott, tavaly már 3,72 kilót. A hazai halak és halkészítmények fogyasztásának növelését továbbra is tudatos és tervezett marketingmunkával, a „Minőségi magyar hal” embléma népszerűsítésével kívánja az ágazat ösztönözni.
Az elmúlt évek pozitívumai közül a legfontosabb, hogy immár negyedik éve működik az agrár-környezetgazdálkodási program. Ez „elismeri” a halastavak természet közeli jellegét. A negatívumok között Orosz Sándor megemlítette, hogy a magyar államigazgatás gyakran az uniós jogrenddel nem azonos módon alkotja és alkalmazza a hazai jogszabályokat. Ezzel versenyhátrányt okoz a közösségi és a hazai piacon egyaránt. További negatívum, hogy közösségi marketingprogramunk kissé megakadt az AMC-támogatások hiányában. Ugyanakkor az EU-ból érkező támogatások (beruházási, illetve marketing) utófinanszírozók, és a hosszú átfutása miatt jelentős likviditási gondokat okoznak.

Cél a fehér foltok felszámolása
A következő években várhatóan a kereskedők jóvoltából megélénkül az EU tagorszá­gokból és a Távol-Keletről érkező import. Számítani kell arra, hogy a lazac és a tengeri hal a ponty helyére kíván lépni. Az import élőhal piaci jelenlé­tének visszaszorítása az egyik legnagyobb kihívás az ágazat számára. A termelésben várható trendek: a minőség és a feldolgozottsági fok növelése; a kereskedelemben pedig a helyi piacok minőségi magyar hallal való ellátása, valamint a fehér foltnak számító, azaz a halárusítással nem rendelkező települések halellátásának biztosítása.