Kuponok, pontok, áfák

Szerző: trademagazin Dátum: 2007. 06. 27. 08:00

A Trade magazin előző számában írtunk a különböző kereskedelmi akciók, árleszállítások könyvelésben, elszámolásban mutatkozó különbségeiről, ezek eredménymódosító hatásairól. Most az egyes vásárlói kedvezmények utáni áfa elszámolásában mutatkozó eltérésekről kérdeztük Tenczer Zsoltot, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzserét.Az FMCG-szektorban még mindig viszonylag ritkán adnak a gyártók vouchert, vásárlási kupont közvetlenül a végső fogyasztóknak. (A kuponokkal szemben viszont a pontakciókat meglehetősen széles körben használják, éppen a kedvező adókezelés miatt.) Az ilyesfajta ingyenes vagy csökkentett áron történő vásárlás utáni áfaelszámolás azonban meglehetősen eltérő módon megy végbe az EU-tagországaiban, illetve Magyarországon. Mint a PwC szakértője rámutatott, jogelvi szintű alapkövetelmény, hogy ha a kötelező érvényű közösségi és a hazai jogrend alapján eltérő áfakezelés vonatkozik ugyanarra az ügyletre, akkor az adózó számára kedvezőbbet kell alkalmazni. Ebben az esetben azonban úgy tűnik, hogy számos más ügyhöz hasonlóan egy EU-bíróságon lefolytatott per után született döntést hatósági szinten nem értelmezték még nálunk megfelelően, ezért a gyakorlatban több áfát fizetnek az ilyen akciók után a gyártók, mint amennyit feltétlenül szükséges lenne.

Helyesbítünk…
A kuponos akciók áfaelszámolása a jelenlegi magyar eljárásrend szerint a következőképpen zajlik. A gyártó eladja a terméket a kiskereskedelmi cégnek, amelyik tovább értékesíti azt. A vevő a teljes árat fizeti, a kiskereskedelmi egység azt kapja és számolja el bevételként, levonva a gyártótól történő beszerzésre jutó áfát. Ha és amennyiben a voucher révén kapott ellenértékre jutó áfát a gyártó szeretné visszakapni, miután a voucher révén a vevő olcsóbban jutott az áruhoz, vagyis nem fizette meg a teljes áfát, akkor csak év végén vagy elszámolási időszak végén számolhatja el és vonhatja le kötelezettségeiből, ha és amennyiben helyesbíti a kereskedő felé kiállított számlákat. Csakhogy meglehetősen nehéz egy olyan számlát helyesbíteni – állítja Tenczer Zsolt –, ahol nem lehet egy pontosan meghatározott korábbi értékesítéshez kötni a vásárlást, illetve a számlát, hiszen a kiskereskedelemben lefolytatott kuponos akció időben teljesen elkülönülhet a kereskedő felé történő áruszállításoktól.
Másik megoldásként kínálkozik, ha a kereskedő összesíti a kuponokat, és ennek alapján mérséklik a gyártó áfáját. A gyors és egyszerű megoldást egy olyan eljárásrend adhatná, amelyből a kiskereskedő kimarad, így felé sem összesíteni, sem számlát helyesbíteni nem kell a gyártónak.

Az EU másként értelmezi
Magyarországon egyelőre viszonylag kevés gyártó ad vouchert, de más EU-tagállamokban gyakrabban élnek ezzel a kereskedelmi eszközzel, s a gyártók igényt tartottak az áfacsökkentésre. Ezért indult az Elida Gibbs-ügyként ismertté vált eljárás, amelynek során az Európai Bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a közbenső láncszem, vagyis a kereskedők kihagyása mellett a gyártó igényt tarthat a voucher értékére jutó áfára számlahelyesbítés nélkül is, elegendő elszámolnia az adott kedvezménnyel. Az EU-bíróság egyértelműen elutasította, hogy a számlamódosítás lenne a gyártónál az áfa értékének csökkentésére alkalmazható egyedüli eljárás, méghozzá úgy, hogy a cash-back, vagyis a pénzvisszatérítést adó kuponokra is érvényes a döntés, pontosabban szólva az áfa levonás lehetősége.
A döntést követően az irányelvet elvileg értelmezni kellene a magyar áfatörvény rendszerében is, ez azonban még várat magára. Ugyanakkor a gyakorlatban bármikor lehetne alkalmazni a szabályt, hiszen kötelező érvényű közösségi jogszabály az EU bíróság általi értelmezésén alapul, másrészt a jelenlegi szabályoknál kedvezőbb a gyártók számára.
Pontgyűjtés: nálunk jobb
Akad természetesen ellenpélda is a közösségi jogrendszerben. A Kuwait Petroleum esete mutatta meg, hogy a pontgyűjtési akciók révén kapott termékek esetében kell-e vagy sem áfát fizetni. Az EU-bíróság álláspontja szerint, függetlenül attól, hogy a vásárló nem fizet a termékért, az eladónak meg kell fizetni az értékesítésre jutó áfát. Egyértelműen kimondták, hogy ingyenes termékjuttatásról van szó. Áfaköteles termékátadásnak minősíti a jogrend attól függetlenül, hogy esetleg más, például korábbi termékértékesítésekhez kapcsolódik az ingyenes termék­átadás.
A magyar szabályozás viszont ennél jóval kedvezőbb, mivel az áfatörvényben külön paragrafus mondja ki, hogy ha valaki ingyen ad át terméket egy előzetes értékesítéshez kapcsolódóan, és ennek értéke nem haladja meg az előzetes értékesítését, akkor nem kell megfizetni az ingyenes termékjuttatásra eső áfát. Szerencsére az alapelv itt is érvényes: az adózó élhet a nemzeti jogszabály számára kedvezőbb megoldásával.
Lakatos Mária


Kapcsolódó cikkeink