KSH: tavaly nőtt a szállítási teljesítmény

Az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmény tavaly 3,1 százalékkal emelkedett és meghaladta az 50 milliárdot, de még mindig 3 százalékkal marad el a 2007-es teljesítménytől – áll a KSH Magyarország, 2013 című, most megjelent kiadványában.

Tavaly az áruszállítási teljesítmény kétharmada közúti, 18 százaléka vasúti, 11 százaléka csővezetékes, a fennmaradó 4 százaléka pedig vízi szállítás volt.

A közúti és a vasúti szállítás teljesítménye 2013-ban egyaránt 4 százalékkal emelkedett. A közúti áruszállításnak – a többi szállítási mód rovására bekövetkező – nagyarányú térnyerése a válság kezdetéig folyamatos volt, a 2007-es 66 százalékos részaránya 19 százalékponttal haladta meg a 2001. évit. Viszont 2007 óta változatlan – kétharmad körüli – a részesedése.

A vasúti szállítás teljesítménye 2013-ban immár negyedik éve bővült, ennek ellenére a 2013. évi teljesítmény még mindig elmaradt a 2008-astól.

A vízi szállítás teljesítménye 2009, a csővezetékesé pedig 2010 óta ingadozik. Tavaly a vízi szállítás teljesítménye 2,9, a csővezetékesé 1,9 százalékkal maradt el a 2012. évitől. Az előbbi alig 1 milliárd, míg az utóbbi közel 6 milliárd árutonna kilométert tett ki.

A szállítások átlagos távolsága a múlt évben 208 kilométer volt, 5 kilométerrel hosszabb, mint 2012-ben. A szállítási módok közül a belföldi és a nemzetközi szállítások átlagos távolsága közötti legnagyobb különbség a közúti fuvarozásban alakult ki. Az utóbbi átlagos távolsága belföldön 70 kilométer, nemzetközi viszonylatban pedig 717 kilométer volt tavaly.

A helyközi személyszállítás utaskilométerben számított teljesítménye 2013-ban 5,9 százalékkal bővült és 24,6 milliárdot tett ki. A növekedés az alacsony bázishoz képest következett be, mivel 2012-ben a teljesítmény 10 százalékkal visszaesett, összefüggésben a Malév 2012. februári megszűnésével.

Az összteljesítményből 2013-ban is az autóbuszos utazás részesedett a legnagyobb arányban, 55 százalékkal, és 8,2 százalékkal növekedett egy év alatt. Így a tavalyi teljesítménye – a négy közlekedési mód közül egyedüliként – meghaladta a 2005. évit.

A közel egyharmados aránnyal részesedő vasút teljesítménye fél százalékkal bővült 2013-ban. Miután 2006 és 2010 között számottevően csökkent a teljesítménye, 2013-ban mintegy ötödével maradt el a 2005. évitől.

A legnagyobb arányban – 11 százalékkal – a repülőgépes utazások teljesítménye nőtt, ezzel együtt is alig több mint felét tette ki a két évvel korábbinak, a 3,2 milliárd utaskilométerrel.

A távolsági közlekedés keretében szállított utasok száma 2013-ban 685 millió volt, 2,3 százalékkal több, mint 2012-ben. A tavalyi volt a negyedik olyan év, amikor nőtt az utasok száma, ennek ellenére a 2005. évi szinttől még mindig 4,9 százalékkal elmaradt. Az utazások 78 százaléka autóbuszon, 22 százaléka vonaton történt, a repülőgépek és hajók részesedése együttesen sem érte el a fél százalékot.

Autóbuszokon, nemzetközi viszonylatban 2013-ban negyedével többen utaztak, mint 2012-ben.

Az átlagos utazási távolság 2013- ban 36 kilométert tett ki, az autóbuszos utazásoké ennél rövidebb (25 kilométer), a vonatosoké viszont hosszabb (53 kilométer) volt.

Tavaly 127 ezer személygépkocsit – az egy évvel korábbihoz viszonyítva 19 százalékkal többet – helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon. Ez a szám a válságot megelőző három év – a 2005 és 2007 közötti időszak – átlagának alig hattizede. A személygépkocsi-állomány 2013-ban 55 ezerrel nőtt, az év végén 3 millió 41 ezer darabot tett ki. (MTI)