Gyorsult a bérnövekedés a versenyszférában
Júliusban gyorsult a kerestek emelkedése a versenyszférában: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazottak bruttó átlagkeresete 4,5, a nettója 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző havi 2,8, illetve 4,4 százalékos növekedést követően – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt adataiból.
A prémiumok és egyéb különjuttatások nélkül számolt rendszeres havi keresetek a versenyszférában 4,9 százalékkal voltak magasabbak mint tavaly júliusban a júniusi 2,9 százalékos emelkedéssel szemben.
A nemzetgazdaság egészét tekintve a bruttó keresetek 2,1, a családi adókedvezmények hatása nélkül számított nettó jövedelmek 3,7 százalékkal nőttek tavaly július óta, a közfoglalkoztatottak nélkül a növekedés 2,8, illetve 4,5 százalékos volt.
Az 1,8 százalékos júliusi inflációval számolva a nemzetgazdaság egészét tekintve 1,9 százalékkal nőttek a reálbérek, a versenyszférában pedig 4,4 százalékos volt a növekedés a családi adókedvezmény hatását nem számolva.
A költségvetési szektorban a júliusi bruttó keresetek 0,7 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, azokkal együtt a csökkenés 2,6 százalékos volt. A nettó keresetek a közszférában 0,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva 1,2 százalékos volt a csökkenés.
2013. január–júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 400 forint volt, 3,2 százalékkal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 3,5 százalékkal kerestek többet, 239 600 forintot, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 220 700 forintot kerestek, ami 3,7 százalékos növekedést jelent. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 500 forint volt, 5,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak júliusban, 484 400 forintot értek el, 4,0 százalékos éves növekedéssel. Ezt az információ és kommunikáció követte 431 300 forinttal (+4,6 százalék), valamint az energiaipar (villamos energia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás) 389 000 forinttal.
Legkevesebbet, 145 100 forintot a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban dolgozók kerestek. Ezt követte a humánegészségügyi, szociális ellátás 152 100 forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 165 800 forinttal.
Január-júliusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 400 forint az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 900 forint juttatást kaptak ezen a címen.
Január-júliusban a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – kereset átlagosan 3,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A 240 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3 százalékkal volt magasabb a 2012. január-júliusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >