KSH: folyamatosan nő a bioüzemanyagok felhasználása
Magyarországon folyamatosan nő a bioüzemanyagok aránya az üzemanyag-felhasználásában, a 2004-ben elért 0,4 százalékról 2014-ben 6,9 százalékra bővült, és meghaladta az Európai Unió (EU) 5,9 százalékos átlagát – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.
Magyarországon a folyékony bioüzemanyagot döntően kukoricából és repcéből, kisebb részben napraforgóból és egyéb gabonafélékből állítják elő – tették hozzá.
Kiemelték: 2020-ig az EU minden tagállamában el kell érniük a megújuló energiákból nyert üzemanyagoknak a 10 százalékos részarányt a közlekedésben.
A közlemény szerint a megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel.
A KSH adatai szerint az ország belföldi villamosenergia-fogyasztásának 7,3 százalékát megújuló energiaforrások fedezték 2014-ben, a zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából és szélenergiából származott. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mintegy 10-10 százalékát a vízenergia és a biogáz felhasználása biztosította, a hulladékégetés és a napenergia a magyarországi zöldáram termelésnek 4 és 2 százalékát adta – ismertették.
Az EU gazdasági stratégiája 2020-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát tűzte célul az energiafogyasztásban, Magyarország ezen a téren 14,65 százalékos részesedést vállalt. 2014-ben az unióban a felhasznált energia 16,0 százalékát megújuló energiaforrásokból nyerték, ez 1,0 százalékponttal haladta meg az előző évit.
Magyarországon 2013-ban és 2014-ben változatlanul 9,5 százalékot tett ki a zöldenergia részesedése. Az uniós országok közül kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás 52,6 százalékát adja.
A KSH szerint a megújuló energiaforrásoknak – nap, szél, geotermikus energia, biomassza, ezen belül a biogáz, vagy a víz mozgási energiája – jelentős szerepük van a fosszilis energiahordozóktól és ezáltal más országoktól való függés mérséklésében, valamint a különböző káros anyagok, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
A statisztikai hivatal emlékeztetett: március 6. az energiatakarékosság világnapja. A világnap ráirányítja a figyelmet az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználására, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazásának jelentőségére. Magyarország 2000 óta résztvevője a kezdeményezésnek. Ezen a napon több programmal hangsúlyozzák az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, vagy a környezettudatos életmód jelentőségét – közölte a KSH. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Európa-szerte alacsony meggytermés várható idén
Szakértők 2025-re jelentős terméskiesést jeleznek Európa és Ázsia meggytermelő országaiban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >Az unió nettó exportőr tojásban és tojástermékekben
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) a tojás-…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szárazság, technológiai verseny és összefogás: beindult a hazai dinnyeszezon
Komoly kihívások közepette indul a 2025-ös magyar dinnyeszezon: a csapadékhiány,…
Tovább olvasom >Romló, de a nemzetgazdasági átlagnál jobb konjunktúra a turizmusban
2025. júniusban a turisztikai cégek 70%-a szolgáltatási árainak növekedéséről számolt…
Tovább olvasom >Áremelkedés, exportcsökkenés, új fogyasztói szokások – így alakult a baromfi- és tojáspiac 2025 első felében
Látványos változások jellemezték 2025 első félévét a hazai baromfi- és…
Tovább olvasom >