KSH: az élelmiszeripar és a gépgyártás vezetésével nőtt az ipari termelés

A munkanaphatáson túl az élelmiszeripar, a gépgyártás és a járműgyártás eladásainak növekedése miatt 4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés júliusban az egy évvel korábbihoz képest – jelentette a részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanaphatással kiigazított éves növekedés is 2,5 százalékosra gyorsult az előző havi 1,7 százalékos ütemről.

Az export – az előző két havi csökkenés után – 7,2 százalékkal nőtt, míg a belföldi eladások – öthavi visszaesés után – 0,9 százalékkal emelkedtek.

Az előző hónaphoz, júniushoz képest az ipari kibocsátás volumene 0,3 százalékkal nőtt, a belföldi eladások 0,7, az exportértékesítés 0,4 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatástól megtisztított adatok szerint.

Az év első hét hónapjában a termelés volumene 0,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari export január-júliusban 2,2 százalékkal emelkedett 2012 azonos időszakához viszonyítva, az ipar belföldi értékesítése viszont 3,4 százalékkal csökkent.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül júliusban a feldolgozóipar termelése 6,1 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben regisztrált termelésbővülést a KSH.

A feldolgozóipari termelés csaknem egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása 12,9 százalékkal emelkedett. A kivitel mellett – hasonlóan az előző hónaphoz – az iparág hazai eladásai is 8,3 százalékkal nőttek az alkatrészkereslet növekedése miatt.

A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egynyolcadát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az alág fő hajtóereje a legnagyobb súlyú szakágazat, a 24,5 százalékos bővülést adó egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás volt.

Júliusban – idén már másodszor – a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, az alág kibocsátása 7,3 százalékkal esett vissza.

Akárcsak az előző hónapban, júliusban is kiugróan, 29 százalékkal nőtt a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártása, ez továbbra is a műanyag-alapanyaggyártás szakágazatnak köszönhető – közölte a KSH.

Számottevő, 11,9 százalékos termelésbővülést regisztrált a statisztikai hivatal a gép, gépi berendezés gyártásában, elsősorban a motor, turbina gyártás kiemelkedő teljesítménye miatt.

Az alacsony bázis sem segített a gyógyszergyártásnak, termelése 0,8 százalékkal elmaradt el az egy évvel korábbitól, főként a külpiaci kereslet erőteljes visszaesése miatt. A gyógyszerexport 8,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az előző havi 19,6 százalékos zuhanás után.

Júliusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 5,9 százalékkal emelkedett, az új exportrendelések 4,2, az új belföldi rendelések 17,8 százalékos növekedésének eredményeként.

Az összes rendelésállomány 9,1 százalékkal haladta meg az előző év júliusit az export rendelésállomány 11,8 százalékos növekedése miatt, miután a belföldi rendelések 18,4 százalékkal – már hatodik hónapja – estek.

Magyarország ipari teljesítménye Európa élmezőnyében van, az ipari termelés júliusi 4,8 százalékos bővülésével Magyarország az ötödik legnagyobb növekedést tudta felmutatni az Európai Unió 28 tagállama közül – közölte az adatokat értékelve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A minisztérium közleménye szerint a magyar gazdaság sikere nagymértékben függ a termelő szektor sikerétől, ezért a magyar kormány fennállása óta aktív iparpolitikát folytat. A kormány versenyképességet, beruházásokat és ipart támogató intézkedései hozzájárultak a kiváló júliusi adatokhoz, amellyel Magyarország a legjobb teljesítményt nyújtó országok közé tartozik az unióban – írja az NGM.

Az ipari termelés nagymértékű növekedése illeszkedik a kormány azon törekvéséhez, amelynek eredményeként az ipar a magyar gazdaság húzóágazatává válhat – áll a minisztérium közleményében. (MTI)