KSH: 2,2 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adta.
Az ipar teljesítménye 1,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal emelkedett a tavalyi első negyedévhez mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez.
Az építőipar hozzáadott értéke 3,0 százalékkal nőtt.
A mezőgazdaság teljesítménye 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt, a legnagyobb emelkedést, 8,8 százalékkal az információ és kommunikáció érte el. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke egyaránt 5,0 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,8 százalékkal csökkent.
A bruttó hazai termék 2,2 százalékos emelkedéséhez a szolgáltatások 1,2, az ipar 0,4, az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 0,5 százalékpont. Ezen belül 85,1 súllyal szereplő kereskedelem és gépjárműjavítás súlya dinamikus növekedése ellensúlyozta a szálláshely-szolgáltatásnak és a vendéglátásnak a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett visszaesését.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,0 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó belföldi fogyasztási kiadása 4,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben, 12 százalékkal növekedett a tartós és a 6,7 százalékkal a nem tartós termékekre fordított fogyasztási kiadások volumene.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 2,4 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedéhez mérve. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,7 százalékkal emelkedett.
A végső fogyasztás 4,0 százalékkal nagyobb lett, mint egy évvel ezelőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, a beruházások 2017 első negyedéve óta tartó jelentős növekedése megtört, idén 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,3 százalékkal nőtt.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az idei első negyedévben összességében 4,0 százalékkal lett nagyobb.
A külkereskedelmi forgalomban – folyó áron – az egy évvel korábbinál kisebb, 430 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene 1,3 százalékkal növekedett, az exporté 0,5 százalékkal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 0,7 , a behozatal 2,5 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmat is beleértve a szolgáltatások exportja 5,5, importja 4,8 százalékkal alacsonyabb lett az egy évvel korábbinál.
A bruttó hazai termék első negyedévi, 2,2 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,6 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést. (MTI)