Krízisek és beruházási hullám között indul 2026 az agráriumban – banki fókuszban a tej- és sertéspiac, valamint a KAP-beruházások

Tej: nyugat-európai dömping, importugrások, versenyképességi stresszteszt

Hollósi Dávid (MBH Bank) szerint a legnagyobb problémát most a tej-termékpályán látják: „elképesztő mértékű” tejfelesleg érkezik Magyarországra Nyugat-Európa felől, és van olyan termékkör, ahol az importmennyiség 30–60%-kal nőtt – például egyes sajtok esetében. A háttérben a vámháborús környezet, az EU-s túltermelés és a „pangó” készletek kombinációja állhat.

A szakértő szerint a helyzet a hazai feldolgozóipar versenyképességét is élesen megmutatja: amikor kiéleződik a verseny, „azonnal látszik”, hogy a magyar feldolgozás nem elég versenyképes egy volumenlogikájú piacon.

Időzítésben az MBH oldaláról az hangzott el, hogy a tejpiaci feszültségek nyár előtt valószínűleg nem rendeződnek.

Sertés: vámháborús kitettség és egy spanyol ASP-szcenárió EU-s túlkínálati kockázata

A sertéspiacon Hollósi Dávid hasonló, vámháborúval terhelt kockázatokat lát, bár itt a rendeződés esélyét korábbra teszi, mint a tej esetében. Kiemelt rizikóként említette Spanyolország állategészségügyi státuszát: ha az afrikai sertéspestis megjelenne Aragónia térségében, a harmadik országok exportkorlátozásai miatt jelentős mennyiség maradhatna az EU piacán, amelynek egy része Magyarországon is „lecsapódhat”.

OTP oldalról Szabó István (OTP Agrár) úgy fogalmazott: a sertéságazatban húsvét környékére várna felpattanást, miközben a tejpiaci normalizálódást inkább május–júniusra tette.

A K&H-nál Demeter Zoltán jelezte: 2026 elején a nyerstej és a sertés esetében is az önköltség alatt van a piaci ár, vagyis a termelés veszteséges – a normalizálódást ő is az év első-második negyedévére várná.

Növénytermesztés: csapadék-kockázat és vetésszerkezeti eltolódás

A szántóföldi növénytermesztésnél a csapadék lesz a kulcstényező: Hollósi Dávid külön megjegyezte, hogy öntözés nélkül az alföldi kukoricával érdemes „kétszer is” átgondolni a döntést.

Szabó István szerint 2026-ban jöhet el az az év, amikor a napraforgó vetésterülete akár megelőzheti a kukoricáét, miközben a tavasz–nyár időjárási lefutása továbbra is bizonytalan.

Banki fókusz: kríziskeretek hosszabbítása és KAP ST-beruházások finanszírozása

Az MBH Bank szerint 2026-ban kiemelt forgóeszköz-finanszírozási feladat lesz a három éve, kríziskeretekre megkötött Agrár Széchenyi Kártyák tömeges hosszabbítása: a banki döntés nem automatikus, az ügyfél pénzügyi helyzetét és ágazati kitettségét is újraértékelik, hogy ne forduljon át „veszteségfinanszírozásba”.

A beruházási oldalon a szakértők szerint a KAP ST pályázatok adják a fő hajtóerőt. Szabó István arról beszélt, hogy az elkövetkező időszakban akár 1000 milliárd forintos hitelállomány-növekedés is elképzelhető, és várakozás szerint áprilisig a támogatói okiratok 80–85%-a megérkezhet; a teljes keretet 1500 milliárd forint körül említette.

A K&H Banknál Demeter Zoltán jelezte: kamattámogatott konstrukciókkal készülnek, már vannak szerződések, és az eddigi tájékoztatások alapján tavaszra jöhetnek azok a lényegi támogatói döntések, amelyek többek között az állattenyésztés, élelmiszeripar, üvegházak, öntözés, kertészet, tárolók beruházásait elindíthatják. Ugyanakkor kérdés, hogy a sertés- és tejpiaci alacsony árszint mennyire fogja vissza a kisebb-közepes szereplők beruházási kedvét.