Középmezőnyben Magyarország a késedelmes fizetések tekintetében

Magyarország az európai uniós tagállamok között a középmezőnyben helyezkedik el a késedelmes fizetéseket tekintve, az egy év alatt lebonyolított összes üzleti forgalom 4 százalékát kell leírni késedelmes vagy nem teljesített fizetés miatt – ismertette az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a szervezet keddi budapesti fórumán.

Szűcs Tamás hangsúlyozta: a késedelmes fizetés Európa-szerte komoly problémát okoz, az unió 28 tagállamra kivetítve 2013-ban a késve fizetések összege eléri a 340 milliárd eurót. Ez az EU éves költségvetésének több mint kétszerese – tette hozzá. Magyarország távolról sem tartozik a legrosszabbak közé, a többi országhoz képest átlagos helyzetben van – mutatott rá Szűcs Tamás. A fizetésképtelenség miatt csaknem félmillió munkahely veszett el Európában, a vállalkozások majdnem hatvan százaléka küzd likviditási problémával – tette hozzá.

Az Európai Bizottság által a késedelmes fizetések felszámolásáért szervezett tanácskozás célja az, hogy a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) megismerjék a Magyarországon idén júliusban hatályba lépett uniós irányelv által biztosított jogokat és lehetőségeket – mondta a képviseletvezető. A kkv-k számára nehézséget és komoly terhet jelent a pontos fizetéssel kapcsolatos jogok érvényesítése, így a kampány fórumként szolgál a jó gyakorlatok elterjesztésére – tette hozzá.

Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára szerint az irányelv a vállalatok közötti fizetések esetében 60 napos, míg a vállalatok és az állami intézmények között ennél szigorúbb, 30 napos fizetési határidőt ír elő. Így kizárt például, hogy egy erőfölényével visszaélő kereskedelmi lánc 120 napos fizetési határidőt kössön ki a szerződésben. A késedelmes fizetés irányelv megkönnyíti a késedelmi kamat behajtását a hitelező vagy alvállalkozó számára. Az irányelv átültetése a hazai jogrendszerbe az idei év első felében megtörtént, ennek érdekében módosították egyebek között a polgári törvénykönyvet, az államháztartási-, és a közbeszerzési törvényt is – mondta. Szólt arról is, hogy a kormány kiemelt célja a kkv-k versenyképességének javítása. Az eddig végrehajtott intézkedések között fontosnak nevezte, hogy a lánctartozások felszámolása érdekében módosították a közbeszerzési törvényt, amely a teljesítésigazolások kiállítására 15 napos határidőt vezetett be.

Idaira Robayna Alfonso, az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága képviselője arról beszélt, hogy a rendelkezés amellett, hogy 60 napban maximálja a vállalkozások közötti fizetési határidőt, számlánként 40 eurós behajtási költségátalányt vezet be. Az új rendelkezések alapján a határidő lejárta után a gazdálkodó szervezeteket megillető emelt késedelmi kamat mértéke 8 százalékra nőtt a mindenkori alapkamaton felül.

Ismertetése szerint Magyarországon 2013-ban a vállalatok között átlagosan 43 nap múlva került sor a számlák kifizetésére, míg az állami intézmények 55 nap múlva fizetnek a vállalatoknak. Az EU átlagban idén a vállalatok közötti kereskedelmi ügyletekben 49 napot vártak a kifizetésre, ami 3 nappal kevesebb a tavalyinál. Az állami intézmények és vállalatok esetében 61 nap telt el a kifizetésig, ami 4 nappal csökkent a 2012-eshez képest az Intrum Justitia európai fizetési indexe szerint – ismertette. Hangsúlyozta: az irányelv célja, hogy a vállalatok közötti és a vállalatok, illetve az állami intézmények közötti fizetési gyakorlat jelentősen javuljon. (MTI)