Közeleg az EU-s kollektív fogyasztóvédelmi pereskedés – de vajon lesz ebből per-dömping?

Szerző: Trademagazin Dátum: 2022. 12. 21. 10:28

Egy 2020-as európai irányelv alapján 2023. június 25-én Magyarországon új szabályok lépnek életbe, amely jelentős változást hozhat a kollektív fogyasztóvédelmi pereskedés területén. Az Országgyűlés most a napokban fogadta el az átültetéshez szükséges törvénymódosítást. De mégis mit jelent mindez, mire készüljenek a cégek? Kik ezek a feljogosított szervezetek és milyen jogsértések esetén indíthatnak majd a fogyasztók nevében keresetet? Mit lehet a keresetben kérni? Egyáltalán mely ágazatokban lesz ez a gyakorlatban igazán érdekes? Ezekről beszélgetünk dr. Balogh Dórával a Schönherr Hetényi Ügyvédi Irodától.

Balogh Dóra

Mi áll az új szabályozás hátterében?

Az irányelv apropója, hogy az online kereskedelem rohamos térhódításával egyes vállalkozások fogyasztói jogokat csorbító gyakorlata is nőtt. Ezen jogsértő gyakorlatok rendszerint egyszerre nagyszámú fogyasztóknak okoz jogsérelmet. A fogyasztók azonban egyénileg nem vesződnek a pereskedéssel és sokszor inkább nem lépnek fel a vállalkozások ellen, mert az egyes ügyek az egyének szemszögéből nézve csekély értékűek és a velük való vesződés nem tűnik megtérülőnek. Emiatt sok olyan jogsérelem maradhat érvényesítetlenül, és “úszható meg” következmények nélkül, amelyek, ha egyenként nem is, ám összességükben már fajsúlyosak lehetnek és a szabályokat be nem tartó vállalkozásokat már jelentős és “unfair” előnyhöz juttathatják. Ezen elvesző igények hathatós összefogását a tagállamonként eltérő igényérvényesítési lehetőségek is gátolják

– magyarázta dr. Balogh Dóra.

Ennek orvoslására az uniós jogalkotó egy olyan speciális eljárás bevezetését írta elő a tagállamoknak, amely keretében a fogyasztók könnyebben összefoghatnak és az ő képviseletükben eljáró, ún. “feljogosított szervezetek” indíthatnak keresetet a vállalkozások ellen. Ezzel egy hatékony és egységes eljárási mechanizmussal célozzák felvértezni a közösségbe szerveződő fogyasztókat. A most elfogadott törvénymódosító csomag ezzel a speciális eljárással egészíti ki a fogyasztóvédelmi törvényt, nagyban kiszélesítve az eddigi szabályozást. Közérdekű pereskedésre ugyanis eddig is volt hazánkban lehetőség, ám leginkább a hatóságok éltek ezzel az eszközzel, ők sem túl gyakran. Az új szabályok viszont jóval nagyobb teret engednek majd a közérdekű perlésnek, ami közvetlenül a civil szférából indul ki és nem kell feltétlenül hozzá egy hatóság cselekvésére várni.

A főbb paraméterek – ki és milyen alapon perelhet majd a fogyasztók nevében? 

A “képviseleti keresetek névre keresztelt új jogintézmény számos fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálysértés esetén lesz igénybevehető, a főbb érintett területek a pénzügyi szolgáltatások, utazás, turizmus, média, távközlés, energia és adatvédelem. 

A keresetindításra feljogosított, jellemzően nonprofit szervezetek e minőségüket egy kijelölési eljárás lefolytatását követően nyerhetik el a fogyasztóvédelemért felelős minisztertől. Ehhez bizonyos jogszabályban meghatározott kritériumoknak kell megfelelniük, így magyarországi székhellyel kell rendelkezniük és a fogyasztók érdekében legalább 12 hónapja kell működniük. Kijelölési eljárás nélkül is felléphetnek azonban a jogsértő vállalkozások ellen bizonyos közjogi szervezetek, így többek között a fogyasztóvédelmi hatóság, az ügyészség vagy az MNB.

A keresetindításra feljogosított szervezetek nem csak belföldi, de határon átnyúló keresetet is indíthatnak majd a kijelölés helye szerinti tagállam fogyasztói védelme érdekében, amennyiben (az Irányelvben felsorolt) uniós jogszabály megsértésről van szó. Így akár egy más tagállamban feljogosított szervezet is perelhet Magyarországon, sőt, ha különböző tagállambeli fogyasztók érintettek, akár több feljogosított szervezet közösen is felléphet majd magyar bíróságok előtt. 

Lényeges, hogy a keresetindításhoz nem szükséges a fogyasztónak azon kívánságát kinyilvánítania, hogy az erre feljogosított szervezet képviselje őt. A bíróság ítéletében határozza meg, hogy a jogsérelmet elkövető vállalkozás mit köteles teljesíteni és kinek a részére. Ettől függetlenül még mindig dönthet úgy a fogyasztó, hogy önállóan lép fel a jogsértő vállalkozással szemben, ám amennyiben a bíróság már elbírált egy képviseleti keresetet az őt érintő jogsértéssel kapcsolatban, a fogyasztó csak olyan igény elbírálását kérheti, amelyről a bíróság a képviseleti keresettel kapcsolatos ügyben nem döntött– magyarázta dr. Balogh Dóra.

Akár árvisszatérítés és kártérítés is kérhető lesz

A feljogosított szervezetek a fogyasztók nevében indított képviseleti keresetben kérhetik:

  • a jogsértés megtörténtének megállapítását; 
  • a jogsértés megszüntetését, azaz: a jogsértő gyakorlat abbahagyását, eltiltást további jogsértéstől, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását;
  • a jogsértés orvoslásául a vállalkozás kötelezését, hogy fizessen kártérítést, javítsa ki, cserélje ki, térítse vissza a vételár egy részét, de kérhetik akár a szerződés megszüntetését, illetve kifizetett teljes vételár visszatérítését is.

Határidők és piszkos anyagiak

Az igényérvényesítésre a szervezeteknek főszabály szerint a jogsértéstől számított három évük lesz, amely határidő jogvesztő, azaz utána már nem indítható. A vállalkozások azonban nem egyből egy bírósági eljárásba csöppennek majd bele, hiszen az igényérvényesítő szervezetnek a keresetindítást megelőzően kötelező lesz megkísérelnie az egyezetetést a jogsértés megszüntetéséről. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor kérhető a vállalkozás bírósági kötelezése, ha a feljogosított szervezet konzultációs kérelmének kézhezvételét követő 14 napon belül nem szünteti meg a jogsértést. A vállalkozások kezében lesz tehát a döntés: beadják a derekukat és ezzel elkerülik a pereskedést, avagy “visszavágnak” és inkább bíróság előtt védik meg álláspontjukat – tette hozzá dr. Balogh Dóra.

A képviseleti keresetek indításához a pénzforrást a feljogosított szervezetek nonprofit jellege miatt jellemzően egy háttérben meghúzódó harmadik fél fogja biztosítani. Erre az esetre szigorú összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályok vonatkoznak. A vállalkozás nem finanszírozhatja, hogy egy feljogosított szervezetek a például valamelyik versenytársát perelje be. A feljogosított szervezeteknek pedig számot kell adniuk a pénzügyeikről. Egy adott ügyben akár a pénzcsap elzárásába vagy a keresetindítási jogosultság megvonásába is kerülhet, ha a szabályokat megsértik. A jogalkotó ezzel annak akarja elejét venni, hogy ezt az új jogintézményt ne használhassák az eredetitől eltérő célra, azaz az anyagilag érdekelt harmadik fél általi finanszírozást a fogyasztók jogi érdekeinek védelme helyett ne más célra használják.

Na de hogy fog mindez működni a gyakorlatban?

Az még nem világos, hogy pontosan kik is lesznek majd az új eljárás fő-és mellékszereplői, kik fognak a fogyasztók felkutatására és eljárásindításra szakosodni, anyagilag kik állnak majd e mögött és ehhez mely ügyvédi irodák fognak szakmai és peres képviseleti hátteret biztosítani. Az is kérdéses még ezen a ponton, hogy egyáltalán mely ágazatokban és mennyiben lehet majd számítani felélénkült pereskedési lendületre. A közelmúlt eseményei fényében– gondolva a reptereken tapasztalható visszásságokról szóló hírek megszaporodására – elsődlegesen a légügyi ágazatban lehet majd várni képviseleti keresettel kapcsolatos fejleményre, de tapasztalatunk szerint a pénzügyi szektor és az adatvédelem területe is érintett lehet

– tette hozzá dr. Balogh Dóra.

Ez az új eljárás a fogyasztók nézőpontjából hathatós fegyvernek bizonyulhat, azonban az is fontos, hogy mindeközben ne adjon teret a visszaélésre, így ne vezessen például oda, hogy a fogyasztói igények dömpingje alatt a vállalkozások az ügyek olcsóbb és gyorsabb lezárása érdekében inkább egyezséget kötnek jogilag megalapozatlan igények esetében is. Vajon a gyakorlat képes lesz az érdekek között egyensúlyozni, vagy elbillen a libikóka? Már csak a hatálybalépés dátumára is figyelemmel, arra azonban még egy darabig várni kell, hogy az új szabályok működését a gyakorlatban megvizsgálhassuk.

Kapcsolódó cikkeink