Közeleg a tél: 18.000 kutya élete veszélyben

A magyarok többsége tisztában van az állatvédelemben dolgozók nehéz helyzetével. Gyakran látjuk a gondatlan állattartás okozta problémákat: a kóbor kutyákat, macskákat (45%) és azt, hogy embertársaink felelőtlenül vállalnak állatot (43%) – derül ki a Cofidis Hitel Monitor 2019 novemberi kutatásából. Ma Magyarországon mintegy 300.000 ebnek nincs hova hazamennie. Számukra az egyetlen túlélési esélyt a menhelyek jelenthetik, ahol a hivatalos támogatás évente mintegy 40 millió forint, ami kutyánként ~133 forint anyagi forrást jelent egy egész évre. Így csak a magánadományokra számíthatnak. A Kutyaszemmel program ennek feloldására jött létre: közösségi adománygyűjtéssel közel 6.5 millió forint gyűlt már össze idén, ebből az összegből 20 rászoruló vidéki menhely 2500 kutyájának jobb életet teremtve. Karácsonykor zárul a 2019-es kampány, addig további 2 millió forint összegyűjtése és további 2000 menhelyi kutya megsegítése a cél.

Szemmel láthatóak a jelek
A felmérés szerint a magyarok többsége találkozik felelőtlen állattartással a környezetében. A megkérdezettek az utcákon szabadon lévő kóbor kutyákat vagy macskákat látnak leggyakrabban és ez a legzavaróbb jelenségek egyike. Második helyen legfeltűnőbb, hogy sokan felelőtlenül vállalkoznak állattartásra. A kóbor állatok (56%), és az út szélére kitett kisállatok (36%) gyakori esetei jellemzőbbek vidéken. A válaszadók több mint harmada sokszor lát olyat, hogy a gazdák nem ivartalanítják a háziállataikat, és aztán nem tudnak mit kezdeni a szaporulattal. Ugyanennyien észlelik azt is, hogy sokan nem gondoskodnak jól a háziállatukról, azaz például láncon tartják vagy nem jól etetik őket. A téli időszak különösen nehéz az amúgyis kiszolgáltatott menhelyi kutyák számára, ilyenkor ők még veszélyeztetettebb helyzetben vannak a hideg időjárás és a fagyok miatt. Becslések szerint ráadásul 18.000 kutya nem fogja túlélni az idei telet. Az jelenthetné nekik az egyetlen esélyt, ha bekerülhetnének egy menhelyre – erre azonban nincs sok remény, a menhelyek így is a fennmaradásért küzdenek.

Nem tabu többé az állatmenhelyek helyzete
A probléma súlyosságát a kutatásban résztvevők is felismerték: 10-ből 9 válaszadó szerint nincs elég hely a gazdátlan állatok befogadására (88%), emellett minden második ember (54%) úgy gondolja, magánadományok nélkül a menhelyeknek be kellene zárniuk. Az állatmenhelyek helyzetére nem csak a társadalom reagál érzékenyen, hanem a média is sokat foglalkozott az utóbbi időben a témával, számos hír jelent meg a problémát taglalva. Azt tehát érzékeljük és halljuk mindenhonnan, hogy nagy a baj – mégsem érkezik megfelelő mértékben segítség az állatvédő szervezetekhez. A Cofidis korábbi, 2018-as kutatási adatai is ezt bizonyítják: a válaszadók csupán 11 százaléka segítette valamikor menhely működését és csak 35 százaléka mondta, hogy valószínűleg így tesz majd a jövőben. A segítség módja fej-fej mellett: az adó 1% és az élelmiszer, kutyatáp (50%-51%) volt, a pénzadomány pedig (41%) csak harmadik helyen szerepelt.

Rejtve maradnak a felszín alatti problémák
Azok az esetek, amiket a saját szemünkkel látunk, megráznak bennünket. Viszont a látványos helyzeteken túlmutató problémákat nem ismerjük. Így arról sokan egyáltalán nem hallanak, hogy mennyi állatot érint, hogy örökbefogadás után mégsem kérnek belőle a gazdái és visszaviszik a menhelyre (40%) vagy hogy nagyobb változások után (pl: költözés, válás, haláleset), nincs, aki gondoskodjon a háziállatról (31%). „Több, mint 10.000 kutya egész életét a rácsok mögött tölti és soha nem lesz gazdája. A vidéki menhelyeken sok kölyökkorban bekerült kutya marad élete végéig a menhelyen. Rengeteg befogadott kutyát maguk a gazdáik visznek vissza a menhelyekre. Naponta legalább annyi leadni kívánt kutyáról érkezik bejelentés, mint amennyi kóbor kutyáról.” – fejti ki Wieden Kriszta, a Hangya Közösség Alapítvány vezetője. Az így leadott kutyák életében ez akkora törés, amitől a legtöbben összeroppannak. Csányi Vilmos etológus professzor ezt így foglalja össze: „Van egy kötődése – egy rendkívül erős kötődése –, van emléke arról, hogy eddig feltehetően szerető családban volt, és most teljesen felfoghatatlan, érthetetlen módon mindez eltűnt, és ő hiába vár. Ez néhány napig tart, aztán apátia, depresszió következik, attól függ, mi lesz a története. Ha bekerül egy kutyamenhelyre, akkor egy fiatal kutya aránylag könnyen alkalmazkodik az adott helyzethez, egy idősebb kutya kevésbé.”

Most jön a neheze: hamarosan beköszönt a tél
A 2019. augusztusában induló közösségi adománygyűjtésben eddig 4.861.000 forint gyűlt össze bankkártyás adakozásból, 1.300.000 forint telefonos adományvonalon keresztül, körülbelül 250.000 forint pedig az országszerte kihelyezett perselyekből. A Kutyaszemmel program idén tehát közel 6 és fél millió forint adománynál tart, ebből 20 menhely ~2500 kutyáját támogatják az ország kiemelten hátrányos régióiban. A befolyt összeget élelemre, állatorvosi számlák kiegyenlítésére, működési és fejlesztési költségekre fordítják. A tél közeledtével a fagyhalál is sok kóbor kutyát fenyeget, a karácsonyig tartó kampányban rajtuk is szeretnének segíteni a kutyaszemmel.hu oldalon, ezért is időzítették a záró szakaszt év végére.

„A Kutyaszemmel egy olyan társadalmi felelősségvállalási program, ahol valós problémákra valós megoldást tudunk nyújtani. Felmérések alapján érzékeltük a kutyamenhelyek küzdelmét a szakemberhiánnyal, a zsúfoltsággal és az anyagi források szűkösségével. A legtöbb támogatás a magánszemélyek részéről érkezik a menhelyekhez, tehát megvan a befogadókészség, érzékenység a téma iránt az emberekben. Ebben a közegben szeretnénk felelős vállalatként a lehető legtöbbet segíteni.„– nyilatkozta Fedor Mariann, a Cofidis Magyarország marketing területvezetője.